Ilyen volt a Budakeszi út 1846-ban. A Liebrich festményen látható épületek sorsa napjainkig. 2. rész

A cikk első részében http://www.amikisvarosunk.hu/cikk/ilyen-volt-budakeszi-ut-1846-ban-mult-... csak említést tettem róla, hogy mely épületek láthatóak Liebrich 1846-ban készült vízfestményén. Most részletesebben is megismerkedhetünk ezek sorsával, mai állapotukkal.
 
Kezdjük a vizsgálódást a kép bal alsó sarkától. Az első ház a Szarvashoz címzett fogadó. Ez közvetlenül a Budakeszi utat keresztező Kuruclesi út alatt található a festményen. A fogadó későbbi történetéről semmiféle adatot nem találtam. Vélhetően rövid ideig állt fenn. Korán lebonthatták. Ugyanez vonatkozik a kép bal felső távoli sarkában, a János hegy lábánál látható Remete úti Virradó nyaralószállóra is. Annál örvendetesebb viszont, hogy 170 év elteltével is nap mint nap gyönyörködhetünk két csodálatos alkotásban. Az egyik a Budakeszi út 36/b. sz. alatti Ybl-villa, a másik pedig 38-40. házszámú Hild-kuria. A 22-es buszból, vagy kocsink ablakából kinézve évtizedekig láthattuk mindkettőjük méltatlan, lassú enyészetét. Még azt sem tudtuk, hogy kinek a nevéhez kötődnek ezek a csodálatos alkotások. Szerencsére néhány évvel ezelőtt fordulat áll be mindkettő állapotában.
 
                                                                                                                  Hild villa
 
A klasszicista stílusú Hild-kuriát 1844 körül saját magának építette a kor kiemelkedő építésze, Hild József. A ház évszázados történetéről keveset tudni. Egy tény, a kommunizmus évtizedeiben pusztulásnak indult. Az elmúlt két évtizedben pedig birtoklási perek főszereplője volt, mely a magyar állam és az Első Közép- és Kelet Európai Alapítvány között folyt. Ezzel együtt a 90-es évek végén „nagyjából” újjáépítették a villát, melyet 2013. év októberében a magyar állam a Magyar Művészeti Akadémiának adományozott. A park és az épület felújítása azóta megtörtént. Az épületben egy kulturális kutató intézetet alakítottak ki. http://valasz.hu/kultura/ujjaszuletett-a-hild-villa-121833
 
Ybl villa
 
Az Ybl –villát a kezdetekben, 1843 körül Hild József tervezte és építette, majd tőle Ybl Miklós vette át és ő is fejezte be 1854 tájékán. Tehát a Liebrich festményen 1846-ban beazonosítható villa még nem a kész házat jelöli. A ház Rosa Antal kormánytisztviselő megrendelésére készült, melyet később Eisele pesti kazángyáros vásárolt meg, majd pedig a Grabovszky családé lett a romantikus-neoreneszansz villa, a 19. század egyik építészeti remeke.  A Grabovszky leszármazottak egészen az 1970-es (!) évek elejéig itt laktak, az akkor már nyilván évtizedek óta államosított épületben, mely ez időben már semmit nem mutatott egykori harmonikus szépségéből. A pusztulásra ítélt épületet végül néhány éve egy bankár mecénás, a 2014-ben 15. leggazdagabb magyar,  Kovács Gábor vette meg, aki újjáépítette a romhalmazt és korhűen berendezte a szépen kialakított szobákat. 2011-ben, a Múzeumok Éjszakáján hatalmas érdeklődés mellett megnyitották az épület kapuját a nagyközönség számára is. A villa ezt követően egy-két évig a legfelsőbb körök számára elérhető rendezvények színhelye volt, de mára ismét egy elhanyagolt környezetet látni az épület körül. Sajnos nincsenek megbízható információink a jelenlegi helyzetről.
 
A festmény jobb oldalán látható terület abban az időben a Kalmárffy (Klammerlauff) Ignácznak, az akkori Buda városbírájának volt a tulajdona. Alul, mindjárt a Budakeszi út (országút) és a Kuruclesi út sarkán, a két egyforma tervezésű, későbarokk présház (kocsmaház) látható. A két épületet 1984-ben lebontották, mert nem álltak műemléki felügyelet alatt. Helyére építették 1985-ben az I-II.-XIII. kerületi Tűzoltó Parancsnokságot.
 
A kép közepén a Kalmárffy villa tűnik elénk. A villa az idők folyamán több átépítést is megélt, míg aztán a 2. Világháború hegyvidéki harcai lerombolták. A romok helyére építették 1985-ben, a Magyar Filmintézet Archívumának „modern” kockaépületét, melyben a mai napig is "gyönyörködhetünk."
 
Ferenchalmi Szűz Mária kápolna
 
Az út jobb oldalának felső részén magasodi ki a Kalmárffy Ignác és neje, Reinprecht Katalin által fogadalomból alapított, 1810 körül épített Ferenchalmi Szűz Mária kápolna., melyet 1866-ban Erzsébet királyné is meglátogatott. A kápolnát 1927-ben megvásárolta a főváros. A háborút átvészelte az épület, de a kommunizmus évtizedei között elpusztultak a freskók, képek, szobrok. A festett falakat lemeszelték, a padló lapjait összefestékezték az ott dolgozó festő- és restaurátor műhely használói. Ezt követően a kápolna a Zugligeti Szent Család Plébániához került. A 2001. április 28-án tartott Milleneumi Hegyvidéki Zarándoklatra a zugligeti cserkészek a kápolnát kitakarították. Az épület 2011-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tulajdonába került. A kápolna felújítása még nem kezdődött el.
 
Ezzel befejeződött időutazásunk. Talán egy kicsit több lett az ismeretünk arról az útszakaszról, melyet nap mint nap látunk, de melyről eddig oly keveset tudtunk.
 

 A fa "messzelátó" 1910 körül a János-hegy tetején, mielőtt felépítették az Erzsébet kilátót.

A Kalmárffy villa romjai 1962-ben.

A Kalmárffy villa és a Ferenchalmi Szűz Mária Kápolna a XIX. század közepe tájékán. Alt Sandman kőnyomata.

A  Hegyvidéki Zarándoklat résztvevői a Ferenchalmi Szűz Mária Kápolnában 2001.április 28-án.

 

Forrás-fotóforrás: Salamin András: Buda-hegyvidéki vasutak

Fotók: Horváth Jenő

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megosztás/Mentés Megosztás

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Jelölje be az alábbi jelölőnégyzetet. Ez az automatizált spamek kiszűrésére szolgál.