Deltai Károly, Telki polgármestere. A ”leggazdagabb” településről és a turizmusról, a térség kitörési pontjának a lehetőségeiről

Telkit, 4 ezer lakosú szomszédunkat évről évre a leggazdagabb települések között tartják számon. 2014-ben éppen az első helyre rangsorolták. Erről és a Budai hegység településeinek turisztikai lehetőségeiről kérdeztem a második választási ciklusát töltő Deltai Károly polgármestert, aki nem mellesleg a turizmus és a szabadidő sport nagy rajongója is.
 
Ez a vele készült interjú azért is nagyon jelentős, mert a címben is említett két fő téma mellett több más, nagyon fontos témafelvetés is elhangzik, melyek külön-külön is megérnének egy-egy publicisztikát. Témák, melyekről eddig nemigen hallottunk.
 
 
     Gratulálok Polgármester úr! 2014-ben, a KSH mutatói alapján Telki lett Magyarország leggazdagabb települése!
 
      Ez egy elég faramuci helyzet! Itt egy téves megfogalmazásról van szó. A KSH un. vásárlóerő mérésének az eredményeképpen vezettük 2014-ben a települések rangsorát. A vásárlóerő számításának az alapja a személyi jövedelemadó. Ebben nem szerepel az iparűzési adó, a település adóbevételeinek az összege, egyéb bevételi lehetőségeink, pályázati források, Telki vagyona, adóssága, stb. Ebben a vásárlóerő számításban csak a személyi jövedelemadóra fókuszál a vizsgálat. Ennek azonban nem sok köze van Telki, mint település lehetőségeihez, vagyoni helyzetéhez. Nyilvánvaló tehát, hogy téves megfogalmazásról van szó, amikor „leggazdagabb településről” beszélnek a sajtóban, és amíg ezt a számítási módszert követik, mindig mesze lesz a sajtóhír a valóságtól.
 
      Ebből az következik, hogy a Telki polgároknak bár magas a jövedelmük, de ezt nem Telkiben adózzák le?
 
      Telkiben – szociális összetételéből adódóan – rendkívül magas a bejelentett dolgozók, közép- és felsővezetők, cégtulajdonosok, vezető hivatalnokok aránya.  Vagyis azoké, akiknek van jövedelmük, de nem tudják, vagy nem akarják eltitkolni. Az ő magas személyi jövedelemadójuk azonban nem Telkit gazdagítja, hanem az állam költségvetésének a része. Telki, mint település tehát korántsem gazdag, sőt! Komoly kihívásokkal küzdünk, ha azt vizsgáljuk, hogy milyen esélyekkel juthatunk pályázati forrásokhoz, milyen feladatok állnak előttünk, melyeket más települések már a távolabbi múltban megoldottak, és méreteiből eredően Telki mennyire kitett a változásoknak. Telkit tehát bátran sorolhatjuk a kihívások előtt álló települések közé, ahol a lakosság igényszintje magas, ugyanakkor az önkormányzat lehetőségei nagyon szerények. Az igények kielégítéséhez szükséges erőforrások zömét biztosító helyi adókat pedig nem lehet a végtelenségig emelni, más forrás pedig nincs.
 
      Ön köztudottan a térség turisztikai fejlesztésének a kezdeményezője. Talán nem véletlen, hogy éppen Önt választotta az év elején a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás (BÖT) egy újonnan megalakított bizottság elnökévé.
 
      Az Idegenforgalmi, Környezetvédelmi és Kulturális Bizottság elnökévé választott a társulás. Nagyon nagy szükség volt erre a bizottságra, mert nem volt képviselete e témáknak. Emellett ez a három téma átível a település határokon, egyik téma sem áll meg térségünk határainál. 
 
      Képviselő-testületük nemrégiben fogadta el Telki településfejlesztési koncepcióját, melyben fontos célként fogalmazták meg a természeti környezetük adta lehetőségeik és adottságaik kihasználását, magyarán a turizmus fejlesztését.
 
      Ennek a szakmai anyagnak az elkészítését egy alapos előkészítő munka előzte meg. A lakosság körében nagyon népszerű volt a koncepció előkészítő anyaga, melyet hosszúsága ellenére sokan elolvastak. Széleskörű közvélemény kutatást folytattunk, lakossági véleményvezérekkel készítettünk mélyinterjúkat, melynek során számos javaslat, ötlet, irány merült fel. Érdekelte a telkieket az elkövetkező 10-15 év, településük jövője. 
Ezek közül a turizmusfejlesztés különféle lehetőségei tűntek a legizgalmasabbaknak.
 
      A turizmus ma a világban az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat.
 
      A turizmus világgazdaságban betöltött szerepe egyre fontosabb.  Ami hazánkat illeti, Magyarországra kifejezetten turisztikai motivációval az elmúlt esztendőkben 12-15 millió külföldi turista látogatott el. 
 
Dinamikusan fejlődik a belföldi turizmus is. 2014 első kilenc hónapjában a többnapos belföldi utazások száma (11 millió) 3,4 %-al nőtt az előző év azonos időszakához képest.
 
      Miképpen látja az újonnan alakult bizottság elnökeként a térség turisztikai fejlődésének lehetőségeit? Ezen a területen hosszabb idő óta nem tapasztalni jelentősebb kibontakozást a Budai hegység erdőzónájában (Budakeszi, Páty, Telki, Budajenő, Perbál, Nagykovácsi)!?
 
      Telki és a térség egyik fontos kitörési pontja lehet a turizmus, de ahhoz, hogy érdemleges előrelépés történjen, sokak egyirányú, tervezett cselekvése szükséges.
 
