Lélek-melengető. Január-Boldogasszony hava

Január a Gergely naptár első hónapja, a régi magyar naptárakban Boldogasszony havaként találjuk. A katolikus egyház a hónap első napján Jézus Krisztus édesanyját, Szűz Máriát ünnepli. Innen származik január régi magyar neve: Boldogasszony hava. A székely naptár Fergeteg havának is nevezi, a csillagászok Bak vagy Vízöntő havaként említik. 
 
A természet álomba szenderült, a fák kopár ágai lustán és dermedten az ég felé nyújtóznak. Időnként hófehér takaró borítja a tájat. Hótakaró nélkül, a kemény telek jelentős fagykárt okozhatnak a vetésekben. 
Januárban szigorodik az időjárás megérkeznek a kemény fagyok. Rétegesen és melegen öltözzünk, sapka, sál és kesztyű mindig legyen nálunk. A hideg időjárás kedvez a megfázásnak és a téli betegségeknek, mivel csökkenti a vér és vele együtt a csí, a finomenergia megfelelő áramlását a testünkben. Télen jellemző ránk a vitaminhiányos táplálkozás. A kevesebb napfény és a csökkent fizikai aktivitás következtében az immunrendszerünk gyengébb lesz, a kórokozók könnyebben megbetegítenek, ilyen tájt jobban oda kell figyelnünk az immunrendszerünk erősítésére, ebben segíthet az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a lelki harmónia megteremtése. Tévhit azonban, hogy télen nehezebb ételekre van szükségünk. Télvíz idején természetesen a forró és meleg ételeknek kell túlsúlyba kerülniük az étrendünkben. A meleg levesnek alapvetőnek kell lennie a táplálkozásunkban. (Nem véletlen, hogy ilyenkor nem kívánjuk a hideg joghurtos salátákat.)
Jótékony számunkra, ha rendszeresen fogyasztjuk a tökmag, mogyoró, dió, mák, lenmag, kukorica, köles, lencse, hajdina, barnarizs, krumpli, csicsóka, húsok, vöröshagyma, fokhagyma, fahéj, feketebors, gyömbér, szegfűszeg, méz és nem utolsósorban teljes kiőrlésű gabonából készített kenyerek és kenyérfélék. 
Figyeljünk a folyadék bevitelre is! A hidegben nem érezzük a szomjúságot, így hajlamosak vagyunk keveset inni! A fagyos hideg időben jólesik egy testet, s lelket egyaránt melengető forró tea. Tél a teázás időszaka, számtalan finom tea közül választhatunk: fehér, - vörös,- fekete,- zöld tea, Lapacho és még a kedvenceimet, a gyógynövény teákat nem is említettem. 
Ne felejtsük el, teázni egészséges! Gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. 
 
A hónap elején még karácsonyi hangulat vesz bennünket körül. Az ünnepek alatt feltöltődtünk és pihentünk egy keveset. Nagyon sokan újévi fogadalmat tesznek, hiszen a január az előretekintés, tervek, elhatározások időszaka. 
A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig, azaz január 6-ig tart. Vízkereszt egyben a farsangi időszak kezdetét is jelenti, vidámsággal, jókedvel teli időszak ez számunkra.
 
Kalendárium dióhéjban:
 
Január 01. Újév első napja
A keresztény hívek az újévet szentmisével kezdik. Kérik a jó Isten áldását és segítségét az elkövetkezendő esztendőre. Ehhez a naphoz számos népszokás kapcsolódik, összegyűjtöttem párat: bab, lencse,borsó, rizs fogyasztása sok pénzt hoz a házba. Baromfit nem szabad enni, mert a tyúk elkaparja a szerencsénket. Ellenben ajánlatos  a malachús fogyasztása, mert az kitúrja a szerencsét.  Az első látogatónk férfi legyen, mert az hozza a szerencsét a házunkba. Szokás volt kora reggel friss vízben mosakodni, hogy egészségesek maradjanak. Aki reggel a kútról elsőnek mert vizet, "elvitte az aranyvizet", és egész évben szerencsés volt. Újév első napján igyekeztek tartózkodni a veszekedéstől, házi viszálykodástól, mert az egész évet veszekedéssel töltötték volna. Időjárást is jósoltak az új esztendőre: ha csillagos az ég, rövid lesz a tél. Ha piros a hajnal, szeles lesz az esztendő. Hideg északi szél esetén hosszú, kemény télre számíthatunk…
 
