Szakít Budakeszi az alvóváros állapotával? „A hurrikán szeme nyiladozik?” A budakeszi turisztikai fórum egy gyökeres szemléletváltás nyitánya lehet. Egyedi, turistacsalogató attrakciók kellenek a megújuláshoz!

Sok éve már annak, hogy első írásom megjelent a budakeszi turizmus felélesztésének témájában. Közben pedig megteremtettük társaimmal az amikisvarosunk.hu Budakeszi Családi Magazint is, de ez a rögeszme, ilyen irányú íráskényszerem azóta is működteti ténykedésem. Legalább egy tucat publicisztikát jelentetett meg a honlap az elmúlt két évben, és több kis filmetűdöt is készítettünk ez alatt e témában. Valamennyi abban a hitben fogant, hogy ennek a csodálatos adottságú településnek ki kell lépni végre az alvóváros állapotából és felmérve lehetőségeit, el kell indulni egy merőben új úton. Ezt erősítette meg dr. Csutoráné dr. Győri Ottilia felszólalása is az első turisztikai fórum bevezetőjében, kora tavasszal. Akár a város elkövetkező évtizedeit is meghatározhatják ott elhangzott szavai. A polgármester asszony is megerősítette, hogy a turisztikai fórum nyitánya lehet Budakeszin egy gyökeres szemléletváltásnak, vagy ahogyan ezt egy ma oly gyakran használt szóval mondják, paradigmaváltás előtt állhatunk. Mindemellett e törekvéseket jelzi a Budakeszire jellemző szlogen megalkotására meghirdetett pályázat és a többek között önkormányzatunk jelentős anyagi és erkölcsi támogatásával megvalósuló ZöldPixel 2014 „Budakörnyéki Turisztikai és Természetfotó Pályázat” is, valamint az azt követő kiállítás megrendezése a Városházán. Nagy örömmel írom itt le, hogy családi magazinunk, az amikisvarosunk.hu az EFMK keretein belül működő Budakeszi Idegenforgalmi Információs Pont-tal közösen szervezi ezt a nagyszabású pályázatot.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A rendszerváltás utáni években alakult ki az a szemlélet Budakeszin, hogy városunk ne lépjen arra az útra, mely az autópályák közelségét kihasználó Budaörs, Biatorbágy, Herceghalom, Törökbálint jövőjét meghatározta. Hatalmas depók, bevásárlóközpontok, logisztikai központok épültek, multicégek telepedtek le a fenti településeken. Mi lett ennek a következménye? Az e településekre tartó forgalom egy jelentős része a mai napig Budakeszin halad át, annak minden „áldásával” együtt. Nálunk kipufogógáz, hatalmas forgalom, náluk is van kipufogógáz és hatalmas forgalom, de az adó bevételeik is hatalmasak.  Budakeszi éves költségvetését sokszorosan meghaladó büdzsék, látványos városfejlesztések, óriási civil szervezeti támogatások jellemzik ezen települések működését.  Budakeszi ehhez képest szerény iparűzési adóbevételeivel, ingatlanadók kivetésével és néhány sikeres pályázat elnyerésével próbálja közcélú beruházásait, fejlődését biztosítani. De elég lehet ez az elkövetkező évtizedekben? Aligha. 
 
Ugyan a most kezdődő eu-s támogatásból épülő szennyvíz tisztító telep a reményteljes jövő egyik alapja lehet, de azt ma, 2014-ben, senki nem tudná megmondani, hogy a 2014-2020. évek közötti eu-s támogatásoknak lesz-e folytatása 2020 után is? Egyáltalán lesz-e akkor Európai Unió? Mindez nagyon bizonytalan.
 
Nem véletlen tehát, hogy a kormány az önkormányzatok adósságának elengedéséért cserébe az adóbevételeket növelő helyi gazdaság élénkítését, munkahelyek teremtését irányozta elő, ugyanis csak ez biztosíthat fenntartható fejlődést a jövő Magyarországának  A 2014-2020 közötti eu-s pályázatok 60 %-át éppen ezért az adózó helyi gazdaságok élénkítésére fogják fordítani  (többek között a turizmus fejlesztésére) és csak 40 %-al fogják támogatni a közcélú beruházásokat.!!! (Az ezt megelőző, 2007-2013-es ciklusban a helyi gazdaságfejlesztésre mindössze 16% jutott!) Forrás:
 
 
 
 
 
