Budakeszi Portrék. Schrotti János, a Budakeszi Német Önkormányzat elnöke. A budakeszi svábokról, a német önkormányzat tevékenységéről

Gyakran hallunk, olvasunk a helyi médiában Budakeszin működő szervezetekről, közéletünk szereplőiről, de sokszor úgy érzem, hogy mégis nagyon keveset tudunk róluk. Portrésorozatunk mostani beszélgetése ezt a hiányt igyekszik egy kicsit csökkenteni. Ezúttal Budakeszi közéletének egyik jelentős szereplőjével, Schrotti Jánossal, a Budakeszi- és egyúttal a Pest Megyei Német Önkormányzat vezetőjével ismerkedhetünk meg egy kicsit közelebbről.

Schrotti?! Ez a családnév német és egyúttal olasz hangzású is.

Ez egy német név. Csak valahogyan az idők folyamán került mellé ez az i betű, ami az olaszos hangzást is adja.

Mikor jött a család Budakeszire? 

Apai- és anyai ágon is sváb származású vagyok. Vélhetőleg valamikor az 1700-as évek elején jöttek az őseim Budakeszire. 

A Schrotti család sok nemzedéken át a kovácsmesterséget űzte. Apai nagyapám, dr. Schrotti Sebestyén, Bicskén volt bíró.

Anyai ágon, a Martin család az egykor vendéglőiről híres Budakeszi egyik meghatározója volt több generáción keresztül. Az Erdő utca, Kossuth Lajos utca sarkán a Martin vendéglő fénykorában nyáron, a kerthelységben közel 500 ember tudtak leültetni, de a Martin család tulajdona volt a minden igényt kielégítő impozáns, egykori Park Kávézó is, a Kossuth Lajos és Erdő utca sarkán, ahol a közelmúltig a BVV Kft. (korábban Gamesz) telephelye volt.

Mindez megszűnt a 2. Világháború után az államosításokkal. 

Anyai nagypapája Martin Lőrinc és felesége, Mayer Erzsi néni még ma is közöttünk élnek. Jómagam rengeteget tudtam meg tőlük a régi, nyüzsgő életű Budakesziről.

Hála Istennek, még mindketten élnek. Nagyapám, aki ugyancsak folytatta a vendéglátós szakmát, a nagyhírű bécsi Mátyás pince egyik vezetője volt, majd a budapesti Száz éves vendéglő vezetőjeként ment nyugdíjba. Kettőjük összetartása ma is példaértékű. Bizonyítéka annak, hogy nincs olyan indok a világban, ami ezt megbontaná. Ők itt minden rosszat megéltek. A 2. Világháború borzalmait, a budakeszi svábok nagy részének a kitelepítését, a kommunizmus borzalmait, a Martin vendéglők államosítását, lakásuk elvételét, 1956-ot. És mindezek ellenére még ma - 69év házasság után is - 94 éves nagyapám és 87 éves nagyanyám egyetértésben, egymás kezét el nem engedve élnek.

Sokan nem is tudják, hogy Lenci bácsi az elmúlt évtizedekben egy nagyon értékes, párját ritkító budakeszi helytörténeti anyagot gyűjtött össze! Nekem is nagyon sokat segített - Erzsi nénivel együtt - a korábbi Budakeszi Hírmondóban 25 részt megélt, „Képek egy budakeszi lokálpatrióta gyűjteményéből” sorozatom megírásához. Az a bizonyos lokálpatrióta a cikksorozat címében Lenci bácsi, Martin Lőrinc volt.

Nagyapámnak óriási képgyűjteménye van a régmúlt időkből és az egykori Martin vendéglőről is, de ő maga is sok évtizeden keresztül fotózta a háború utáni évtizedekben Budakeszi történéseit és az itt élőket. Valamennyi fotójának a hátlapjára ráírta, hogy mit is láthatunk ezeken a fotókon, de nagyon értékes írásos dokumentumai is vannak. Mindezek rendezetten, tematikusan, dossziékban tárolva.

Az közismert, hogy Ön 7. éve a Budakeszi Város Német Önkormányzatának a vezetője, de az szinte senki nem tudja, hogy a Pest Megyei Német Önkormányzatot is Ön vezeti 2014. év őszétől.

Ez a megyei tisztség annak a 4 évnek a hozománya, amit az első ciklusomban töltöttem el, 2010-2014 között, Budakeszi Város Német Önkormányzatának az élén. Sikerült a vezetőséggel olyan eseményeket megszervezni, melyek országosan is feltűnést keltettek.

Az idő múltával mennyire tudnak a nemzetiségi önkormányzatok Magyarországon megújulni?

Azok a nemzetiségi önkormányzatok, amelyeket 70 éven felüliek vezetnek - és sok ilyen van - már nem képesek megújulni. Nem tudnak e-mail-eket, pályázatokat írni. Be kell vonzani a fiatalabb generációt, a 40-50 éveseket! Pest megyében 52 német önkormányzat van. Egy része lesz csak alkalmas a megújulásra a következő választásokon.

A nemzetiségi önkormányzatoknak, így a Budakeszi Német Önkormányzatnak milyen jogosítványai vannak a helyi politikában?

