Merre tovább Budakeszi? Milyen lehetőségei vannak Budakeszinek (a budakörnyéki térségnek) a turizmus fejlesztésére? (+VIDEÓ)

A cikk felett látható fotót még tavaly ősszel készítettem a Normafánál, a Budakeszire vezető turistaút elején, néhány méterre a székely-kaputól. Azt hiszem semmi nem jelképezhetné jobban Budakeszi, vagy akár térségünk útkeresési dilemmáit, mint éppen ez a kép.
 
És itt elsősorban azokra a településekre gondolok, akik kevés iparűzési adó bevétellel gazdálkodnak és nagyon kicsi, vagy teljesen elhanyagolható a tőkevonzó képességük. Ez a dilemma egyébként egyre erőteljesebben jelentkezik ezen települések vezetőinek a gondolkodásában.
 
Ők többségükben egyelőre elsősorban az építményadó bevételeknek és egyéb, kisebb jelentőségű adóbevételnek, néhány ingatlan eladásának és az elnyert pályázatok- nak a függvényében készítik el éves költségvetésüket, egy meglehetősen szűkre szabott térben, amit itt Budakeszin is jól érzékeltem a 2015. évi költségvetés elfogadásának a napján, a képviselő-testület ülésén. Sokfelé tudnék most elindulni mikor ezt a problémát feszegetem, és alighanem soha nem tudnám befejezni gondolataimat, így csak egy lehetséges kitörési pontra, a turizmus fejlesztésére fogom felfűzni észrevételeimet. 
 
A közelmúltban megjelentetett szerkesztőségünk egy cikket, http://www.amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-es-nagykovacsi-erdei-legnagy...
melyből olvasóink eddig még soha nem közölt, pontos ismeretek kaphattak arról, hogy közvetlen térségünk (Budakeszi, Nagykovácsi, Telki, Budajenő, Perbál, Páty) milyen hatalmas erdőségek között helyezkedik el. Ezek között is külön kiemelendő Budakeszi és Nagykovácsi 2/3-os, országosan is ritkaságszámba menő erdősültségével. (Erdősültség: egy-egy település közigazgatási határain belül az erdő, tisztás, erdei út, cserjés, nyiladék, stb., százalékos aránya.)
 
Hatalmas lehetőségek rejlenek ezekben az erdősültségi számokban, Budakeszi és közvetlen térségünk számára. Ez határozta meg dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia polgármester asszony szavait is, melyet a 2014. évi, nagy közérdeklődés mellett megtartott budakeszi turisztikai fórumon mondott el. Szavait ez a videó felvétel is megörökítette:  
 
 
Többek között szólt arról is, hogy a fórum egész Budakeszi gondolkodását megváltoztathatja és bízik ő is a turisztikai paradigmaváltásban. 
 
A fórumot követően elkészült egy budakeszi turisztikai stratégiai terv is, melyet városunk képviselő-testülete is elfogadott tavaly nyáron. http://amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-turisztikai-strategiai-terve-elk...
 
Ezt követte az a 2014. szeptemberében megtartott ZöldPixel 2014 Budakörnyéki Természetfotó Pályázat is, mely honlapunk, az amiisvarosunk.hu kezdeményezésére, a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás támogatásával, az EFMK szervezésében valósult meg. Itt a térség valamennyi polgármestere jelen volt és beszédeikben valamennyien szóltak a térségi turizmus ki nem használt lehetőségeiről, a fejlesztések fontosságáról.
 
Nagyon fontos fejlemény, a térség turizmusának a fejlesztésére mutató szándék az is, hogy 2015. év márciusában a Budakörnyéki Önkormányzati Társulás egy Turisztikai Bizottságot hozott létre e témakörben a térség települései turisztikai fejlesztésének ösztönzésére és a közös, összehangolt munkára. A bizottság elnöke a turizmus elkötelezett híve, Deltai Károly, Telki polgármestere lett. Honlapunk készített vele egy interjút, melyet hamarosan megismertetünk olvasóinkkal.
 
És most nézzük Budakeszi turisztikai lehetőségeit!
 
 
 
1.) A VADASPARK
 
 
Igazából az egyedüli olyan turisztikai projekt, mely egy valóban sikeresnek mondható történet Budakeszi közigazgatási határán belül. Sokan Budakeszi városára asszociálnak, mikor a „Budakeszi Vadaspark” szót látják, pedig „de facto” Budakeszinek nincs hozzá sok köze. Mégis talán ez az egyetlen városmarketing eszköze településünknek. A fejlesztéseket a terület gazdája, a Pilisi Parkerdő Zrt. végzi. Jelenleg 140 ezren látogatják évente. Folyamatosan újabb és újabb fejlesztésekkel gazdagodik kínálatuk. 
 
