Budakeszi a mesefőváros. (3.) Beszélgetés a 2011. év gyerekkönyvének Budakeszin élő írójával, Nyulász Péterrel

Nyulász Péter író, költő, ideális interjúalany, aki nyitott szemmel jár a világban, és karakteresen mondja el véleményét az őt érdeklő témákról. Ő lesz május 26-án, a budakeszi gyereknap fővédnöke

Hogyan indult meseírói, költői pályafutása?

Azt nem mondanám, hogy közlési kényszer, vagy hiány vezetett volna idáig, hisz a Kossuth Rádió munkatársaként dolgoztam 10 éven át, többek között a Krónika műsorvezetőjeként is, Nyulász Gergely néven. Bár a közéleti – politikai újságírás soha nem volt különösebben szívem vágya, de ez adódott napi munkaként.
S mi tagadás, a gyerekírói pálya sem volt amolyan feltett szándékom, inkább mondhatni, hogy új közönségre találtam Lelle lányom születésekor. Az a ritmusos szójátékosság, amivel korábban „terheltem” a felnőttekből álló környezetemet, őket egy idő után elkezdte őket fárasztani, a gyerekek viszont annál inkább vevők erre, így aztán elkezdtem „játszani” velük. Mondókákat, verseket találtam ki, lassanként összegyűlt egy kötetre való. 2006-ban a Móra Kiadónál jelent meg „Zsubatta” című mondókás könyvem, melyhez logopédus feleségem egy beszédfejlesztő, logopédiai rendszert is kidolgozott, melyet azóta számos helyen óvodai gyakorlatban, illetve beszédfejlesztő terápiákban is felhasználnak.
Azóta már további 6 kötetem jelent meg, emellett pedig az egyszervolt.hu honlapnak is szerkesztője, újságírója is vagyok.

  Ön a 2011.  Év Gyerekkönyvének, a Helka – A Burok-völgy árnyai című kötetnek az írója. Megjelentetésének körülményei jól reprezentálják azt az egészen különleges helyzetet, mely alighanem páratlan egész Magyarországon.

Az IBBY, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsának magyar egyesülete ítelte a kötetnek ezt a díjat. A könyv gondozója, a budakeszi Betűtészta Gyermekkönyv Kiadó, melynek vezetője, Enner Patrícia - a Budakeszin élő számtalan alkotóművész közül Bohony Beatrixet találta meg ehhez a munkához. Innen jött az a kis plecsni a kötetben, hogy ez a kötet 100 % Budakeszi.

Ezt követően készült el A baba bab című mondókás könyvem, melyet a szintúgy Budakeszin élő Schall Eszter illusztrált és ugyancsak a Betűtészta volt a kiadója, e kötetnek már a nyomdai munkáit is egy itteni cég, a Paletta Press végezte – így ez már, mondhatni 110%  Budakeszi.

Készülődik a Helka történet folytatása is, mely a kis apród, Ciprián főszereplésével zajlik majd, és szándékom szerint még kalandosabb lesz, de nem akarom lelőni a poént.

     Ezt a Magyarországon is egyedi helyzetet erősíti az itt alkotó, mintegy 20 meseillusztrátor, Bohony Beatrix és Zöld László nemzetközileg is elismert fajáték manufaktúrája, Zugmann Tamás óriás bábos Bab Társulata, a Betűtészta Könyvkiadó és mesekönyves bolt, a Táltos Könyvkiadó, és három játszóházas társaság is. Ennyi mindenki egy 15 ezer fős településen!

Budakeszinek különleges helyzeti energiája van itt, a hegyek oldalában. Ez számomra akkor is tudható volt, mikor sokakkal egyformán gondolkodva, a családalapítás éveiben ezt a települést választottuk otthonunknak. Így azt gondolom, nem véletlen, hogy Budakeszin olyan sok a gyerek. Szoktam viccesen mondani, „itt az 1 főre jutó gyermekek száma 2”. Messze az országos átlag felett van a gyerekszám, mindemellett az sem véletlen, hogy miután fővárosi közeli hely Budakeszi, a szellemi, művészi energia gyűjtőhelyévé is válhatott. Ezzel együtt azt is gondolom, hogy maga a város sokkal többet is profitálhatna ebből a helyzetéből, ha mindezek az adottságok, energiák egyfajta rendezőelvben állnának össze.

