Budakeszi mamutfenyők testvér fája Kolozs megyében, Székelyjón

Sokan talán nem is tudják itt Budakeszin, a két mamutfenyőnek otthont adó településünkön, hogy Kolozs megyében, az Erdélyi közép - hegység szélén, a Vigyázó hegység lábánál is van egy gyönyörű mamutfenyő, mely hasonló korú lehet, mint a mi száz éves fáink. Információim szerint ez egyedülálló Erdély spontán növényvilágában. A mi fáink ültetésének körülményeiről nincsenek pontos ismereteink, az ottaninak azonban jól ismert a története. Ezt a föld felszínétől nem messze kettéváló fát Gál János telepítette. A székelyjói kicsiny településről származó jómódú Gál János mezőgazdász, akit a környékbeliek egyszerűen csak grófnak hívtak, sokféle fát telepített erre a vidékre, hogy feljavítsa a rossz földet és megerősítse Székelyjó meztelen lejtőit. Gál János „a gróf” sorsa megegyezett a kommunizmus üldözötteinek sorsával. Székelyjóról deportálták. Végül, 102 éves korában Tordán hunyt el, mintha vitalitását éppen a szülőhelyén hátrahagyott évszázados fától örökölte volna. Helyette maradt ez a lenyűgöző fa, mely a Vigyázó csúcsát kémleli, mintha az örökkévalóságnak őrizné az idő folyását.
 
A fa magassága 30 méter, kettéváló törzsei 4 és 3,5 méter kerületűek. A fa 2011-ben az év fájának volt jelölve. Budakeszi testvérfáink a legújabb mérések szerint 36,1, ill. 32,3 méter magasak, kerületük 6,5 és 5,85 méter.
 
 
 
 
 
 
 
 
A mi két mamutfenyőnket a nagyközönség előtt igazán Pászti Gyula (1917-1996) a budapesti Rockenbauer Pál Túravezetők Klubjának alapítója tette ismertté a nagyközönség előtt, valamikor a 70-es években. Helyi, nagy „karrierje” pedig az elmúlt évtized végén a Dendrológiai Intézet, a Budakörnyéki Naturpark Egyesület és Gyerekköztársaság Egyesület ténykedésének köszönhetően indult el. A Dendrológiai Intézet és a Naturpark Egyesület több kis mamutcsemetét is ültetett a két nagyfa környezetében, többek között Nagy Gáspár, városunk Kossuth díjas költőjének az emlékére. Többször ünnepelték itt meg a Föld napját, a Fák és Virágok Ünnepét és iskolai biológiai órákat is szoktak itt tartani. Négy éve a budakeszi Jobb Kor Polgári Egyesület is több mamutfa csemetét ültetett ide, a fiatalokból álló Kohó Kulturális Egyesület pedig rengeteg egyéb facsemetét és cserjét.
 
 
 
 
 
 
 
 
A budakeszi Gyerekköztársaság Egyesület kezdeményezésére pedig már hatodik alkalommal tartották itt meg a gyereknapokat, ebben a csendes, zöld környezetben, ahol néhányszor Debreczy Zsolt professzor, a Dendrológiai Intézet vezetője együtt mérte meg a gyerekekkel a fák kerületét és tartott nekik élvezetes előadást a mamutfenyőkről.
 
 
Székelyjó, ez a kis 580 lelkes kolozs megyei kisközség sajnos az idők folyamán, mára teljesen elrománosodott. Az egykor székelyek alapította faluban már talán csak Gál Gyula híres mamutfenyője őrzi a magyarság emlékét, meg az ott néha-néha megjelenő magyar turisták.
 
A kétágú mamutfenyő és a mi két fánk, a három testvérfa amúgy jól megvannak.  Talán még évszázadokig fogja örömét lelni alattuk az ott megpihenő vándor.
 
 
Forrás:
geocaching.hu
evfaja.okotars.hu
 
Képforrás: 
geocaching.hu
Odri Ágnes
evfaja.okotars.hu
 
 
 
Megosztás/Mentés Megosztás

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Jelölje be az alábbi jelölőnégyzetet. Ez az automatizált spamek kiszűrésére szolgál.