 
 
2.) MAKKOSMÁRIA - ZARÁNDOKLAT TURIZMUS - MÁRIA ÚT
 
 
Több zarándok útvonal is létezik ma Magyarországon.
 
Magyar Zarándokút:
 
Esztergom - Máriagyüd 
A hazai zarándokutak sorában az egyik legszervezettebb, legnagyobb forgalmú zarándokút, mely hamarosan újabb területekre is ki fog terjedni, kiterjesztve útvonalát az Alföldön és Dunántúlon át Budapest-Székesfehérvár- Tihany irányába induló útvonalakon, így további pest megyei települések számára teszi lehetővé, hogy bekapcsolódhassanak az egyre növekvő zarándokturizmusba.
(A Duna TV filmje a Magyar Zarándoklatról:  
 
 
Mária Út:
 
A Mária út egy ökomenikus, kialakítása alatt álló, Közép-Európán átívelő zarándok-és turista hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztria Mariazell-től az erdélyi Csíksomlyóig vezet, mintegy 1400 km-es távon, mely gyalogosan 60 nap alatt bejárható. (A tatabányai tv filmje: https://www.youtube.com/watch?v=sxtRe06ii70
 
A Makkosmária kegytemplom környéke jól megközelíthető! 2009-ben elkészült a Makkosmária-Normafa-Gereben utca közötti szakasz, majd később az észak budai szakasz Nagykovácsi felé bővült. Ma már ez a szakasz Máriaremetén keresztül haladva leér a Városmajorba.
 
Sajnos Makkosmária kegytemploma, búcsújáróhelye jelenleg még nem kijelölt CÉLPONTJA sem a Magyar Zarándokútnak, sem pedig a Mária útnak! MIÉRT?
 
 
 
3.) SZÉLESKÖRŰ LOVAS - TURIZMUS,  ÍJÁSZ CENTRUM , A NÁDASTÓ TERMÉSZETES ÁLLAPOTÁNAK A VISSZAÁLLÍTÁSÁVAL
 
A legideálisabb terep erre a célra a Mamutfenyőktől kiinduló mintegy 80 hektáros, festői szépségű terület lenne, melynek része a csodálatos környzetben fekvő víznélküli, rekultiválás után kiálltó Nádas.tó. A 80 hektáros terület közigazgatásilag ugyan Budakeszihez tartozik, ám a rendszerváltás elején, csaknem 25 éve - egy ma is vitatott, zűrzavaros döntés értelmében - a svéd-magyar érdekeltségű, mai nevén Viking Executive GolF Club Kft. kapta meg a terület kizárólagos használati jogát 99 (!!!!!!) évre. AZ ELMÚLT 25 ÉVBEN A KFT. SEMMIFÉLE FEJLESZTÉST, BERUHÁZÁST NEM VÉGZETT A TERÜLETEN. SZÁNDÉKAI A MAI NAPIG ISMERETLENEK.
 
A Budakeszi Önkormányzatnak és a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek minden jogi lehetőséget meg kéne ragadnia még ebben az évben a terület visszaszerzésére, hisz az elképzelhetetlen, hogy bárki csak azért kapjon meg 99 évre hatalmas területű, felbecsülhetetlen természeti értékeket, hogy azon ne csináljon semmit, bár lehet, hogy az a jobb, hogy amíg ők itt a gazdák, nem is történik semmi!
 
Sajnos nincs hír arról, hogy jogi lépések történtek volna az elmúlt 20 évben a páratlan természeti adottságú terület visszaszerzéséért! MIÉRT?
 
 
 
4.) ERDEI - MEZEI KERÉKPÁROZÁS
 
 
A kerékpározás egy szuper életérzés, mely ráadásul pozitív függőségi viszonyt is okoz kedvelőinek. A kerékpározás ma reneszánszát éli Magyarországon. A kerékpáros internetes oldalak tele vannak kerékpárbolti-, szerelői álláshirdetésekkel. Ha szétnézünk az utcákon, szembetűnően nő évről-évre a kerékpárosok száma.
 
Budakeszi is bőségesen profitálhatna ebből a megállíthatatlan divatból!
 
Budakesziről a szélrózsa minden irányába el lehet indulni kerékpárral. Lehet enyhe lankákon tekerni vagy erőteljesen hegymenetet vállalni, lehet csak erdőben, lehet mezőkön, lehet kisebb köröket tenni vagy bejárni a Zsámbéki- medencét. Mindenki megtalálja a neki való túrát.
 