    A város arculatát is meghatározhatnák ezek az adottságok?!Kitörési pontot is jelenthetnének nem mindennapi adottságaink?

Simán! Persze tudom, hogy sok minden más is befolyásolja azt, hogy mi, hogyan alakul – s ha megfigyeljük, ha lassan is, de azért elindult egy ilyen irányú változás.

      Ha már Budakeszit, a gyerekparadicsomot említette, szólni kell arról a hatalmas turista áradatról, elsősorban a gyermekes-családi turizmusról, mely itt, Budakeszi határában hömpölyög, elsősorban tavasszal és ősszel, de az év többi részében is. Számuk évről-évre emelkedik. Akik ismernek, tudják, gyakran ismételgetem azt, hogy Budakeszi jövőjét erre a csaknem egymilliós fogyasztói tömegre kellene építeni. 2012-ben mintegy 150 ezer regisztrált látogatója volt a Vadasparknak, 350 ezren utaztak a Gyerekvasúton, de a környező erdőket is sokan keresik fel. Említhetném a János hegyet és mindenekelőtt a Normafát, ahol elképesztően nagy tömegek, százezrek fordulnak meg. Sokan talán nem is tudják a budakesziek közül sem, hogy a Normafa és Budakeszi között, mindössze két és fél kilométer a távolság, és akkor még nem beszéltem arról a rengeteg autósról, aki csak átrohan rajtunk, de nem áll meg és nem nyitja ki a pénztárcáját.

Hát igen, Budakeszi olyan, mint a hurrikán szeme.

    Ez mit jelent?

A legnagyobb forgószél közepén szélcsend van… Budakeszi igen csendes ahhoz képest, hogy legalább is földrajzilag középpontja annak a pezsgésnek, hajtásnak, mozgásnak, mely körülötte zajlik. Ezek az adottságai, környezete és vonzereje állandó – s talán ehhez igazodva lehetne az egyszeri rendezvények mellett kialakítani egy folyamatosan jelen lévő attrakciót – vagy akár többet.

Talán csak kissé másképpen kéne nyúlni a dolgokhoz, mint az megszokott – s így különlegeset hozni létre. „Kicsiben” vannak is erre példák Budakeszin is, nem is kevés. De hogy csak egy példát említsek a sokból: Bohony Beatrix, a Helka kötet illusztrátora, immár – számunkra sajnos - nem tudja elvállalni a történet folytatásának illusztrálását, mert a manufakturális keretek között készülő – ám újszerű látásmóddal, művészi alkotásként létrehozott Marbushka játékaikkal röpke egy év alatt valódi világsikert arattak, és ez minden idejét leköti. Akár egyszerűnek is tűnhet a recept: csak annyi történt, hogy ugyanazt másképpen csinálja, mint rajta kívül ezrek.
Az gondolom, az ilyen jellegű látásmód, alkotóerő nagy hatékonysággal volna kihasználható a város számára is.

Tudna konkrét példát is mondani erre?

Többet is. De mondjuk a Fő téri park egy látványos példa lehet – hiszen mindannyian, köztük én is nagyon örülök annak, hogy végre élhetőbb, kulturált környezet jött létre a város közepén. De valahol hiányolok belőle „egy csipet” fantáziát, ami által ennél több is lehetne. Ehhez hasonló parkok ma már szép számmal épültek, épülnek Magyarországon, s azok sorába illik ez is. Eközben azt gondolom, magasan kiemelkedhetne közülük. Az itt helyben lévő művészi, építészi alkotóerő kihasználásával, alkotó, játékos fantáziával fűszerezve olyan park is épülhetett volna, ami mással össze sem hasonlítható újszerűséggel, izgalommal, érdekességgel messzehírű látványosság és vonzerő lehetne.

Ilyen alapon Budakeszi akár egy nagy látogatottságú gyerekparadicsommá is válhatna a jövőben.

- Igen, azt gondolom, a többi mellett erre is megvannak az adottságai.

Nyulász Péter volt a napokban megtartott budakeszi gyermeknap fővédnöke
 

Megosztás/Mentés Megosztás