"Családok völgye". Budakeszi egy lehetséges jövőképe

 
 
 
 
 
 
Budakeszi Képviselő-testülete 2011.év augusztusában fogadta el a budakeszi Gyerekköztársaság Egyesület "Családok Völgye" koncepcióját, városunk egy lehetséges jövőképét.
 
 
 
„CSALÁDOK VÖLGYE”
Koncepció
 
Miért van rá szükség?
Azért, hogy Budakeszi „felkerüljön a térképre”, és az embereknek, családoknak a „gyerek” szó hallatán a településünk neve „ugorjon be”.
 
Azért, hogy a mi gyerekeink is itt akarják felnevelni az unokáinkat.
 
Mozduljon ki végre a városunk az alvóvárosi jellegéből, szeressenek a lakói itt ÉLNI és nem csak lakni.
 
Nem utolsósorban legyen a városnak egy jövőképe, fejlesztési iránya, amely biztosítja a működés fenntarthatóságát és a további fejlődéshez szükséges anyagi hátteret.
 
Legyenek büszkék Budakeszi lakói, arra, hogy Ők itt, ebben a városban élnek, élhetnek.
 
 
Előzmények
 
Budakeszi első gyereknapi rendezvénysorozata 2005. májusában civil kezdeményezésként indult útjára. 2010. májusában pedig már a hatodik ilyen rendezvényt szerveztük meg rengeteg programmal és fellépővel. Ekkor már kétnaposra bővítettük ezt a gyereknapot, melynek mintegy 3000 látogatója volt.
 
Az első gyereknapot 2005. május 27-én az Erkel Ferenc Művelődési Központ szervezésében megelőzte egy konferencia, a nagyon találó „Az alvó város felébresztése” címmel. A Budakeszi Iránytű 2005. júliusi számában így tudósított az elhangzottakról: „nincs lelke a városnak, hiányzik a tervekből a közösségszervező városközpont és a meglévő lehetőségekre épülő várostratégia … De hiányzik a városra  jellemző szlogen is, amely  meghatározhatna egy hosszútávú városfejlesztési koncepciót ”. A konferencián ezek a mondatok a gyereknap civil szervezőinek a szájából hangzottak akkor el, akik itt tettek először említést egy Budakeszin megvalósítható, nagyszabású gyermekközpont víziójáról. A meghívott, neves, város marketinges előadók a Budakeszi számára kitörési pontként nagyszerű ötletnek tartották ennek a gyermekközpontnak a kialakítását városunkban, anélkül, hogy annak részleteit ismertettük volna. Az ő bíztató szavaik indították el ennek a koncepciónak a továbbgondolását, melyet az akkori civil szervezők, ennek az  anyagnak az előterjesztői, 2008 óta már egy hivatalosan bejegyzett egyesületben folytatnak azóta is töretlen lendülettel. 
Ennek az újszerű gondolatnak a 2005-ös színrelépése bárhogyan is nézzük, Budakeszin többek fejében is elindította ennek a témának a továbbgondolását!
 
 
Miért éppen Budakeszi? 
 
Miközben az ország demográfiai mélyponton van, a Budapestet körülvevő agglomerációban, de mindenekelőtt a budai régióban, így többek Budakeszin születik és él ma arányosan a legtöbb gyerek Magyarországon!
 
 A 2009-es adatok szerint Magyarországon  a KSH adatai szerint kb. 100 ezren születtek és 130 ezren haltak meg.
 
A budakeszi 2010. évi gyermekszületési számokról pontos adatokat adtak a védőnők. A halálozási összegezés nehezebb feladat volt, mert nem minden budakeszi elhunytat temetnek el a városban, ill. előfordulhat az is, hogy valaki nem Budakeszin élt, de végakarata szerint itt temették el. Mindezekkel együtt, bár a halálozási számok-ellentétben a születési adatokkal-nem teljesen pontosak, néhány plusz-mínusz eltéréstől eltekintve megfelelő tájékozódási pontot adnak, egy viszonylagosan pontos születés-halálozás arány kiszámításához.
 
Ezek szerint  159 gyerek született és 131-en haltak meg   Budakeszin 2010-ben! Budakeszin tehát 2010-ben 21%-al több gyerek született, mint amennyi az elhalálozottak száma!
 
Nem ismerjük ugyan még a 2010-es országos adatokat, de az már most megállapítható, hogy Budakeszin a születés és halálozás arányai nem a népesség fogyás, hanem a gyarapodás irányába mutatnak és ez a mozgás már sok éve tart településünkön. Városunk óvodáiban és a bölcsődében ki lehet tenni a megtelt táblát, sőt az óvodákból és bölcsődéből sok gyereket évről évre el kell utasítani. Ennek következménye, hogy gombamód szaporodnak a magánóvodák és a napközik. És még így is sok gyereket kénytelenek a szülők budapesti általános iskolákba, óvodákba és bölcsődékbe vinni, nap, mint nap. Ennek számarányairól nincsenek pontos adataink, de vélhetően jelentős ez a szám.
 
Ez a nagy „gyerekbumm” Budakeszin és általában a budai régió többi településén folyamatosan, szinte észrevétlenül alakult ki, de igazán szembetűnővé az utóbbi 6-7 évben vált. Már elbújni sem lehetett előle.
 
Alapos, mindenre kiterjedő tudományos felmérések nem készültek a nagy gyermekáldás okairól, de a magyarázat meglehetősen egyértelmű. Budakeszi itt fekszik Budapest tőszomszédságában. Tiszta a levegő, körös-körül erdők, hegyek. Kisvárosunk minden szempontból teremtő közeg a családalapítási időszakban lévő, középosztálybeli fiatalok számára, akik elsősorban Budapestről „menekültek” el az elmúlt években, de az itteni „őslakos” fiataloknál is gyakran jelentkezik a gólya. Sok a 3-5 gyerekes, de vannak nagyobb családok is.
 