Az utak már régóta megvannak hozzá, csak éppen nincsenek kijelölve. Ha csak annyit tennénk, hogy felfestjük és térképre tesszük ezeket, máris A TÉRSÉG SZABADIDŐ-BRINGÁS KÖZPONTJÁVÁ VÁLHATNÁNK ÉS EZ A LEHETŐSÉG SOK FŐVÁROSIT IS KICSALNA BUDAKESZIRE HÉTVÉGEKEN.
 
 
 
5.) NORMAFA - BUDAKESZI („MESÉL AZ ERDŐ”)
 
 
 A A népszavazás után elhárult minden akadály. Indul a Normafa projekt. Pokorni Zoltán, a Hegyvidék polgármestere elmondása szerint egészen Budakeszi határáig szeretnék szétteríteni a fejlesztéseket. A Síház-Libegő-Réteses, 2,5 km-es, megszokott útvonal túllépése az egyik céljuk.
 
A budakeszi Gyerekköztársaság Egyesület 2014. év decemberében kereste meg a Hegyvidék - XII. kerület Önkormányzatát, a „Mesél az erdő” projekt koncepciójával, melyet a Normafát Budakeszivel (Kossuth utca vége, a műanyag sípályánál) összekötő 2,1 km-es erdei útra álmodott meg, a Normafa projekt keretein belül. 
 
Ezen a meseösvényen az erdők lakóinak (madarak, avar világa, erdei állatok, fák, stb.) életét bemutató un. kis meseállomások várnák a 3-9 év közötti gyerekeket. Akár több tucat ilyen kis meseállomást is fel lehetne állítani 2,1 km-s ösvényen. A meséket a Budakeszin élő neves mese-íróink, az installációkat pedig (fafaragványok, egyéb természetes anyagokból készült kellélek, stb.) itt élő kiváló fafaragóink, egyéb alkotóink készítenék el.
 
Tavaly decembere óta a budakeszi Gyerekköztársaság Egyesület már több egyeztetési lépcsőfokot is megjárt a 12. kerületnél, egészen a legfelsőbb vezetésig.
 
A koncepciót az amikisvarosunk.hu a közeljövőben részletesebben is be fogja mutatni olvasóinknak.
 
 
_ _ _
 
 
 
E HOSSZABB PUBLICISZTIKÁT ELOLVASÓK KÖZÖTT BIZTOS LESZNEK OLYANOK, AKIK SZKEPTIKUSAN LÁTJÁK AZ ILYEN TÉMAFELVETÉSEKET, MONDVÁN: A TURIZMUS NEM HOZHAT SOK PÉNZT BUDAKESZI ZSEBÉBE.
 
Én ezt másképpen közelíteném meg. Ma Magyarországon a turizmus a legdinamikusabban fejlődő ágazat. Átlagban évi 10 %-OS A FEJLŐDÉSE. 
 
Ezzel az elképesztő ütemű fejlődéssel bűn lenne nem számolni a jövőben a háború előtt turisztikai központ Budakeszinek és a térség többi településének.
 
Persze azt nem vitatom, hogy a fentebb felsorolt helyszíneken megvalósuló turisztikai fejlesztések nem azonnal, robbanásszerűen öntenék a bevételeket a vállalkozók helyi iparűzési adók formájában a város kasszájába. Ám arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ilyen fejlesztések, attrakciók megjelenésének milyen nagy a marketing értéke, mennyi innovációs energiát szabadíthatna fel (http://amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-jovojet-az-innovacio-turisztikai...), érdeklődést válthatna ki beruházói körökben, növelhetné Budakeszi tőkevonzó képességét. Budakeszin, de akár a közvetlen térségünkben is - a más kategóriát képviselő Biatorbágyot, Budaörsöt, Törökbálintot nem számíthatjuk ide természetesen - a rendszerváltás óta sajnos a városmarketing, az innovatív gondolkodás jelei nemigen látszanak. Készült ugyan több városstratégiai terv is az elmúlt önkormányzati ciklusokban, de valamennyi szinte már az elkészítés napján ellehetetlenült. 
 
MIÉRT?!
 
TALÁN AZÉRT, MERT 24 ÉV ÓTA NEM MER BUDAKESZI NAGYOT ÁLMODNI, NEM MER NAGYBAN GONDOLKODNI, PEDIG VÁROSUNK EGY PÁRATLAN ADOTTSÁGÚ KINCSESBÁNYA, ÓRIÁSI KIAKNÁZATLAN LEHETŐSÉGEKKEL A FŐVÁROS HATÁ
RÁBAN. CSAK EGYSZERŰEN NEM VESZ RÓLA TUDOMÁST!
 
Fotóforrás: mariaut.hu
 
 
 
 
 
Megosztás/Mentés Megosztás