Ebből pedig az következtethető, hogy ugyan a jövőben is fognak bölcsődéket, iskolákat, idősek otthonát építeni, vagy akár városközpontokat felújítani, infrastruktúrát bővíteni hazánk 3200 településén, de az elsőbbség nem azoké a fejlesztéseké lesz, amelyek viszik a pénzt, hanem amelyek pénzt termelnek, adóbevételeket hoznak az önkormányzatok kasszájába. Ezekből lehet aztán  utakat, járdákat, közösségi tereket, infrastruktúrát építeni. Ebből is látszik tehát, hogy amikor fejlesztésekről hallunk, kétfelé kell választani ezek irányát. Az egyik, a közcélú beruházás viszi a pénzt - bár ezek a fejlesztések elengedhetetlenek - a másik, a helyi gazdaság fejlesztése viszont adóbevételek formájában a települések költségvetését erősítheti. 
 
Eljött az ideje annak, hogy az önkormányzatokban megerősödjön a saját lehetőségeikre építő öngondoskodás szemlélete!
 
Budakeszin az elmúlt két évtizedben elsősorban a város működéséhez, hétköznapjaihoz elengedhetetlen közcélú beruházások történtek, ám éppen a jelentős adókat eredményező helyi gazdaság fejlesztésének hiánya miatt ezek terén is óriási lemaradásaink keletkeztek a környező településekkel szemben. Bár kétségtelen, hogy az elmúlt néhány évben itt történt elmozdulás. Érzékelhetőek ezek a törekvések.
 
Milyen irányt követhet tehát Budakeszi a fentiek ismeretében az elkövetkező években, évtizedekben?
 
Valljuk be! Egyedülállóan szép fekvésű, 14 ezer fős településünk, maga a város, Budakeszi, mint turisztikai látványosság, nem igazán vonzó az idetévedő látogatóknak. Nincsenek macskaköves, girbe-gurba, utcácskáink, mediterrán 
kiskertjeink, román- gót stílusú templomaink, és sajnos a 2. Világháború utáni sváb kitelepítés is sokat rontott településünk rendezett arculatán. Ha jól belegondolok, a Kossuth utca végének és a romkert alatti sváb házak egységes együttesének harmonikus szépségén - és néhány máshol, nagy gonddal felújított sváb- és polgárházon - kívül, egy átlagos magyar település megszokott képét nyújtja városunk.
 
A közelmúltban megjelent egy igényes, szép kivitelű Budakeszi-városi térkép a Budakeszi Kultúra Alapítvány kiadásában, a Budakeszi Önkormányzat és a Budakeszi Szépítő Egyesület támogatásával. A térkép hátoldalán 16 helyi nevezetesség fotója és rövid leírása látható, olvasható magyar, német és angol nyelven. Ne áltassuk magunkat! Ezek a számunkra oly fontos, identitásunkat erősítő nevezetességek nem voltak sem a múltban, sem a jelenben turistacsalogató látványosságok. A Himnusz szobor jelent kivételt ez alól, de ez nem old meg semmit.
 
 
Sokszor leírtam már, hogy a Vadaspark, a Gyermekvasút, a János-hegy és a tőlünk mindössze két kilométerre lévő Normafa milliós turista tömegére épített városkoncepció jelenthetné Budakeszi jövőjét, mely a fenntartható fejlődés alapja lehetne! MINDEN JEL  ARRA MUTAT, HOGY A BELFÖLDI TURIZMUS ERŐTELJES FEJLŐDÉSNEK INDULT MAGYARORSZÁGON. 2013 TRENDFORDÍTÓ ÉV VOLT A BELFÖLDI TURIZMUSBAN. 10 %-OS VOLT A FEJLŐDÉS. BUDAKESZI NEM MARADHAT KI EBBŐL A FOLYAMATBÓL!
 
A Budakeszin élő Nyulász Péternek, a 2011. év meseírójának, a korábban az amikivarosunk. hu-nak adott interjújában elmondott számos gondolata is egybecseng mindezekkel. Többek között az alábbi mondataira hívnám fel a figyelmet: „….Budakeszinek különleges helyzeti energiája van itt, a hegyek oldalában „....az sem véletlen, hogy miután főváros közeli hely Budakeszi, a szellemi, művészi energia gyűjtőhelyévé is válhatott. Ezzel együtt azt gondolom, hogy maga a város sokkal többet is profitálhatna ebből a helyzetéből, ha mindezek az adottságok, energiák egyfajta rendezőelvben állnának össze….BUDAKESZI OLYAN, MINT A HURRIKÁN SZEME….a legnagyobb forgószél közepén szélcsend van. Budakeszi igen csendes ahhoz képest, hogy legalább is földrajzilag középpontja annak a pezsgésnek, hajtásnak, mozgásnak, mely körülötte zajlik. Ezek az adottságai, környezete és vonzereje állandó, s talán ehhez igazodva lehetne az egyszeri rendezvények mellett kialakítani egy folyamatosan jelenlévő attrakciót, vagy akár többet is….Talán egy kicsit másképpen kéne nyúlni a dolgokhoz, mint a megszokott….”
 
