EZ SZENZÁCIÓ! Visszahódítja területeit a védett budakeszi Bodzás-árokban folyó Hosszúréti patak! Kis segítséggel újra madárparadicsommá válhat a Bodzás-árok! (+ Videó)

„A természetes patakmeder visszaállítására MOST nyílik az első és legjobb alkalom. Az új, budakeszi 
szennyvíztisztító megépülésével, a régi bezárásával nem terheli többé tisztított szennyvíz a patakot, 
mely a városka vizeit és az időszakos esőket gyűjtve természetes, tiszta vizű, élő patakvízzé válik! 
A patakmeder pedig megelégelve az erőszakos kiegyenesítést, természetének megfelelően több 
helyen komolyan megbontja a falakat, (a parti fecskék és egyéb parti madarak nagy örömére...) 
melyet nem is fog abbahagyni, amíg újra kanyargóssá nem válik. Majd hordalékból szigeteket épít,
ahol megtelepszik a zöldellő természet.” (Gábor Emese)
 
Nem sokan tudják, hogy mit is rejt a különös hangzatú Bodzás-árok elnevezés. Budakeszi e védett 
területe a Hosszúréti patak mentén húzódik, egészen a fokozottan védett Kopárok és a Szálláshegy 
lábáig. Kiinduló ösvénye a budakeszi Domb utcánál található, csaknem szemben a másik természeti 
csodával, a Mária-szurdokkal.
 
 
A Bodzás-árok már a híres ornitológusnak, Schmidt Egonnnak is az egyik legkedvesebb
madármegfigyelő helye volt. Az ősszel vonuló madarak százai jelennek itt meg. Fogyasztják a 
bodzabokrok érett terméseit, tavasszal pedig  itt költenek, és találnak búvóhelyet az 
áthatolhatatlan, szövevényes dzsungelben. Vannak olyan madár- és gombafajok is, melyeket csak
itt figyelnek meg, vagy itt találtak meg először az országban.
 
 
A patak egykor bővizű, kanyargós, békabrekegéstől és madárdaltól harsogó, tiszta élővíz volt, melyet 
helyenként összefüggő mocsaras területek tarkítottak a vízimadarak legfőbb örömére. A vízfelületek 
fentről nézve összefüggő, de növényzettel díszített tóvá varázsolták a látképét. A magasban keringő 
ölyvek csak a felhők tükröződésének apró rezdüléseiből észlelték, hol bukott alá egy-egy ruca. 
Valódi madárparadicsom volt Budakeszi legmélyebb pontján, ahová vizei összefutottak. 
 
 
A parti csipkés bozótban vadmalacok, őzek, rókák játszadoztak, 
és a nádasba lépve halak százai kergetőztek. A nedves mezőkön pedig csíkhalak ezrei ficánkoltak,
és a gázlómadarak lábnyomától volt mintás az iszap. A kiröppenő denevérek pedig  bőven találttak 
lakmározni valót az öreg bodzafákon, melyek a mai napig benépesítik a patakpartot. Háttérben a Budaörsi Kopárok merész hegyei, mintegy átkaroló
anyai öl, ma is gyengéden fogják körbe ezt az érintetlen tájat.
A sárga zuzmó (xanthoria parientina) telepei teljesen bevonják ágaikat, valódi aranyerdőt képezve. 
(a bodzafa a honfoglalás korában szent fa volt, kivágását akár halálbüntetéssel is sújtották, a néphit 
szerint a ház előtt növő bodza megvédi a lakókat a gonosz szellemektől.)
A tekintélyes csipkebokrok, mintha ma is védenék a patak Csipkerózsika álmát, áthatolhatatlan 
szövevénnyel zárják el előlünk a titkokat, ám ez a Bodzás-árok nem azonos az egykori természeti
csodával.
 
 
Az aranykori paradicsomi élet egészen addig tartott, míg a múlt rendszer - mindent átalakítani akaró
időszakában - egy sajnálatosan nem jól átgondolt döntés során a Hosszútéri patak kanyargós medrét 
kiegyenesítették és kimélyítették több méterrel. Így a hirtelen és gyorsan lezúduló víz fék (kanyar) és 
öntisztulás nélkül, sebesen rohanva medrében, elmosta a gyökerezni kívánó vízinövényt, a táplálkozni
vágyó állatot, kisebb árvizeket okozva Budaörsön.

Ez a szomorú tény, az addig ott élő növény és állatfajok nem kis részének is a pusztulásával járt.

Ezen ok miatt Budakeszi talajvíz szintje is lejjebb süllyedt pár méterrel, ami jelentős kiszáradást és 
átalakulást okozott az addig zölden viruló erdeinkben.
A természetes patakmeder visszaállítására MOST nyílik az első és legjobb alkalom. Az új 
szennyvíztisztító megépülésével, a régi bezárásával nem terheli többé tisztított szennyvíz a patakot, 
hanem a városka vizeit és az időszakos esőket gyűjtve természetes, tiszta vizű, élő patakvízzé válik! 
A patakmeder pedig megelégelve a kiegyenesítést, természetének megfelelően több helyen komolyan 
megbontja a falakat, (a parti fecskék és egyéb parti madarak nagy örömére...) melyet nem is fog 
abbahagyni, amíg újra kanyargóssá nem válik. Majd hordalékból szigeteket épít, ahol megtelepszik 
a zöldellő természet  

Mit kell tennünk?

A patakmeder túl mély. A meder feltöltésével, egyben az eredeti patakmeder felszíni, kanyargós 
visszaállításával, gyorsíthatunk a természetes folyamaton, és segíthetünk Budakeszi alacsony talajvize 
miatt kiszáradt kútjain, erdőin. Így lassuló vize Budaörsöt sem áraszthatja majd el.
Ezeken a terveken már több szakember és szakmai munkacsoport is dolgozott, de most jött el az idő, 
hogy Budakeszi végre visszakapja vízi világát és ismét egy szenzációs természet élőhellyel gazdagodjon, 
gyermekeink, a természetkedvelők, a turisták és a természetfotósok, de elsősorban az oda visszatelepedő 
élőlények örömére!
A revitalizáció sürgősségét pedig az bizonyítja, legjobban, hogy az immár tiszta vízbe nagyon gyorsan 
visszaköltözik majd a természet, s ha már jelen van, sokkal nehezebb lesz számára - nem a természetet
károsítva - új medret teremteni.
A megvalósítás szándéka és kivitelezésének terve immár a Budakeszi Önkormányzat és a Pilisi Parkerdő,
a Duna Ipoly Nemzeti park szakmai segítségére vár.

Gábor Emese

Fotóforrás:
Gábor Emese                   
Gönye Csaba Ádám
Torti Horváth Zsófia   
 
Kapcsolódó cikkek:

http://amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-titkos-kincse-bodzas-arok

http://amikisvarosunk.hu/cikk/160-zsak-szemet-tobb-kobmeter-epitesi-hulladek-szemetszedes-bodzas-arok-menten-avagy-az-egyutt

http://www.amikisvarosunk.hu/cikk/kaprazatos-panoramafotok-budakeszi-bod...                     

Megosztás/Mentés Megosztás