Mindezek eredményeképpen a város gyermekrendezvényei teltházakkal mennek. Szinte ostromolják a várost a mindenféle gyermekműsorok szervezői. Se szeri, se száma a legkülönfélébb tematikájú gyermektanfolyamoknak. 
Évről évre megható látni, ahogy babakocsis mamák, „kengurús” papák, nagycsaládok futják végig a Futakeszi másfél kilométeres távját.
Talán az sem véletlen, hogy két olyan kitűnő hagyományőrző játszóház kezdte itt pályafutását, mint a Nagy Ibolya- féle Tökmag játszóház/Dafke Alapítvány/ és a Bordács Andi- féle Levendula Alkotóműhely. Úgyszintén megemlítendő a már országos hírű Bagolyvár játszóház, mely Körmendi Csilla vezetésével a Vadasparkban tartja természetvédő foglalkozásait.
Budakeszi ezirányú gazdagságát bizonyítja az is, hogy a 2007. évi gyereknapi rendezvényen 16 helyi meseillusztrátor munkáit lehetett megcsodálni!
Működik itt Kiss-Lőrincz Éva személyében egy kitűnő népi fazekas művész is, kinek foglalkozásait ugyancsak sok gyerkőc látogatja. Kovács Flóra pedig egy nagyszerű nemezelő művész. Manóvár kiállítását tavalyelőtt Prágában állították ki.
Kitűnő, élvonalbeli meseírók is élnek a városban. /Nyulász Péter/
A Széchenyi Általános Iskola bábosai a közelmútban egy teltházas rendezvényen, vendég bábosokkal együtt, 100 ezer forintot gyűjtöttek a vörös iszap áldozatainak a megsegítésére.
Budakeszin megnyílott néhány hónapja a Betűtészta mesekönyvbolt, mely egyre népszerűbb a szülők és gyerekek körében. A gyereknapon hosszú sorok kígyóztak parkbéli sátruk előtt. Nyilván nem lehet az sem a véletlen műve, hogy Budakeszin működik az ország első Babautazási Irodája is.
Példaértékű a Széchenyi Általános Iskola művészeti tagozatos osztályaiban folytatott munka és a Mezei Mária Művészeti Iskola sokirányú képzése.
Sok száz gyerek kap magasszintű sportoktatást a Viadal SE síszakosztályában, a Budakeszi Labdarúgó Akadémián és az Elit Kosárlabda egyesületében. Ezekben a műhelyekben minden gyermek külön-külön is megkülönböztetett figyelmet kap. Pedagógia és sport felsőfokon!!!!!!!!
Mindezek elmondhatók a Menczinger Tibor vezette Bojtár Táncegyüttesről is.
 
 
Mindezen tények ismeretében meggondolandó, hogy Budakeszi nem állhatna-e az élére a régióban egy olyan összefogásnak, mely ezt a sajátos helyzetet közkinccsé tenné ország-világ előtt és egyúttal kellő erőt is biztosítana egyfajta lobby tevékenység elindításához, hisz ahol  ilyen pozitív gyerekszületési számok  vannak, ott bizony az államnak támogatni kellene az iskola és óvoda építéseket, s minden olyan kezdeményezést, mely a gyerekek érdekeit, ennek a sok gyereknek az érdekeit képviseli!
 
 
Mit lehet kezdeni ezzel a nem mindennapi helyzettel?
 
Mindent és semmit. Az élet ezer más területén is ötletek születnek és valósulnak meg, vagy halnak el.
 
Ha jól körülnézünk Budakeszin, látjuk, hogy szinte semmiféle kitörési pont nem adatott meg a város számára. A CIBUFE által készített „Hogyan tovább Budakeszi” tanulmány alaposan körbejárta ezt a témát. Megállapítása szerint nem lehetséges:
-ipari
-kereskedelmi
-logisztikai
-oktatási centrum
Esetleg lehetne kutatási-fejlesztési bázis, de mintha a befektetők ezen a téren sem tolonganának.
 
Marad tehát a CIBUFE anyag szerint a gyönyörű természeti adottságokat kihasználva egy „turisztikai és sport centrum” ideája. „Ez lehetne szinte az egész város, sok jó vendéglővel, igazi magyar és sváb gasztronómiával, íjászattal, vitorlázó- és sárkányrepüléssel, hegyi kerékpáros utakkal, extrém sportok lehetőségeivel, télen sífutással, vadászással, erdei bóklászással, erdei terménygyűjtéssel és színvonalas kulturális programokkal kísérve.
 
Ezt kiegészítve nem feledkezhetünk meg arról, hogy a 2. Világháború kitöréséig a 19. században és a 20. század első harmadában Budakeszi egy rendkívül felkapott turisztikai-szabadidős központ volt. Rengeteg étterem és vendéglő várta az ide látogatókat, pedig akkor még nem volt Vadaspark/1979-ben adták át/ és Gyermekvasút /1948-1949-ben építették fel/!
 
A Magyar Dendrológiai Alapítvány és a Budakeszi Herbárium által reményeink szerint megvalósuló Arborétum és Nádas-tó, valamint a Naturpark Egyesület azon szándéka, hogy Budakeszi székhellyel egy Budakörnyéki Naturpark jöjjön létre, mind abba az irányba mutatnak, hogy  Budakeszinek a turizmus irányában kell elmozdulnia.
 
Még a 2008. júniusában készült „Budakeszi Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája”szerint is a rekreációs turizmus fontos stratégiai célkitűzése a városnak. A város átfogó céljának elsődleges mutatószáma: „turisták számának 20%-os növekedése”. Az A. jelű tematikus cél, szintén az IVS szerint: „Természeti adottságok kihasználása”. Ugyanez a dokumentum utal a „Kedvezményes területbiztosítás” lehetőségére és külön fejezetet szentel „Az idegenforgalom magánerő bevonásával történő fejlesztése”-nek.
 
Ezen előzmények, körülmények és deklarált stratégiai célkitűzések figyelembevételével született meg a „CSALÁDOK VÖLGYE” koncepció.
 
 
Mi indokolja ennek a koncepciónak a létét a 21. század elején?
 
Mindenekelőtt az elmúlt évek már ebben a tanulmányban felsorolt eseményei, eredményei, olyan tények és szubjektív benyomások, melyek afelé mutatnak, hogy ez egy kitörési lehetőség, egy rendező elv lehetne város számára!
 
Budakeszi kivételezett helyen terül el Budapest határában. Mellette a Vadaspark, a Gyerekvasút és a János-hegy. A Vadaspark tavaly tavasszal kinevezett igazgatójának tájékoztatása szerint 2009-ben 110 ezer regisztrált, jegyet váltó látogatója volt a parknak, és legalább ugyanennyien sétáltak a kerítésen kívül a Szilfa-tisztáson és a környező erdőben. Elmondta azt is, hogy fejlesztésekkel jelentős látogatónövekedést szeretnének elérni az elkövetkező években. Legújabb adatok szerint 2010-ben már 135 ezer regisztrált látogatója volt a Vadasparknak. 20 %-al tudták növelni a látogatottságukat 2009-hez képest!
 