Január 06. Vízkereszt
Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted”- 12 napos ünnep zárónapja. Az evangélium szerint a három királyok /a napkeleti bölcsek/ a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Judeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe utasította őket; ott meglelték a kisdedet, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Caspar, Melchior, Balthasar - Gáspár, Menyhért, Boldizsár.
Tömjén: A tömjénfa hazája Omán. A  fa kérgét megsértve, a belőle kicsurgó és megszáradó gyantaszerű nedvet nevezik tömjénnek (olibanum). Több ezer éve használják a tömjént vallási szertartásokon: ezzel tisztították meg a környezetüket és tartották távol a gonosz szellemeket. "Kerüli, mint ördög a tömjént." Ennek a szólásmondásnak az a hiedelem az alapja, hogy az ördög nem bírja elviselni a tömjénfüstöt. Balzsamozáskor az ég felé szálló tömjénfüst azt jelképezte, hogy az elhunyt lelke a mennybe emelkedik.
Mirha: a balzsamfa-félék (Burseraceae) családjába tartozó fa vagy cserje. Illatos mézgája ősidők óta ismert, keresett luxuscikk, gyógyeszköz, füstölő- és kultikus szer. A mai Szaúd-Arábia és Etiópia É-i részén  őshonos.  Az ágak sérülésekor (bemetszés) nyert sűrűn folyó, gyorsan szilárduló mézga, ill. kellemes illatú gyanta a mirha. Az ókori Egyiptomban a balzsamozó kenet része volt. Az ókori görög katonák mirhát vittek magukkal a harcokba a sebek kezelésére.  
Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy három királyjárás. E három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg. Legfőbb kelléke a csillag, amely a három királynak mutatta meg az utat Betlehembe.
 
 
Vízszentelés
Az ünnep liturgiában használatos elnevezése Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenése, a magyar név a víz megszentelésének szertartásából származik. Az Evangéliumi történet szerint, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte. Ezt követően tanítani kezdett. Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek,és ebből a hívek haza is vihetnek.
Házszentelés, házáldás (lat. benedictio domorum): lakóház, lakás megáldása.  Vízkereszt  napján, ill. hetében a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat. Az ajtó szemöldökfájára (szentelt) krétával fölírja az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit: 20 + G + M + B + 15. Más értelmezés szerint a 3 betű a lat. áldásformula kezdőbetűi: Christus Mansionem Benedicat - 'Krisztus áldja meg e házat'.
A vízkereszti népszokásokból mára leginkább csak annyi maradt, hogy ekkor szokás leszedni a karácsonyfát. 
 
Január 21. Ágnes napja
Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.
 
Január 22. Vince napja
A magyar gazdálkodók, különösen a bortermelők jeles napja. E napon a szőlősgazdák felkeresik pincéjüket, ezt  hívták "vincézésnek".Megvizsgálják a tökéket, koccintanak, s megfigyelik az időt: "Ha fénylik Vince - megtelik a pince."  Még a századforduló táján szokás volt, hogy a szőlősgazdák Vince napján egyik pincéből a másikba járva szoktak együttesen áldomásozni. Voltak, akik vesszőt vágtak le, és a meleg szobában rügyeztetni kezdték. Ennek állásából, mértékéből azután az őszi termésre tudtak következtetni.
 
Január 25. Pál napja:
Szent Pál apostol ünnepe. Ezt a napot „pálfordulónak is nevezik”. Bibliai történetre utal ez a nap,amely szerint  Saul, aki tűzzel-vassal irtotta az őskeresztényeket egy égi jel hatására megtért, Krisztus apostola lett a damaszkuszi úton. Saul a keresztségben a Pál nevet vette fel. Az egyik legjelentősebb megtérés az egyház 2000 éves története során.
Az időjárásra vonatkozó népi megfigyelés: "Pálnak fordulása, fél tél elmúlása."
 
Fotó: Vojtek Zoltán
 
Megosztás/Mentés Megosztás