Budakeszi és Nagykovácsi erdősültsége egyedülálló Budapest agglomerációjában. A Margitsziget, a Városliget és a Normafa sétány apró törpéknek mondható mellettük. 1. rész

Az elmúlt hónapok eseményei, a belföldi turizmus ugrásszerű fejlődését ígérik, és ez a fejlődési folyamat alighanem megállíthatatlan lesz. Mivel Budakeszi és a szomszédos Nagykovácsi erdősültségi adatai messze kiemelkednek a Budapestet átölelő agglomerációból (országosan is az elsők között vannak), az erdőkben ugyancsak gazdag budakörnyéki térség többi településeivel együtt nagy nyertesei lehetnek ennek a folyamatnak, az elkövetkező években.

 

 

Gondoljunk csak bele! A 37 km2-es Budakeszi közigazgatási területének csaknem 2/3 része erdősültség (22 km2=2200 hektár), és ez a hektár szám még kiegészíthető további 710 hektárral, mely közigazgatásilag ugyan a II. és XII. kerülethez tartozik (ez a Virágvölgy és a Normafa felé eső erdő), mégis, mi budakesziek, ezt az erdei szakaszt is sokan városunkhoz tartozónak véljük. Ezt a korábban Budakeszihez tartozó erdőrészt 1930-ban csatolták Budapesthez, de a térképeken a mai napig is Budakeszierdőnek nevezik! Ha ezt a hozzánk fizikailag és érzelmileg is oly közel álló Budakeszierdőt is "hozzátoldjuk" településünk 2200 hektárjához, összeségében egy csaknem 3000 hektáros erdősöltség öleli körbe városunkat.

A szomszédos, 28 km-es Nagykovácsi is hasonló adatokkal bír, közigazgatásilag egy ugyancsak 2200 hektáros erdősültséggel. http://amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-jaras-turisztikai-fejlesztese-na...
Csakhogy érzékeljük az arányokat! Az óriási látogatottságú Margitsziget bármennyire is meglepő, mindössze 1 km2 nagyságú (100 hektár), a hatalmasnak gondolt Városliget ugyancsak mindössze 1 km2-es (100 hektár) és a nagyon felkapott, a látogatóktól már szinte levegőt sem kapó, Normafa sétány is hasonlóan kis terület, Budakeszi, Nagykovácsi és a többi budakörnyéki települések erdeinek méreteihez képest.
Pokorni Zoltán - a XII. kerület polgármestere -  több alkalommal is jelezte, hogy a  Normafa hatalmas túlterheltségét szét kellene teríteni Budakeszi és a többi környező település erdőinek irányába, és a közelmúltban Budapest fő tájépítésze,  Bardóczi Sándor is hasonlóan vélekedett: ….”népszerűsíteni a Budai hegyek kevésbé ismert területeit, és a nem annyira látogatott parkokat, hogy a városlakók ne a Normafán zsúfolódjanak „össze." https://index.hu/techtud/2020/06/02/koronavirus_kijarasi_korlatozas_urba...
Persze lesznek településünkön olyanok, akik megrémülnek attól, hogy a tömegturizmus majd ellepi Budakeszit és mindez felfalja csendes városunk nyugalmát, feldúlja majd szeretett, békés erdeinket. Ezt a helyzetet nyilván majd kezelni kell és időben készülni ennek a prognosztizálható folyamatnak a fogadására. Persze mindez nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni. El kell kezdeni a felkészülést és a tudatos tervezést. Az ezzel kapcsolatos, sűrűsödő pályázati lehetőségek megcélzásával, és a megfelelő látványközpontok ésszerű kialakításával el lehet kerülni a tömegturizmust is, együttműködve a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás szomszédos településeinek a vezetőivel és a vállalkozói-civil szférával egyaránt.

Voltak már ez irányú törekvések városunkban, pl. egy több részes turisztikai fórum keretein belül http://amikisvarosunk.hu/cikk/szakit-budakeszi-az-alvovaros-allapotaval-... és egy másik fontos momentum is figyelmet érdemelhet, ez pedig nem más, mint a 2015-ben, Budakeszi Város Önkormányzata által elfogadott „Integrált Településfejlesztési Stratégia", melynek egy fontos része a Kossuth utca, (Virágvölgy utca, Jókai utca), mindössze két km távolságra lévő Normafára vezető turisztikai tengely- és környéke rehabilitációjára tett ajánlás :  Az akcióterület Budakeszi történelmi városrészén helyezkedik el, mely tetszetős ingatlanokkal és hangulatos utcákkal rendelkezik. A városrész különleges hangulata, épített öröksége kiváló alapot teremt a turizmus fejlesztésére. A Kossuth utca végéből induló turistaútvonalak a Budai hegyekbe vezetnek. Az akcióterületen a helyi identitást erősítő kulturális szolgáltatások fejlesztése, az idegenforgalom és a vendéglátás támogatása, új közösségi épületek és közösségi terek építése, kialakítása a cél.