A Gyermekvasút statisztikai adatai évről-évre 320 ezer körüli utazóközönséget mutatnak, de ők is szeretnének létszámnövekedést.
 
A János-hegy évszázados nimbusza még ma is él. A kilátót és környékét is rengeteg ember látogatja. Erről nincsenek pontos adatok, de a 100 ezres szám itt is reálisnak tűnik.
 
Az itt felsoroltak alapján megállapítható, hogy Budakeszi határában kb. 600-700 ezer ember, főleg gyerekes családok kirándulnak, anélkül, hogy betennék a lábukat városunkba! Ezzel a lehetőséggel a jövőben élnie kell Budakeszinek!
 
A nehezedő életkörülmények között a családok csak rövidebb idejű, tehát olcsóbb szabadidős programokat engedhetnek meg. S erre ezek a lakóhelyükhöz közeli kirándulások a legalkalmasabbak. A KSH által készített statisztikai elemzések is kimutatják, hogy éves szinten a legnagyobb látogatottságot a Közép-Magyarországi Régióban regisztrálják mind a belföldi, mind a külföldi utazók körében. Ezek a számok az 1-3 éjszakás tartózkodásokra jellemzőek. Az egynapos programokról felmérések nem készültek, de könnyen belátható, hogy a régió lakosai legnagyobb arányban a saját régiójuk turisztikai látványosságait részesítik előnyben az ilyen kirándulásokra. Ez azt jelenti, hogy városunk környezetében több, mint 2.000.000 fő potenciális kiránduló lakik! Aknázzuk ki végre Budapest közelségéből adódó lehetséges hasznokat, és ne csak elszenvedjük annak hátrányait! Állítsuk fejéről a talpára ezt a helyzetet!
 
Egyre több szó esik arról, hogy 2011-ben felszámolják a Városligetben a Vidámparkot, s területét az Állatkerthez csatolják.
 
Vegye át ezt a szerepet Budakeszi! Persze hangsúlyozva nem vidámparki szinten és nem is „diznilendesen”! Ezt hagyjuk meg Új-Budának!  Ők ebben gondolkodnak.
 
Teremtsük meg itt, Budakeszin Magyarország, de legalábbis Közép-Magyarország gyermekközpontját a „CSALÁDOK VÖLGYE” koncepció segítségével!
 
 
Mi az a „CSALÁDOK VÖLGYE” koncepció?
 
Legegyszerűbben megfogalmazva, egy olyan hosszútávú fejlesztési elképzelés, amely elsősorban a kézenfekvő kitörési irányra, a turizmusra és azon belül is a gyermekes családok turizmusára alapul, de nem hagyja figyelmen kívül Budakeszi lakosságának igényeit, érdekeit sem, hanem a koncepció fontos részévé teszi azokat. Ily módon tud a város rendszerben gondolkozni és nem csak az éppen erre járó befektető igényeit figyelembe venni, kiszolgálni. Természetesen nem zárja ki annak lehetőségét, ha külső befektető a koncepcióhoz jól alkalmazkodó elképzeléssel áll elő, akkor azt megvizsgálva a következőkben leírt részek mellett, továbbiak is megvalósulhatnak.
 
Részei:
 
I. Meglévő, már működő részei, résztvevői lehetnek a koncepciónak (Ők azok, akik már most is többé-kevésbé turisztikai célpontként, illetve turisztikai szolgáltatóként működnek környezetünkben. Nekik a koncepció megvalósulása látogatószám és/vagy bevétel növekedést jelenthet. Ezért lehet őket megkeresni, velük tárgyalni, egyeztetni a fejlesztési elképzelésekről és velük lehet és kell közösen elkezdeni a koncepció megvalósítását.):
Budakeszit körülvevő erdők
Budakeszi Vadaspark
Gyermekvasút
Jánoshegyi kilátó/Libegő
Repülőtér
Lovardák
Csillebérci Challenge-land
Budakeszi éttermek, cukrászdák, szállásadók turisztikai- és egyéb szolgáltatók
Budakeszi gyereknap
Családi napok
…azok, akik lehetőséget látnak és elkötelezettek egy gyermek és családbarát kisváros létrehozásában. 
 
 
II. Új beruházások, látnivalók, ötletek (Ezek között van kis költségvetésű, nagy beruházási igényű, profitorientált, non-profit jellegű és a listát gyakorlatilag bármeddig tovább lehet bővíteni, így ennek biztosan csak egy része lesz megvalósítható, illetve tetszés szerint össze is vonható. Hogy melyik,  az Budakeszin és a befektetőkön múlik. Ezek közül néhányat már-már megvalósíthatósági tanulmány szinten átgondoltunk, nagyobb része inkább csak ötlet.):
 „Budakeszi Meseliget”
Bűvös erdő
Városnéző kisvasút
Fő utcai színpad, szökőkutak, zenepavilon
Gyerekmúzeum
„Négyszögletű Gyerekerdő”
Kukorica labirintus
Szalmabála csúszda
Mezítlábas park
Extrém sportok központja
Gyerekszínház, Gyerekbábszínház
Konferencia központ/Rendezvényközpont
Kerékpáros körút a látványosságok összekötésére
Köztéri útbaigazító mesefigurák a városban
 
 
III. Egyéb, további megvalósításra váró részek (Ezek azért szükségesek, hogy a koncepció működőképes legyen, és valóban kialakuljon egy minőségi szolgáltatásokat és rendezvényeket biztosító családi turisztikai központ.):
„Gyerekkeszi fesztivál”
„Osztályozás”+ kedvezmények szolgáltatóknak, intézményeknek
„Keszi-kupon”
Egységesített hírlevél a (nem csak Budakeszin élő) családoknak, ami a „CSALÁDOK VÖLGYE” koncepcióban megfogalmazottak megvalósulását és hozzá kapcsolódó beruházásokat, rendezvényeket mutatja be és a híreket tartalmazza
Reklám, reklám és reklám a leendő látogatók felé és megfelelő, valós tényeken alapuló, folyamatos tájékoztatás Budakeszi lakosai felé
 