A nemzetiségi önkormányzatoknak, így nekünk is mellérendelt szerepünk van az önkormányzatiságban, önálló- döntési lehetőségekkel, jogokkal, kötelezettségekkel, bankszámlával. Természetesen a mi feladatkörünk más.  A települési önkormányzat nyilvánvalóan nagyobb feladatokkal bír, hisz őműködteti, üzemelteti a várost (utak, világítás, egyéb fejlesztések, stb.). Mi szűkebb feladatkörrel rendelkezünk.  Nyilván vannak törvényileg összekapcsolt döntéseink - együtt Budakeszi vezetésével - melyeket pl. a német nemzetiségi oktatás, nevelés esetében, közösen hozunk meg. És vannak olyan döntések is, melyeknél együttműködünk, pl. városunkat érintő szépészeti kérdésekben.

Egy német nemzetiségi önkormányzat milyen forrásokból gazdálkodik?

Nekünk nincs adóbevételünk. Mi állami támogatásokból tudunk gazdálkodni, kisebb részben a működési költségek fedezésére, többségében pedig az előző évek teljesítménye alapján, feladatalapú támogatásokat kapunk. Emellett lehetősége van a települési önkormányzatnak, hogy anyagilag támogasson minket, mely minden év elején dől el.

Mi köthető, így visszatekintve ennek a második ciklusát töltő, Ön által vezetett nemzetiségi önkormányzatnak a tevékenységéhez?

Az első lépése volt az önkormányzatunknak, immáron csaknem 7 éve, hogy újraélesztettük a sváb bált, melyet ma már Budakeszi legnagyobb befogadó képességű helyén, a Széchenyi István Általános Iskolában tartunk meg. És még ennek dacára, ez év telén is kénytelenek voltunk több jelentkezőt elutasítani. Ma már Ausztriából, Baranyából, Sopronból is jönnek. Legutóbb a Svábhegyi Német Önkormányzat volt a díszvendégünk.

Idén harmadszor rendeztük meg nagy sikerrel a sváb disznóvágó fesztiválunkat SAUTANZ néven. Pest Megye és Bátaszék részvételével országossá nőtt az esemény, melyen német önkormányzatok csapatai versengenek a fődíjért. A rendezvény keretében a csapatok a saját településük sváb hagyományainak megfelelő eljárással végzik a disznóvágást, ezzel is ápolva és a közönségnek bemutatva ezt a szokást.

Nyilván a német nemzetiségi óvoda fenntartása a mi vállalásunk, nagyon szívesen vállalt kötelező feladatunk. Nagyon jó óvodavezetőnk van, egy remek csapattal. Nem véletlen, hogy minden évben nagy a túljelentkezés. Számos kérelmet el kellett utasítanunk a közelmúltban is.

Néhány éve kérelmeztük és átvettük a települési önkormányzattól a sváb hagyományokat őrző tájház üzemeltetését. Sajnos ezt már nem élhette meg Starcz Tercsi néni, aki ezt a gyűjteményt annak idején megalapozta, létrehozta. Ma, a Helytörténeti Gyűjtemény Egyesület elnökeként Nádas Anna a tájház lelke, az ottani foglalkozások motorja. Ma már egy tájház, egy múzeum szinte nem is működhet a profiljához köthető foglalkozások nélkül. Ehhez sikerült két pedagógus egyetemi továbbképzését finanszíroznunk múzeumpedagógiai szakon, akik ma már a tájházat koordinálják. Besegít ebbe a szakmai munkába Bednárik János, GellérDávid és Somlai Péter történész tanárok és dr. Darkó Jenő múzeológus, aki mindig is támogatta törekvéseinket.

Emellett - nagy érdeklődéssel kísérve - három éven keresztül, tíz-tíz alkalommal, helytörténeti szabadegyetemet szerveztünk Budakeszi elmúlt évszázadairól, hagyományainkról. Ezekről minőségi hang- és videó felvételek is készültek. Az első év előadásai már cd-n is megjelentek.

Több sikeres egyesület és alapítvány is kapcsolható a helyi svábsághoz!

A 100 éves múltra visszatekintő, Hidas Mátyás vezette Budakeszi Szépítő Egyesület számos esetben hangját hallatja, a települést érintő képi, arculati változások esetében. A városközpont rekonstrukció esetében egyeztetéseket, pályázatot szorgalmaztunk, de a temető felújításával kapcsolatos elképzeléseknél is résztvevői vagyunk a megbeszéléseknek.

Helytörténeti Egyesületünk és Hagyományőrző Körünk ebben az évben is sikeresen pályáztak nyári táborokra, ahol a gyerekek így sokkal kedvezőbb feltételekkel tudnak nyaralni.

Megfiatalodott Hagyományőrző Körünk is új lendületet kapott az elmúlt időkben. Több pályázatot is nyertek mostanában. A körhöz köthető asszonykórus mellett férfi dalárda is alakult. A kitelepítési megemlékezések fellépései megerősítették őket. Idén szeptemberben a németországi Neckarsulmban megrendezésre kerülő Budakesser Kiritog-on lép fe, ahol a Budakeszi Fúvószenekar, Szita Csaba vezetésével szintén bemutatkozik és képviseli településünket.

