Elbúcsúztunk Sónyi Jánostól, a "Sónyitól"

A rövid betegség után, 69 éves korában váratlanul elhunyt Budakeszin élő Sónyi Jánost a budafoki temetőben kísérték utolsó útjára a családtagok, a barátok, a jó szomszédok. 

Sónyi Jánost, a "Sónyit",  sokan ismerték és szerették. Karakteres egyénisége, munkája hiányozni fog nem csak a családjának, barátainak, de  Budakeszi közéletének is.

Több megemlékezés is elhangzott a temetésen. Itt most lányainak, Editnek és Jucinak megrendítő és egyben kedves versét olvashatjuk, mely közös ÉLETÜKRŐL szól.

János, Öcsi, Apu, Papa

Apu, az Öcsi, a csibész,
Mókára mindig kés,
Üveggel dobálni orosz tankokat,
Kijátszani a tanárokat.
 
Apu, vagyis Jakab és a Butykos Brigád,
Találkozóhely évente Balatonboglár,
Gimis barátság szoros kötelék,
Összefűz a sok közös emlék.
 
Apu, a Műszakis diák,
mivel kevés az apanázs,
Lányoknak árul harisnyát,
így lesz forint a dollár.
Hő és energia minden  álma,
A Paksi munkát is vállalja.
 
Apu, az utazó mérnök gyakran
Hol Vietnámban, hol Moszkvában
Számos jó szerződést  köt,
És kóstolgatja a helyi sört.
 
Apu, a hősszerelmes,
Tulipánban Rózsával táncol,
Majd pultra könyökölve várja,
Míg befejezi a műszakot élete párja.
 
Apu, a budakeszi polgár,
Az ajtó a szomszédnak nyitva áll,
Sövénynyírót megkaphatja,
Mindegy mikor, csak hozza vissza,
Garázsában a sok kincs között
Halott orosz katona is elrejtőzött.
 
Apu, a büszke kispapa,
Akkor örül, ha alszik a baba.
Akár Farkasréten sétálva,
Akár a Bogárban szunyálva.
 
Apu, aki mindig gyerekpárti,
De azért jó ám vigyázni,
Edit, Juci már régen tudja,
A hármat ne várd meg soha!
 
Apu, az utazó család feje,
Viszi a családot, Ladája tele,
Cél Almádi és Bagolyirtás,
Olasz, francia, német és osztrák,
Görög- és Spanyolország.
Elveszni mellette nem lehet,
Pijjegését  távolból is észleled.
 
Apu, a sport- és gyerekrajongó,
Lányaival polkázni is hajlandó.
Síelés, tánc, tenisz, úszás,
Nyáron almádi táborozás.
 
Apu, a karriertervező,
Gyakorlati képzés és nyelv a fő,
Hamar be is válik az álma,
Hipp-hopp diplomás lesz mindkét lánya.
 
Apu, az igazi örömapa,
Lányát büszkén táncoltatja,
Majd következik az újabb pozíció,
Nagypapának lenni már nem nehéz dió!
 
Apu, az aktív nagypapa,
Hani, Fecó, Vica hetente várja,
Felbukkan bölcsiben, oviban, iskolában,
Fonott kosarában vajon mi van?
 
Apu, az örök szervező
Rák ellenes alapítványban segítő
Diáksport, sportnap és Maraton,
senki ne maradjon otthon!
Budakeszi Európa Társaság és óvoda,
Ha segítségre volt szükség, ment oda.
 
Apu, a nyugdíjas kultúrarajongó,
Líviával színházba és koncertre járó,
Boldogságát újra megtalálta,
Betegsége sem döntötte ágyba.
 
Apu, akire mindnyájan másképp emlékezünk,
Nagyhangú, mosolygós, segítőkész,
Néha komoly, néha csibész,
Legfontosabb alapelve mindannyiunkhoz elér:
A vonuló felhők felett mindig kék az ég!
 
 
Megosztás/Mentés Megosztás