 
IV. Kifejezetten Budakeszi lakossága (nem csak kisgyerekes családok) számára hasznos, további javaslatok, elemek (Ezek azok a viszonylag kis befektetést, de annál nagyobb odafigyelést igénylő intézkedések, elképzelések, amelyek a helybéliek életkörülményeit, elégedettségét, jólétét kell, hogy biztosítsák. Ezektől válhat Budakeszi igazán családbarát várossá, ahol jó élni.):
„Biztonságos Budakeszi” járdák (ahol nincs folyamatos akadálymentes járda, a kerékpársáv mintájára babakocsisáv és a maximális sebesség 20 km/h, vagy lakó- és pihenő övezet tábla és ellenőrizni!!), zebrák (különösen oktatási intézmények környékén!), rámpák babakocsisoknak, „Vigyázz gyerekek! Achtug kinder!” táblák, led-es, figyelmeztető sebességmérő radar(ok)
Gyermekbarát közintézmények kialakítása
Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása a városban
A Budakeszi Hírmondóban állandó rovat (fél oldal) a gyerekbarátság jegyében
Javasolt védőoltások ingyenessé tétele
Újszülöttek szimbolikus fogadása (pl.: valamilyen csörgő, vagy kis játék, és a Hírmondóban jelezni, hogy ebben a hónapban kik születtek)
Ünnepélyes „Polgárrá avatás” (16 éves korban, mondjuk a gyereknapon valamilyen kitűző, érme vagy dísztárgy átadásával. Nem egyesével, hanem mint a szalagavatón egymásnak adják át a színpadon.)
Szülő-gyerek sorversenyek, Budakeszi bajnokság nem csak egy-egy intézményben, hanem közösen városi szinten
Szülő-gyerek ki-mit-tud (persze ehhez jó lenne egy színházterem vagy ilyesmi és profi körülmények világítás, hangosítás, stb)
 
 
A következőkben a fenti felsorolás néhány esetleg magyarázatra szoruló elemét kicsit bővebben kifejtjük, a teljesség igénye nélkül:
 
1. Budakeszit körülvevő erdők
 
Ez a ma leginkább kihasználatlan, de a legfontosabb természeti erőforrása, adottsága városunknak. Az egész koncepció egyik alappillére az Erdészettel való megfelelő együttműködés, partnerség kialakítása, hiszen nem csak a kirándulókat, turistákat szeretnénk megszólítani és a városunkba invitálni, hanem a beruházások egy részének is az erdei környezet tud megfelelő hangulatot biztosítani. Figyelembe kell vennünk azonban, hogy az ilyen beruházásoknak az átlagosnál sokkal komolyabb természetvédelmi, erdészeti és fenntarthatósági szempontoknak kell megfelelniük. És ez nem csak az Erdészet érdeke, hanem Budakeszi lakosságáé is!
 
2. Budakeszi Vadaspark
 
Legfontosabb partnere lehet marketing és látogatottság szempontjából a városnak a maga többmint, évi 100.000 fős forgalmával. A látogatóinak jelentős része kisgyerekekkel érkezik (személyes tapasztalat). Ők azonban 1-2 óra után elhagyják a vadasparkot és jó esetben még játszanak egy kicsit az erdei játszótéren, majd haza indulnak.
 
Őket kell behozni a városba és egész napos programot biztosítani számukra, úgy hogy lássák, még más érdekesség is van itt és a következő alkalommal visszajöjjenek. Ez jó hatással lenne a helyi szolgáltatók forgalmára és rajtuk keresztül a város bevételeire is.
 
Innen a nagy parkolóból kisvonattal lehet behozni és visszaszállítani a családokat, így az autóik ott maradhatnának egész napra.
 
A vadasparki belépőkhöz kell adni egy „Keszi-kupon” füzetet, ami a város szolgáltatásait kedvező áron kínálja a látogatóknak.
 
3. Gyermekvasút
 
Az utazókat nehéz lesz elcsábítani Budakeszire, mivel a vasutazás egész napos programot biztosít, de a jegyekhez azért kell adni szintén a „Keszi-kupon” füzetet, ha a megfelelő együtt működés kialakítható.
 
 
4. Jánoshegyi kilátó/Libegő
 
Ez tőlünk elég messze van, különösen gyalogosan kisgyerekkel, de azért a „Keszi-kupon” itt is jó lehet, és legközelebb egyenesen hozzánk fognak látogatni a természet-szerető családok.
 
12. „Budakeszi Meseliget”
 
Városunk és népünk hagyományait, értékeit megőrizve, de a 21. század korszerű módszereit felhasználva egy interaktív élmény- mese-kalandpark komplexumot szeretnénk megvalósítani Budakeszi határában. Felhasználva a magyar mese-, mondavilág, történelmünk és irodalmunk megfelelő témáit. Emellett Budakeszi 300 éves sváb múltja, hagyományai a német  mesevilág megjelenítését is hitelessé tennék.
 
Szerény, egyszintes, hagyományőrző, igazi gyermekléptékű- és lelkületű parkot álmodunk, ahol fa és kő lenne az alapépítőanyag..
 
Három korosztály igényeinek megfelelően kellene kialakítani a parkot.
2-6
6-12
12-16 év között
Sőt, a szülők és a nagyszülők is megtalálhatnák a koruknak megfelelő foglalkozásokat.
 
A park akár 2-3 napos programot is adhatna az idelátogatóknak. Így a távolabbról érkezőknek egy panzió hálózatot is ki lehetne alakítani.
 
Az utóbbi időben, hazánkban több felé épültek kalandparkok, de mesepark, vagy meseparkkal kombinált kalandpark nincs a listán. Csak sok hasonló kínálatú, általában természeti környezetbe telepített kalandparkok vannak mindenféle köteles, csúszdás variációkban. 
 
Általában 1-4 hektáron terülnek el ezek a létesítmények. A Mecsekbe épült pécsi, extrém sportokra is alapozó pécsi kalandpark kivételével, többségük amatőr, jó esetben félprofi kivitelezésűnek tűnik.
Van hely, ahol az önkormányzat a kezdeményező, van, ahol a beruházó jelentkezik az önkormányzatnál. Több helyen közösen építik és működtetik a parkokat. Jelentős EU pályázati lehetőségek vannak ezekre a projektekre!!!!
 
Az eddig felépült parkok beruházási költségei pár százmillió és 3-4 milliárd között mozognak.
 
Úgy gondoljuk, hogy a már megvalósult parkok, ill. az esztergomi, meg nem valósult giga elképzelés között kellene megtalálnia a helyét. Beruházási költségekről konkrét tervek nélkül nem lehet felelősen beszélni, de az esztergomi 20 milliárdos felső határ elképzelhetetlenül soknak tűnt.
 
