Keszi (budakeszi) magyar családnevek 1546-ból, a török hódoltság idejéből. Adalékok településünk történetéhez

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2013-ban jelentettük meg honlapunkban dr. Darkó Jenő Budakeszi történetét feldolgozó monográfiáját 
és az ezzel kapcsolatos, vele készült interjúthttp://www.amikisvarosunk.hu/cikk/elkeszult-budakeszi-
nagyon sok olvasót vonzott, ami minket is meglepett, mivel az ilyen jellegű, rengeteg forrásanyagra 
támaszkodó, tudományos munkák nem feltétlenül érdekelik az átlagolvasót. Szerencsére tévedtünk, 
és bizonyítást nyert, hogy a mai budakeszieket is mennyire foglalkoztatják városunk előttük eddig 
ismeretlen múltjának rejtelmei. 
 
Most ebből a monográfiából emelnénk ki egy nagyon izgalmas részt, melyből megismerhetjük az egykori
Buda melletti, magyarlakta Keszi (Budakeszi) lakosságának családneveit 1546-ból.

De előbb röviden szólnánk e forrásanyag hátteréről. 

A török hódoltság 150 éve alatt (1541-1699) a török megszállók egy erős közigazgatási rendet vezettek
be, már szinte az első percektől kezdve. A meghódított területeket vilajetekre, azaz közigazgatási 
egységekre osztották fel. A legelső és legnagyobb vilajet a Budai vilajet volt, ehhez tartozott Budakeszi 
elődje is, az egykori Keszi.
 
A vilajeteket kisebb egységekre is felosztották, ezek voltak az un. szanzsákok, melyekből a Budai
vilajetben 15-öt szerveztek meg.
 
„A budai szandzsák népességét (adóalanyokat) már 1546-ban összeírták, amit 1613-ig még hat 
összeírás (1559, 1562, 1570, 1580, 1590 és 1613) követett. Az összeírások tartalmazták a lakott 
településeket (városokat, falvakat) a használatukban álló pusztákkal együtt, az ott lakók neveit, a 
meghatározott terményjáradékot, pénzbeli adókat és illetékeket, végül az egyes településekből 
várható teljes jövedelmet.”(Darkó Jenő)
A fent említett 1546-os összeírásból ismertük meg az akkori, magyar lakta Keszin élők családneveit, 
melyre már címadásunk is utalt. „A Buda melletti Keszi 1546-ban 93 férfi lakossal szerepel a török 
összeírásokban (defterekben). Ez négyszáz feletti lakosságszámot mutat. A kizárólag magyar hangzású 
családnevek közül a Dékány, Mihály, Dőri, Varga, Hegedűs, Szabó, Katona, Sebestyén, Mészáros, 
Szűcs, Gömöri, Kardos, Gőgös, Vezsenyi, Mód, Kun, Tót, Szakál, Kanistván, Kánai, Sárkány Szentös, 
Balik, Benő, Kovács, Érdi, Diák, Márton, Lovas, Szarka, Helös, Gárdoni, Dán, Nyenei a vidék
középkorvégi népének névadásait mutatják, amikor a helynevek a betelepüléseknek a szomszédos 
területek felől történt korábbi irányára utalnak (Kána – elpusztult falu –, Érd, Gárdony).” (dr. Darkó Jenő)

 

A cikkben látható korabeli fameszetek illusztrációlk.

Képforrás: Táj, kép, történelem. I.2. Akadémiai Kiadó

Megosztás/Mentés Megosztás

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Jelölje be az alábbi jelölőnégyzetet. Ez az automatizált spamek kiszűrésére szolgál.