Budakeszi titkos kincse: a Bodzás-árok.

Az elmúlt évtizedekben Budakeszin hiányoztak a választási meggondolások, a napi- és pártpolitika felett álló elemzések, gazdaságfilozófia fejtegetések, melyek előbbre vivői lehetnek egy település fejlődésének, különösen egy olyan városban, ahol statisztikailag kimutathatóan is talán a legtöbb értelmiségi él ma Magyarországon. Remélhetőleg egyre több ilyen lopkálpatrióta érzülettel íródott vélemény fog a jövőben megjelenni, melyek egyik-másik gondolatával  szemben biztosan lehet majd ellenvéleményeket megfogalmazni, de alapvető, jó szándékú megállapításaikat kétségbevonni aligha.Honlapunk szerkesztői elvei legalább is ezt az irányt fogják követni a jövőben is. (Szerkesztőség)
 
 
 
 
Budakeszi titkos kincse: a Bodzás-árok
 
Új szennyvíztelep épül, a régi bezár. A felszíni víz nélkül elpusztul egy különleges, védett élőhely, de más problémák is felmerülnek. Koós Kolos írása
 
Miért értékes a Bodzás-árok? Ennek két oka is van. Egyfelől vándormadarak vonulási állomása. Ilyen ökológiai helyzet mesterségesen nem állítható elő, ezért fokozott védelmet igényel. A másik ok, hogy ebben a völgyben példátlan ökológiai sokféleség valósul meg: egy középhegységi élőhelyszerkezetbe ékelődik egy alföldi, vizes élőhelyekre jellemző életközösség.
 
A tizennégy éven át a Bodzás-árok mellett folytatott tudományos kutatást az itt korábban tett faunisztikai megfigyelések indokolták. Ezek alapján a kutatók biztosra vették, hogy a területen érdemes a vonuló állományok felmérésével foglalkozni és így került sor 1975 őszén az első Actio Hungarica tábor megnyitására. Az ezt követő évek alatt a három őszi hónapban átlagosan 3274 madarat fogtak évente, összesen 45843 példányt. A legnagyobb számban a barátka képviselte magát, 8682 egyeddel. (A teljes adatsor a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület gyűrűzőközpontjában érhető el.)
 
A megfigyelésekből levont következtetéseket az említett adatok megerősítik, és vitathatatlan a tény, hogy a Bodzás-árkot befogadó patakvölgy, vonuló madarak őszi pihenő és táplálkozóhelye. A terület szintén fontosnak bizonyult az itt élő madarak szempontjából is, amit a tavaszi szaporodási ciklusban tett megfigyelések mutatnak. A fészkelési időszakban végzett megfigyelések értékes fajok (köztük a fokozottan védett gyurgyalag) jelenlétét is kimutatták. A gyurgyalag mellett, haris, tövisszúró gébics, karvalyposzáta, nádi sármány, énekes nádiposzáta, kerti geze, kis tarkaharkály, sordély, mezei pacsirta, mezei poszáta is fészkel a patak mentén.
 
Hiába keresnénk hasonló élőhelyet a Pilisben, a Visegrádi-hegységben vagy a Budai-hegység többi részén is, még az alföldi vadvizek sem ilyen gazdagok a különféle fajok tekintetében, mint ez a völgy. Ennek oka éppen a kétféle terület találkozása, valamint a felszíni víz jelenléte. A természetvédelmi hatóság a kutatási adatok alapján elismerte a terület értékes élőhely mivoltát és ökológiai folyosó jellegét, ugyanakkor nem támogatta magasabb természetvédelmi oltalom alá helyezését – a terület lepusztult állapotára tekintettel. A lepusztultság valóban szembeötlő. A természeti érték azonban szintén nyilvánvaló: ha nem kerül védelem alá, és nem kerül sor az élőhely rehabilitációjára, akkor a terület tovább pusztul egészen addig, amíg végül el nem veszíti ökológiai értékét is.
 
A patak egy rövid szakasza helyi oltalom alatt áll. Ugyanakkor a városvezetés a védett terület mentén található külterületi, eddig mezőgazdasági művelés vagy művelésből kivett besorolású telkeket szándékozik átminősíteni, belterületbe vonni és beépíthetővé tenni – a védett terület közvetlen közelségétől függetlenül.
 
Mi ezzel a probléma?
 
A patak a 24 km²-es Budakeszi-medence területről vezeti el az időszakosan felgyülemlő csapadékvizet. Esős években vagy nagy zivatarok idején ez a vízmennyiség jelentékeny, és a völgytalpra épített épületeket kénytelenek lesznek az építkezők valamiképpen megóvni. Csak remélhetjük, hogy nem olyan védművekkel teszik majd, mint például az Opel Interat hátsó kerítése.
 
A víz korábban ki-kiöntött a patakmederből, ezért a városon kívül eső szakaszt 2005-ben „szabályozta” az önkormányzat. Egy árokásó géppel kimélyítették a medret, a kivett talajt és szemetet az árok szélére halmozták föl. Az így okozott kár felbecsülhetetlen. Nem tudjuk, hogy ez a beavatkozás mennyire változtatta meg a korábbi természeti állapotokat, hogy hány védett, a nedves talajhoz kötődő növény tűnt el, de a munkálatok eredménye az lett, hogy a völgytalp jelentősen kiszáradt, és a patakmedret tovább rombolja a sebesen lefolyó víz.
 
Sajnos nem ez az első kártétel a Bodzás-árok történetében. Mivel a vízgyűjtő területbe beletartozik a Nádas-tó és a patak mellékágai is, valamint a nagy területen szilárd burkolatú város, minden a 24 km² területen tett intézkedés kihat a Bodzás-árokra is.
 
Az árok jelenleg kellemetlen szagú, kanális jellegű vízfolyás, de az élőhely táplálása tekintetében még ez a szennyezett víz is fontos. A felszíni víz, illetve az általa táplált növényzet kulcsfontosságú az ökoszisztéma szempontjából. Amennyiben a jelenlegi szennyvíztisztító üzemet fölszámolják, de nem gondoskodnak a vízutánpótlásról a patak számára, azzal három hibát is elkövetnek egyszerre.
 
Először: ha a felszíni víz eltűnik, azzal maradéktalanul elpusztítják ezt az ökológiailag fontos területet. Másodszor: az új szennyvíztisztító üzem hatékony működéséhez elengedhetetlen lesz a csatornarendszerbe jelenleg bejutó városi csapadékvizet elkülöníteni, hogy ne jusson be az új üzem tisztító rendszereibe – de ezt csak csapadékvíz felszíni elvezetésével lehet megoldani. Harmadszor ez az árvíz elleni védekezés egyetlen módja is: a Bodzás árok területének beépítése lehetetlen, a völgytalpon építkezni ugyanolyan meggondolatlanság, mint bármilyen vízfolyás árterében. Ne felejtsük el, hogy az utóbbi tíz év extrém szárazságot hozott, de ez nem volt mindig így, és nem is marad így – elegendő egyetlen csapadékos év, hogy a patak visszafoglalja a területét.
 
Koós Kolos
 
 
Kedves olvasóink, honlapunkon időről-időre olvashatják a budakeszi.blog.hu-ban megjelenő publicisztikákat, melyek utánközlések, és nem minden esetben tükrözik véleményünket. Ezeket a cikkeket vitaindítónak szánjuk, mert kiváncsiak vagyunk a véleményükre. A tartalmi kifogásokat ne honlapunknak, hanem a blog szerzőjének küldjék el! (Szerkesztőség.)
Megosztás/Mentés Megosztás