13. Bűvös erdő
 
Ez egy olyan erdei túraútvonal, ami babakocsival is járható és elrepít a mesék világába. Itt kicsik és nagyok egyaránt részesei lehetnek a jól ismert meséknek, mint például a Süsü, Vuk, Pom-pom, Mazsola, Dr. Bubó, Kockás fülű nyúl,  Grimm, Hauff, Michael  Ende meséi………
 
Lehet, hogy a Pókembernek, a Bakugánnak, meg a Disney hercegnőknek nagyobb lenne a vonzereje, de ide éppen azokat a családokat szeretnénk elcsábítani, akik a gyerekeiknek szeretnének értékeket átadni, szemben a jelenlegi „Való Világ”-gal. Akik pedig kikapcsolódásként az erdei sétát választják a TV helyett, azok ilyenek. Egy ilyen  „Bűvös erdő”-be pedig szívesen jönnek a kicsik is, és nem csak arra várnak, hogy mikor lesz már vége az unalmas erdei baktatásnak. Így könnyebben lehet őket rászoktatni a természet szeretetére.
 
A 3 kilométer hosszú túraútvonal valahonnan a Páty felé vezető úttól indul és a Telki út mellett, az erdészet és a lovarda között ér véget, a volt laktanya területének érintésével. Útközben mesejelenetekkel, mesefigurákkal találkozhatnak, játszótéri eszközökkel játszhatnak és padokon pihenhetnek vendégeink. Ebben az erdőszakaszban folyamatosan gondoskodni kell a kullancsirtásról, hogy a kisgyerekeket le merjék tenni a szülők és ezt a PR és marketing során is tudatosítani kell.
 
Az útvonal fő attrakciója valahol az út felénél kerül kialakításra. Ez csak a belépődíj kifizetése esetén látogatható. Valahol errefele kell kialakítani egy szépen rendezett szalonnasütő helyet, ahol a család kellemesen töltheti a napját.
 
A Budakeszi erdészet vezetőjével történt egyeztetés szerint egy ilyen jellegű tematikus túraútvonal kialakításához előreláthatóan hozzá fog járulni a Pilisi Parkerdő Zrt is, különös tekintettel arra, hogy a kinézett területen terveik szerint már korábban is parkerdőt szerettek volna kialakítani. Az erdészeti törvény értelmében viszont nem szabad az erdőt lekeríteni, csak vadvédelmi célból és ezt a megvalósításnál és a működtetés során messzemenően figyelembe kell venni.
 
A megvalósításhoz optimális esetben szükség lenne egy a túraútvonaltól távolabb eső parkolóra és látogatóközpontra, ahonnan valamilyen járművel szállítanánk a látogatókat az út elejére és vissza az út végéről. Itt lehetne megvásárolni a belépőket, amelyek feljogosítanak a parkolásra, a szállítóeszköz igénybevételére és a főbb attrakciók megtekintésére. Itt lehetne az emléktárgyakat, DVD-ket, gyerek CD-ket árusítani és Budakeszi további turisztikai elemeit és egyéb szolgáltatásait népszerűsíteni, reklámozni.
 
Minden családnak a jegyek mellé biztosítani kell „Keszi-kupon”-t is, hogy visszatérjenek városunkba.
 
Ennek a látogatóközpontnak és parkolónak a helyét kellene meghatározni és rendelkezésre bocsátania a Képviselőtestületnek. Optimális helye lenne a Dózsa György tér környékén, mert úgy a busszal érkezők is könnyen igénybe tudják venni a szolgáltatást.
 
Természetesen az úton a látványosságok fából és természetbarát anyagokból készülnek. Elképzelésünk szerint a 3 kilométeres útszakaszt 10-15 részre osztanánk és felkérnénk/lehetőséget adnánk Budakeszin élő „kisgyermekes” vagy „kisunokás” építészeknek a szakaszon belüli látványosságok, elemek, mesejelenetek és esőházak megtervezésére a bekerülési összeg meghatározásával. Mindannyiunkkal közösen alakítanánk ki a teljes út pontos koncepcióját, de minden szakasz egyedi tervezésű lehetne.
 
Várhatóan ennek az attrakciónak a látogatói elsősorban a 0-10 év közötti gyerekek és szüleik, nagyszüleik közül fognak kikerülni.
 
14. Városnéző kisvasút
 
Ez lehet az az eszköz, amivel a Vadaspark vendégeit be lehet hozni Budakeszire a lehető legkisebb befektetéssel. Ahhoz, hogy érdemes legyen azonban bejönniük, a fent felsorolt beruházások közül legalább valamelyiknek meg kell valósulnia. Viszont ez az eszköz, amivel például a Bűvös erdő megfelelő látogatottsága elérhető, ugyanis önmagukban a kisebb elemek nem tudnak akkora vonzerőt jelenteni még akkor sem, ha jó a marketingje, hogy nyereségesen fenntarthatók legyenek.
 
Ez a kis „vasútvonal” kötné össze a már meglévő és még kialakítandó elemeket, látványosságokat. Mindezt úgy tehetné, hogy közben keresztül megy Budakeszin, ahol az utas megismerkedhet kulturális értékeinkkel és természetesen a „Vasúti” jegy mellé kapott „Keszi-Kupon”-ban szereplő éttermekkel, cukrászdákkal és egyéb szolgáltatásokkal.
 
A kisvonatra szóló jegy egész napos vonatozásra jogosít hop on-hop off rendszerben, így leszállhatnak megebédelni, fagyizni, megnézni a templomainkat, vagy éppen a Himnusz szobrot.
 
Az első körben a következő megállókkal működhetne:
Vadaspark parkoló
Ingyenes erdei parkoló
ORI bejárata-Tanne étterem
Himnusz szobor-Gesztenyéskert
Pizza Porta-Stadt Café-Cukrászda
Posta parkoló-Spájz étterem
Katolikus templom-Romkert-Rathaus keller-Gráfl cukrászda
Dózsa György tér-Gina cukrászda
 
Ezen az útvonalon haladva elmenne a városunk büszkeségeként szépen kialakított Fő téri park és az új polgármesteri hivatal mellett. A felsorolásból látszik, hogy a kisvonat érinti a jelentősebb vendéglátó ipari egységeket. Innen kezdve már az ő feladatuk, hogy megfelelő szolgáltatás nyújtásával és szépen kialakított kerthelyiségekkel, portákkal leszállítsák az utasokat a vonatról és megvendégeljék őket.
 
Miután az említett éttermek, cukrászdák ily módon jelentős többletbevételhez juthatnak, mindenképpen be kell őket vonni a kisvasút beruházásba és üzemeltetésbe, aktív résztvevőként.
 