Kiaknázatlan aranybánya, egyelőre a lehetőségek tárháza ez a térség. A Budai hegység (a térképen is jól látható zöld háromszög, benne az érintett településeinkkel), szinte beékelődik a fővárosba és látja el Budapestet friss levegővel. 
 
Mind emellett hazánk turisztikailag legvonzóbb térségei, Budapest, Balaton és Nyugat-Dunántúl között helyezkedik el a Budai hegység erdőzónája is, a mi térségünk településeivel.
 
Egy nagy probléma van a turisztikai kibontakozás útjában. Sajnos az érdekelt településeknek egyenként és együtt sincsenek meg a forrásai arra, hogy azokat a feltétlenül szükséges alapfejlesztéseket megcsinálják,  ami után a magántőke a turizmust elkezdené fejleszteni, mert észreveszi a térség potenciálját. Ebben a zónában nincsenek autópályák, csak alacsonyabb besorolású utak. Itt erdők, tőlünk kicsit távolabb autópályák. Itt magasabb az életminőség, ott gigantikus iparűzési adóbevételek. Ez egy adottság, melyen nem lehet változtatni. Nekünk a saját lehetőségeinket kell kihasználni!
 
Nem kerülhető meg egy régiós és azon belül a helyi turizmusfejlesztési koncepció elkészítése. Sok hasonló anyag van már, azonban legtöbbjük nem a valóság talaján állva született, és túlzó reményekkel kecsegtetett, letagadva a minimálisan szükséges elvégzendő feladatok sokaságát, mely nélkül elképzelhetetlen a továbblépés.
 
      Hol kellene elkezdeni a turisztikai fejlesztést? Milyen kezdeményezésekre gondol?
 
      Mire gondolok? Kerékpár utakra, P+R parkolókra, kialakított pihenőkre, stb., melyek kezdeményként el tudnak indítani turisztikai fejlesztéseket. Ide senki nem fog csak úgy, szigetszerűen letenni nagyszabású turisztikai attrakciókat, amíg nincs kialakítva egy összehangolt hálózat.
 
Az egészet rendszerben kell kezelni, együtt a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel, hisz az új erdőtörvény erre lehetőséget ad. Fel kell fűzni az élményeket. „Ebben  az egy-két nap alatt bejárható erdőzónában, x számú érdekes dolgot láthatsz! Ezen az úton végig tudsz menni! Itt meg tudsz pihenni! Ott tudsz étkezni, és itt hagyhatod a kerékpárodat, amott meg át tudsz szállni lóra!”
 
      De ha nincs forrás ezek megvalósítására, akkor miképpen képzeli?
 
      Egyelőre kicsiben gondolkodjunk, belátható léptékben. Pl. kerékpár útakat képzelek, egyszerű erdei ösvény burkolattal (földút), hogy ne kelljen gépjárművel menni. A kerékpárút Budakeszitől Telkiig és onnan egy T elágazással Pátyig vezetne, majd Budakeszi belterületén elérné a Vadasparkot, ahonnan az erdőn keresztül biztonságosan eljutnánk Telkibe. Erre merőlegesen a pátyiak felkerekezhetnének a hidegvölgyi pihenőhöz, ott letennék a kerékpárt, és gyalog átsétálnának a Csergezán kilátóhoz  vagy átmehetnek kerékpárral Nagykovácsiig. 
 
Meg kellene nézni azt is, hogy hol közlekednek a mind nagyobb számú zarándokturisták és ezt is össze kéne hangolni a kerékpárúttal! Ki kellene jelölni a lovas turizmus útvonalait is! Meg kellene találni a csomópontokat, és mindezekhez pihenőhelyeket építeni!
 
      De a Budai hegység erdőzónájának települései még ezeket a kisebb léptékű beruházásokat sem tudnák megvalósítani, hiszen Magyarország legfejlettebb Közép - Magyarországi Régiójához tartoznak, ahol az eu-s támogatás 2020-ig mindössze 14 milliárd forint lesz, ami a 132 települést magában foglaló Pest megyében, Budapesttel megfejelve, nevetséges összeg, gyakorlatilag egyenlő a nullával! (Ennek fő oka, hogy a hazai viszonylatban gazdaságilag legfejlettebb Budapest egy régióban van a kevésbé fejlett Pest megyével.) A támogatások nagy részét – akár az előző eu-s ciklusban - most is a szegényebb régiók gazdaságának a fejlesztésére fogják fordítani.
 
     Csakhogy a helyzet még ennél is sokkal rosszabb az eu-s pályázatok tekintetében a régióban és így a mi térségünkben is! 
 
Ugyanis volt egy olyan forráselosztási koncepció, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), melyben több százmillió volt címezve a régiónknak. Erre pályázott Telki is másokkal együtt a Pest Megyei Önkormányzatnál. Többek között kerékpár utakra is, mely település közi egyeztetést igénylő kérdés volt. 2015 elején azonban jött a hír, hogy ezt a koncepciót kiürítették, és a forrásokat szétszórták a többi országos program között. A forrás megmaradt ugyan, elvben ezután is pályázhatunk, csak az esélyeink minimálisak ezután.
 
      Az aranybánya adottságokkal bíró Budai hegység települései mégis miben bízhatnak mindezek után? Hogyan indulhatna itt el bármilyen szintű turisztikai fejlesztés?
 
A Vadaspark egy olyan gyors ütemben izmosodó turisztikai gócpont, mely magkezdeményezésként felkeltheti a térségben potenciát látó magántőke érdeklődését, és egyelőre még várjuk, hogy a Normafa projekt miképpen fog alakulni. Ez a két nagyszabású attrakció jelentős változást hozhat térségünk, a Budai hegyek erdőzónája településeinek a turisztikai-idegenforgalmi megítélésében!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Megosztás/Mentés Megosztás