Fontos mondatok, megfontolandó gondolatok egy olyan helyzetben, mikor a belföldi turizmus fejlesztése napjainkra már sokkal nagyobb szerepet kap, mint a fenti sorok megfogalmazása idején sejtettük volna 2015-ben.

Különösen aktuális ez a vastag, nagy betűkkel kiemelt mondatsor egy olyan kényes helyzetben, mikor Budakeszi Önkormányzata nagyon nehéz döntés előtt áll, mely előtt ki szeretné kérni a lakosság véleményét.  A II. sz. Budakeszi Egészségügyi Központ épületének, az új szakrendelők felépítésének a helyszínéről kell dönteni, melyhez a június 22-én, 17 óra 30 perckor megtartandó Lakossági Fórumon elhangzott vélemények, észrevételek is sokat segíthetnek a döntéshozóknak. https://www.facebook.com/1869523993358104/photos/a.1869530493357454/2562...

Az intézmény felépítése és az abban elhelyezendő szakrendelések óriási előrelépést jelentenek majd városunk egészségügyi ellátásában. Sőt, nyugodtan kijelenthető, hogy ez a Budakeszin megvalósuló szakellátási struktúra, országosan is példaértékű lehet majd a jövő Magyarországán, hisz az eddig önkormányzati finanszírozásból megvalósult (vérvétel, neurológia, reumatológia, audiológi, foglalkozás-egészségügyi, nőgyógyászati, urológiai és szemészet) és az ezután megvalósuló szakellátások ( fül-orr-gégészet,, bőrgyógyászat, kardiológia, belgyógyászat, teljes körű ultrahang diagnosztika, sebészet, ortopédia, fizikoterápia, gyógytorna, fogorvosi szakellátás bővítése), melyeket mind a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozza majd a jövőben - az EMMI és a Pénzügyminisztérium támogatásának köszönhetően – szinte egyedülálló lesz egy járási székhelyen.

Egy egészségügyi központnak mindenféleképpen a település központi részén kell elhelyezkednie, jó közlekedési megközelíthetőséggel, és sajnos városunkban alig van erre alkalmas terület ilyen célra. Mindössze kettő jöhet számításba:
1.)    a 1393.hrsz. Fő utca 98. az un. tüdőgondozó (tornácos udvarház) és a mögötte lévő zöld terület, ahol az intézmény megvalósítása esetén az előterjesztés szerint, feltétel a telken lévő volt tüdőszanatórium épületének a lebontása, így biztosítva a rendelő mentővel való megvalósíthatósága. Ugyancsak az előterjesztés szerint a volt tüdőszanatórium (tornácos udvarház) korszerűtlen, rossz állapotú, bontására már terv is készült.
2.)     a 2306/144. hrsz. Kerekmező területe, pontosabban az új általános iskola bal oldali kerítésén kívüli terület.

Hogy mi melyik helyszín mellett tettük le voksunkat, már ebből az első részből is láthatták olvasóink, meg abból a cikkből, amit eddig 1212-en olvastak el az amkisvarosunk,hu hasábjain az elmúlt hetekben. http://amikisvarosunk.hu/cikk/az-egeszsegugyi-kozpont-uj-epulete Emellett számos kép melléklettel is posztoltunk e témában az amikisvarosunk.hu facebook oldalán, hatalmas érdeklődés mellett. Az ezzel kapcsolatos posztokat összesen 17.486 elérés, 4804 aktivitás és 344 komment kísérte, elsöprő többséggel az EFMK melletti közösségi tér beépítése, még pontosabban az egykori tüdőgondozó (tornácos udvarház) lebontása ellen szólva.
A témát még a fórum kezdete előtti napon egy újabb résszel folytatjuk, bővebben körbejárva a két lehetséges helyszínt és megindokolva, hogy mi mért nem támogatnánk a tüdőgondozó (tornácos udvarház) lebontásával járó terület beépítését és ezzel Budakeszi turisztikai kapujának, egy jövőbeni turisztikai-művelődési-vendéglátó centrum kialakítása lehetőségének a ellehetetlenülését.
 
Megosztás/Mentés Megosztás