16. Gyerekmúzeum
 
Ez egy olyan új építmény, ami Magyarországon még nincs, de tőlünk nyugatabbra elég közkedveltek. Kicsit hasonlít a Csodák Palotájára, de nem a tudományos kutatásokon alapul, hanem a gyerekek számára még teljesen ismeretlennek (csodának) számító természeti ismeretekre, illetve a felnőttek világára.
 
A külföldi jó példák alapján lehetne benne pl.:
a rét felnagyított mása olyan méretben, hogy a gyerekek akkorák legyenek, mint egy kisegér, élethű rovarokkal, pókokkal, kisállatokkal;
kicsinyített hipermarket, ahol a gyerekek az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, vásárlók;
kicsinyített rendelők, kórházak, ahol a gyerekek ápolnak, műtenek, gyógyítanak;
kicsinyített autószerelő műhelyek;
kicsinyített bankok;
TV stúdió;
konyha;
stb.
 
Egy olyan hely ahol kipróbálhatják, megismerhetik a rájuk váró nagy betűs Életet, de úgy hogy közben játszanak.
 
Sőt, idézet egy cikkből:
„A legnagyobb attrakció azonban a múzeumban töltött éjszaka. A kisiskolások saját hálózsákjukkal érkeznek, és a szervezők meglepetéssel is készülnek. Az esti villanyoltás után, a múzeum csendjében dinoszaurusz horkolással teszik izgalmassá a pizsamás éjszakai kalandozást.” 
 
Külföldön ezekre a helyekre hét közben kihelyezett tanórákat tartanak, ami nálunk Magyarországon is működhet, ha tudunk biztosítani szállítóeszközt, amit szintén a beruházás részeként, azzal egyidőben be kell szerezni.
 
A rendelkezésre álló Önkormányzati területek közül ennek az építménynek a legjobb helye a 222-es busz végállomásával szemben lévő, jelenleg kihasználatlan telken lehetne.
 
Mint látható, a Gyerekmúzeum bármilyen korosztályú gyerekek számára vonzó látványosság lehet attól függően, hogy mit helyezünk el benne a sok lehetőség közül. Ennek eldöntéséhez mindenképpen gyakorlott pedagógusok véleményét is ki kell kérni.
 
A koncepcióban szereplő elemek közül ez igényli az egyik legnagyobb befektetést, de ez is kecsegtet a legnagyobb várható haszonnal. Ennek a megépítésére nagy valószínűséggel komoly tőkével rendelkező befektetőt kell találni.
 
17. „Négyszögletű Gyerekerdő”
 
Kisebb beruházási költséggel, inkább gesztus értékű kezdeményezés.
 
A lényege az lenne, hogy az erdészet által kijelölt – amúgy is fásítandó- területen, bárki, de elsősorban természetesen a budakesziek, az Erdészet közreműködésével vásárolható előnevelt fát ültethessen és nevelhessen a gyermeke számára. A fákat névre szólóan kell elültetni (az Erdészet engedélyével és felügyelete mellett) és nyilvántartani. A fákat a Budakeszi Gyerekköztársaságnál (konkrétan bonyolíthatná a Babautazás iroda, vagy a Betűtészta könyvesbolt, mivel a BGY-nek nincs állandó irodája, a Polgármesteri Hivatalt pedig nem kellene ilyennel terhelni) lehet megrendelni, előjegyezni és évente egy vagy két alkalommal (ahogy az Erdészet engedélyezi) lehet elültetni.
 
A jövőben a budakeszi illetőségű újszülöttek részére az Önkormányzat biztosíthatná a csemetéket, az üdvözlés jelképeként.
 
Az erdőrészlet előtti alaprajzon szerepelne a gyermek neve és születési dátuma.
 
A kis erdő valóban négyszögletű lesz. A fákat kötéllel összekötve labirintust alakítunk ki, ami bevezet a középen kialakított játszó-, pihenőtérhez.
 
 
18. Kukorica labirintus
 
Lehetne a kukorica szezon idején egy nagyobb telepítésű kukoricásba labirintust vágni, ahol az arra vállalkozó kalandkedvelő keresnék a kiszabadulás módjait. Erre a lehetőségre is ki lehetne találni mindenféle izgalmas, megoldandó helyzeteket. Ennek szezonja persze csak július-októberig tartana, ameddig ezt a kukorica megfelelő magassága és élettartama megengedi.
 
19. Szalmabála csúszda
 
Angliában hatalmas csúszdákat alakítanak ki szalmabálákból. Ez is nagy kaland lehetne a gyerekek számára. Az ideális helye persze egy un. minta kis farm területén lenne, ahol a  természettől elszoktatott gyerekek az őshonos magyar háziállatok tenyésztésével, természetes körülmények közötti tartásával is megismerkedhetnének és „megtudnák azt is, hogy a paradicsom, a krumpli nem a bevásárló központban terem.
 
20. Mezítlábas park
 
Aztán ki lehetne építeni egy un. mezítlábas parkot, ahol arra bíztatnak minket, hogy vegyük le a cipőnket és sétáljunk végig egy tematikus útvonalon.. Számtalan féle járófelületen szerezhetnénk tapasztalatot a talpi érintkezésből. Bazalt, süppedős szőnyeg, téglaburkolat, keresztbetett hasábfa, százféle variáció lehetséges. Félóra ilyen járás magabiztossá és természetessé tenné járásunkat. A Fodor Szanatórium orvosai is sok járáshibás, orthopédiai problémával küszködő betegüket ide utalnák egy kis terápiára.
 
Működhetne itt egy olyan speciális játékokból, akadályokból álló parkrész is, ahol az itt dolgozó szakemberek hozzásegítenék a szülőket ahhoz, hogy időben felismerjék, ha gyermekük fejlődésében egyébként még nem csak kezdeti stádiumban lévő fejlődési rendellenességeket.
 
21. Extrém sportok központja
 
Itt lehetne az extrém sportok magyarországi központja is. Nemegyszer hallani az itteni extrém bringások szüleitől, hogy Ausztriába viszik ki gyerekeiket, mert csak ott van megfelelő pálya, s az bizony nem olcsó mulatság. 
 
22. Gyerekszínház, Gyerekbábszínház
 
Mindezeken túl lenne egy színház-és bábterem is, gyermekelőadásokkal. Mindkettő társulatát  a Mezei Mária Művészeti Iskola adhatná.
 