Egyre többet hallani a Budakeszi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tevékenységéről.

Nekem ez egy régi elgondolásom volt, ennek az 1923-ban alapított önkéntes Tűzoltó Egyletnek az újraélesztése. Bizonyára kevesen tudják a ma élők közül, hogy a mostani kápolna könyvesbolt épülete volt a kommunizmus alatt megszűntetett hajdani egylet szertára.

Ehhez az újraélesztéshez sikerült partnereket is találni. Felvettük a kapcsolatot partnervárosainkkal és az ottani tűzoltó egyletekkel. 

Jelenleg 18 aktív tagunk van. Folyamatosan végezzük az alap- és közép valamint kisgépkezelői tanfolyamokat. Ruházatokat és felszerelést sikerült már nyernünk pályázatokon illetve adományként kapnunk.

17 felett van már azon káresemények száma, amelyeken rész vettük az idei évben a fővárosi tűzoltókkal közösen. Létünket az is igazolja, hogy mi hamarabb érünk ki a budakeszi káreseményekhez, hisz a hivatásos tűzoltók távolabbról indulnak, sőt nemegyszer foglaltak az adott időben, emellett az is előfordulhat, hogy a Budakeszi út órákra, vagy akár napokra is bedugulhat (3 éve ez történt márciusban) és ilyenkor csak Budaörs felől lehet idejönni, ami nagy időveszteséget jelenthet. Mindezeken túl, nekünk nagyobb a helyismeretünk is.

Ki az egyesület vezetője?

Az egyesület elnöki posztját ifjabb Hidas Mátyás vállalta el, aki fő feladatának tekinti az egyesület „felszerszámozását”. Ennek eredményeképpen Westenholzból, az ottani önkéntes tűzoltó egylettől kaptunk egy korábban ott használt kisebb tűzoltó autót, melyet azóta már felújítottunk és szolgálatba is helyeztünk.

Emellett tavaly, Franciaországban licitáltunk egy nagyobb teljesítményű, 2000 liter víz tárolására alkalmas tűzoltó autóra is, amit megvásároltunk és felújításának és üzembe helyezésének végén járunk.Komoly anyagi forrásokat kell ehhez előteremtenünk.

Ezek óriási dolgok, hisz itt Budakeszin is gyakoriak a káresemények!

Itt nem csak tűzoltásról van szó természetesen, hanem egyéb műszaki mentésekről is.

Hosszú folyamat egy önkéntes tűzoltó egyesület műszaki felszerelése, tökéletesítése. Nem olcsó dolgokról van szó, még akkor is, ha ezek többségében használt felszerelések, melyeket adományok, pályázatok útján vásárolunk. Egy ruha pl. 300 ezer ft. körül van. Nagy segítségünkre van ebben a Rózsadombi Önkéntes Tűzoltó Egyesület is, akik már régebb óta csinálják. Ők is segítenek minket ruházattal és tapasztalatokkal is.

Tavaly birtokukba került egy régi tűzoltó szekér.

Egy muzeális értékű tűzoltó szekeret találtunk a régi szennyvíztelepnél, melyet elkértünk a Budakeszi Város Önkormányzatától. Felújítás alatt van, szakértő emberek kezében. Ez a év folyamán várhatóan elkészül - hiszen párhuzamosan fejlesztjük a beavatkozásra képes technikát  -  és Budakeszinek ismét lesz egy bemutatható, muzeális értékű emléke.

Leírni sem könnyű azt a sok mindent, ami az elmúlt éveket jellemezte és még sok minden ki is marad ebből a beszélgetésből.

Sok mindenkinek jár köszönet, hogy ezek a dolgok megvalósulhattak. Mindenekelőtt a feleségemnek és családomnak szeretném megköszönni, aki elviseli a sok távollétemet, a német önkormányzat tagjainak, valamint a fent is említett egyesületeknek, vezetőiknek is. Köszönet jár Budakeszi Város Önkormányzatának, mert ha mindenben nem is értünk egyet, de egymás mellett tudunk dolgozni, egymást támogatva, mert ha egymásnak feszülnénk, sok energiánkat emésztené fel.

A jövő tervei?

Szeretnénk a tájházat is bővíteni, mert már kinőttük és egyúttal visszaállítani a svábház jellegét. Ha nem a jelenlegi helyén, akkor máshol.

Családom vendéglős múltja okán is régi vágyam, hogy előbb-utóbb egy sváb vendéglő is megnyíljon Budakeszin.

Budakeszinek a turisztika, a vendéglátás, a rekreáció száz éveken keresztül megélhetést biztosított, most is ez lehetne a kitörési pontja városunknak.

Én mindenképpen fontosnak tartanám, hogy az itteni 300 éves német gyökerek mindig is megjelenjenek a város életében, fejlődésében.

 

Megosztás/Mentés Megosztás

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Jelölje be az alábbi jelölőnégyzetet. Ez az automatizált spamek kiszűrésére szolgál.