26. „Gyerekkeszi Fesztivál”
 
Ez egy olyan nap az évben, amikor a szabadtéri színpadon egész nap ingyenes gyermekeknek szóló koncertek vannak (Halász Judit, Alma együttes, Kolompos, Palya Bea, stb), este felé pedig a Bűvös erdő és a Meseliget „lakóinak” részvételével a Debreceni Virágkarneválhoz vagy a Szombathelyi Savaria felvonuláshoz hasonló zenés parádé veszi kezdetét.
 
Ezt valamelyik kora őszi hétvégén lehetne megtartani és csak akkor, ha a fenti beruházások egy része már elkészült és működik. Valószínű, hogy még ebben az esetben is –különösen az első időben- támogatókra lesz szükség a megrendezéséhez.
 
27. „Osztályozás”
 
Ez egy olyan rendszer, mint a szállodák esetében a „csillagok”, de a Budakeszin működő szolgáltatásokat, üzleteket, irodákat és intézményeket minősíti, mégpedig az alapján, hogy mennyire alkalmasak ügyintézésre, vásárlásra úgy, hogy a szülő egyedül érkezik egy-két kisgyerekkel, csecsemővel.
 
A minősítés jele csillagok helyett mosolygó gyermekarcok 1-5-ig.
 
A minősítési rendszert a Budakeszi Gyerekköztársaság állítja össze, és az első időben az osztályba sorolást is ez a szervezet végezné. Az „osztályzat” matrica formájában kikerülhet a szolgáltató portáljára, és összesítve közzétételre kerül a CSALÁDOK VÖLGYE honlapján is. Jó lenne az önkormányzati honlapon is szerepeltetni azokat, de legalább egy linket a CSALÁDOK VÖLGYE honlapra.
 
A továbbiakban a minősítést a kisgyermekes vásárlók által kitöltött kérdőív és véleménye alapján újítanánk meg félévente („félévi bizonyítvány”), évente („évvégi bizonyítvány”). A félévi bizonyítvány csak a honlapon jelenne meg, hogy szükség esetén legyen lehetőség a „javításra”, az évvégi viszont a kirakatba is kikerülne.
 
A 4-5 gyermekarcot elérő vállalkozások listáját közzétennénk a Budakeszi Hírmondóban is, és ingyenes PR interjúk készülnének a vezetőikkel, amelyet folyamatosan lehet közölni. Szintén a BH-ban lehet jó példaként jelezni, ha valamelyik vállalkozás fejlesztések árán jelentősen (legalább kettővel) növeli mosolygó gyermekarcainak számát.
 
Természetesen a „Keszi-kupon” füzetkében a kínált szolgáltatásoknál feltüntetjük annak „osztályzatát” is.
 
Fontos lenne az is, hogy az Önkormányzat az IVS 6.2.1 pontjában jelzett adókedvezményeket az 5, esetleg kisebb mértékben a 4 mosolygó gyermekarcos vállalkozásoknak biztosítsa.
 
Néhány a lehetséges minősítési szempontok közül:
Babakocsival be lehet-e menni az üzletbe, vagy biztonságos helyen tárolható-e a kocsi?
Várakozás idejére biztosítanak-e megfelelő elfoglaltságot a kicsiknek?
Van-e törékeny vagy egyéb veszélyes tárgy a gyerekek által is látogatható térben 1,3 m alatti magasságban?
Van-e gyerekeknek szóló termék, szolgáltatás?
 
 
28. „Keszi-kupon”
 
Ez egy olyan füzetecske, amely az előzőekben felsorolt látványosságokra biztosít a belépődíjból meghatározott kedvezményt. A Budakeszin működő szolgáltatók, vállalkozások térítés ellenében és kedvezmények felajánlása esetén szerepelhetnek a füzetben.
 
A füzet több lapos, háromfelé hajtott A4-es méretű lesz, és minden oldalon csak egy szolgáltató vagy látványosság szerepel a saját maga által tervezett reklámmal.
 
A „Keszi-kupon”-hoz csak a benne szereplő látványosságnál teljes értékű belépő megvásárlása esetén lehet hozzájutni.
 
 
Budakeszin miképpen valósulhatna meg a „CSALÁDOK VÖLGYE” koncepció?
 
Mindenekelőtt szükségeltetik egy, a koncepcióval azonosulni tudó önkormányzat és az ezekben az elképzelésekben üzleti lehetőségeket látó budakeszi vállalkozók, ill.  egyéb vállalkozói csoportok is. És persze kell mindenekelőtt az a civil szféra, mely kezdeményezője és motorja lehetne ennek a szemléletváltásnak.
 
Már megjelentek az Új Széchenyi Terv turisztikai fejlesztéseket támogató pályázati lehetőségei, amelyeken több 10 milló forintot lehet a felsoroltakhoz hasonló turisztikai fejlesztések megvalósítására nyerni. Élnünk kellene ezzel a lehetőséggel!
 
A koncepcióban foglaltak végrehajtására, ellenőrzésére, támogatására szükséges kijelölni és bizonyos szintű jogokkal felruházni egy irányító civil szervezetet, amely az Önkormányzat – egyelőre nem anyagi – támogatását felmutathatná a lehetséges partnerekkel történő tárgyalások, egyeztetések során. Ez a civil szervezet, miután  ezt a koncepciót  is ő álmodta meg és állította össze, a  Gyerekköztársaság Egyesület lenne. Az egyesület természetesen folyamatosan tájékoztatná a Képviselő testületet a tárgyalások, egyeztetések előrehaladásáról és nem tehetne az Önkormányzatra nézve bármilyen anyagi, vagy jogi vonzatú nyilatkozatot a harmadik fél felé.
Egyesületünk egyelőre társadalmi munkában elvégezné a jelenleg országszerte kialakulóban lévő Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezet (TDM) feladatait, de nem teljeskörűen, hiszen az összes feladat ellátásához komoly anyagi források szükségesek. Ezeket a feladatokat a külön mellékelt TDM leírásban részleteztük.
 
Az Önkormányzat jelöljön ki egy személyt, akivel az Egyesület folyamatosan kapcsolatot tud tartani és a szükséges információkat át tudja adni Neki, vagy meg tudja kapni Tőle, hogy ne kelljen a következő Képviselő testületi ülésig várni egy estleges tárgyalás során.
 
 
Mit nyerhet mindezekkel Budakeszi?
 
Első lépésként már az is jelentős eredmény lenne, ha sikerülne megmutatni értékeinket, bemutatni városunkat és nem utolsósorban megvendégelni az ide látogatókat.. Ha mindezt jól és lelkesedéssel, összefogással csináljuk, akkor vendégeink maguk is visszatérnek (ha van miért) és jó hírünket viszik, így (és persze nem kevés, összehangolt, közös marketinggel) városunk bekerül a belföldi kisgyermekes utazók tudatába. Ez nagyon fontos, mert mint már korábban is jeleztük, a statisztikák szerint az 1-3 éjszakai tartózkodással járó belföldi üdülések messze legnagyobb arányban Budapestre és környékére irányulnak. Így, ha tudnak rólunk, akkor ebbe a pár napos programban szerepelhet városunk meglátogatása is, ami nálunk további vendégeket jelenthet. Fordítsuk ezzel végre előnyünkre Budapest közelségét!
 
A koncepcióban leírt jelentős beruházási igényű elemeknek nagy előnye még, hogy nem csak a nyári turistaszezonban látogathatók, hanem azon kívül is, hiszen a természet minden évszakban tud új, kellemes élményeket nyújtani. Csak körül kell nézni a Vadaspark, vagy a Gyermekvasút parkolójában egy napsütéses téli napon és az autókba is érdemes benézni, hogy melyikben látunk egy vagy több gyerekülést. A látvány magáért beszél!
 
Véleményünk szerint, ha minél több jelentős beruházás megvalósul, akkor már egyre nagyobb eséllyel számíthatunk a szintén túlnyomórészt Budapestre és környékére utazó külföldi gyermekes családok megjelenésére is. Természetesen ez azt jelenti, hogy más típusú marketinget kell folytatni, ismernünk kell a nyelvüket, hogy jól érezzék magukat nálunk és biztosítanunk kell az attrakciók és a szolgáltatások európai színvonalát. Tehát kvalifikált munkaerőkre lesz szükség. Szerintünk ez Budakeszin adott, csak többségük még Budapestre jár dolgozni.
 
A fellendülő turizmusnak a kimutatások szerint nagyon jó, un. multiplikátor hatása van a helyi gazdaságra. Ennek a legegyszerűbb megjelenési formája az adóbevételek növekedése, hiszen az új attrakciók is helyben fizetnek bizonyos adónemeket, jó esetben helyi szállítókat foglalkoztatnak és a helyi vendéglátóipari egységek várható növekedő forgalma is többletforrást jelent a város számára. Ezeknél a vállalkozásoknál növekedni fog a dolgozók létszáma, csökken a munkanélküliség, bár ez Budakeszi viszonylatban nem jelentős a statisztikák szerint, azonban szükség lenne több részmunkaidős lehetőségre, pont a kisgyermekes anyukák részére, akik ugyan nem regisztrált munkanélküliek, de saját tapasztalatból tudjuk, hogy igenis szeretnének elhelyezkedni (helyben és részmunkaidőben).
 
A kezdeti sikeres lépéseknek és marketingkommunikációnak köszönhetően várhatóan egyre több gyerek- és családbarát szolgáltatás települ Budakeszire, amelyek további bevétel növekedést és új munkahelyeket fognak biztosítani. Az új, betelepülő és a már meglévő szolgáltatások erősíthetik egymást, ha valamennyi azt kommunikálja a fogyasztói illetve a leendő fogyasztói felé, hogy itt Budakeszin mindent megtalálnak egy helyen, ami csak a gyerekes családoknak szükséges lehet.
un. externális hatása az életminőség javulása. Ez elsősorban az elérhető szolgáltatások, lehetőségek bővülése és a lakókörnyezet kulturáltsága révén kerül előtérbe.
 
Várható a kisgyermekes, jól szituált családok betelepülése is, különösen akkor, ha legalább az egyik szülő helyben tud elhelyezkedni.
 
Természetesen nem szabad megfeledkezni az eddig is tervezett beruházásokról, mint például új iskola, egészségház, felújított művelődési ház, stb, hiszen ezek lennének a legfontosabbak településünk lakói számára, de meg kell teremteni hozzájuk a szükséges forrásokat, még akkor is, ha csak önerőt kell felmutatni és biztosítani egy esetlegesen elnyert pályázati támogatáshoz. A források fenntartható módon történő megteremtéséhez viszont kellenek a fenti gazdasági tevékenységek és kezdeti befektetések, amelyek révén a város folyamatos bevételhez juthat.
 
Várható azonban az is, hogy a turizmus fellendítésével a városunkba irányuló gépjárműforgalom is növekedne, ami természetesen nem kedvező, hiszen Budakeszi egyik fő problémája az átmenő forgalom. A turizmusból várható forgalomnövekedés azonban két dologban eltér a mostani zsúfoltságtól. Egyrészt nem átmenő forgalom lesz, hanem hozzánk jönnek és jót tesznek a város gazdaságának, másrészt pedig vélhetően nem esik egybe a mostani zsúfoltsággal, hiszen elsősorban hétvégi és napközbeni mozgásra lehet számítani.
 
A zsúfoltságot véglegesen a várost elkerülő út megépítésével lehetne csökkenteni, mint azt már az IVS-ben is rögzítették, azonban addig nem lenne szabad a beruházásokat a város elszomorító közlekedési helyzetére hivatkozva meghiúsítani, különösen akkor, ha a beruházások elsősorban nem a tehergépjármű forgalom növekedését okozzák.
 
A fellendülő turizmusból adódó forgalomnövekedést legegyszerűbben úgy lehetne megoldani, ha a városon kívül, a Budapest felőli oldalon létesítenénk egy nagy parkolót és egy közös látogatóközpontot, ahonnan az attrakciókhoz szállítanánk a vendégeket. Tudomásunk szerint azonban erre megfelelő terület nem áll a város rendelkezésére, sajnos.
 
Ennek a koncepciónak a megvalósulása esetén javulna a környék vitalitása és megindulhatna egyfajta reorganizáció, felemelkedés. A tér „felhúzná” a környéket és ezáltal megemelkedne a felhajtóereje, profit termelő képessége és még értékesebbé válna a környék. Végre valójában megjelennének itt a hőn várt turisták. Budakeszi ismét turisztikai központtá válhatna!
Egy idő után a Budakeszi szó hallatán mindenkinek a „GYEREK” vagy a „CSALÁD” szó jutna eszébe, mint Tokaj esetében az aszúbor, Hévíz-t hallva pedig a gyógyfürdő!
 
Budakeszi 2011. február 13.                                                         Horváth Jenő
                                                                                      Gyerekköztársaság Egyesület
                                                                                                      elnöke
 
 
CSALÁDOK VÖLGYE: Budakeszi
Koncepció
 
 
 
 
 
 

 

Megosztás/Mentés Megosztás