 
Az egykor népszerű, divatos turisztikai központ Budakeszi csodás természeti környezetét, a Vadasparkot, a Gyerekvasutat, a Normafát, a János-hegyet ma is millióan látogatják egy tíz kilométer sugarú kör mentén, a középpontjában a „hurrikán szemével”, Budakeszivel. Miért nem veszik mindezeket észre a beruházói körök? A választ erre egy ugyancsak Budakeszin élő tekintélyes média szakember adta meg korábban egy interjú alkalmával, következő gondolataival: „Ha javulna a város megítélése, ha egyáltalán lenne megítélése a városnak a településen kívül is, az nagyon sokban segítene! Azért, hogyha megnézzük a világ különböző pontjain, hogyan építenek fel település imázzsal, kommunikációval helyszíneket, ezek jó, követendő példák tudnak lenni.”
 
Ehhez csak annyit lehet hozzátenni, hogy a Budakeszin élő vezető média személyiségek - akik ismereteim szerint nagyon szeretik településüket, igazi lokálpatrióták – is sokat tudnának tenni abban, hogy páratlan földrajzi, természeti adottságaink felkeltsék a beruházói körök érdeklődését. Ehhez meg kell kezdeni Budakeszi nyomulását az országos médiában! Napi lapokban, magazinokban, a nagy nézettségű tv csatornákon és minden egyéb marketing eszközzel kell „eladni” Budakeszi kínálkozó lehetőségeit!
 
 
Persze nyilván lesznek olyan hangok a jövőben is, akik azt az elvet képviselik, hogy maradjon csak Budakeszi alvóváros, az idők végeztéig. Számukra ez jelenti a csendet, a nyugalmat ebben a zajos világban, ők ezért választották otthonuknak Budakeszit. Ám én azért megkérdezném, őket, milyen javaslataik lennének arra, hogy Budakeszi lefaraghassa azt a hatalmas költségvetési hátrányát, melyet Budakeszi csekély adóbevételei okoznak immáron két évtizede? Ugyanakkor el kell ismerni, hogy van némi jogos alapja az ilyen félelmeknek. Nekik egy korábbi cikkemből vett idézettel válaszolnék: „Egyet azonban ne felejtsünk el! Budakeszi turisztikai célponttá alakítása nyílván nem egyik percről a másikra következne be. És bármennyire is dühöngünk rossz közlekedési viszonyaink miatt, ez a sarkalatos alapprobléma is meg fog oldódni néhány éven belül, mert a jelenlegi helyzet ki fogja azt kényszeríteni.”
 
Budakeszi város mindenkori vezetésének és a turisztika fejlesztésében érdekelt helyi civil szervezetnek és vállalkozóknak a kezében van a megoldás kulcsa. A város vezetésének hinnie kell abban, hogy páratlan környezeti, természeti lehetőségeink kihasználása, a turizmus fejlesztése lehet a kitörési pontja Budakeszinek. Mindez azonban csak a helyi civilekkel és vállalkozókkal való közös gondolkodásban, partneri együttműködésben valósulhat meg. 
 
A turisztikai fórumon mind a város vezetése, mind a jelenlévő civil szervezetek, helyi vállalkozók elmondták, csak akkor lesz paradigmaváltás Budakeszin, ha az általánosan megfogalmazott ötleteket felváltják a konkrét, kézzel fogható elképzelések, melyek valódi piaci igényekből kiinduló, értékteremtő, egyedi turistacsalogató attrakciókban fognak megjelenni, egyúttal munkahelyeket is teremtve.  Ebben az első lépés az az összefoglaló, 50 oldalas, turisztikai stratégia lehet, melyet az elhangzottak alapján a fórumot levezető jeles turisztikai szakember, dr. Horváth Endre főiskolai docens készített el. (A turisztikai stratégiát tavasszal Budakeszi Város Önkormányzata egyhangúan elfogadta.)
 
A szakember a fórum lezárásaként megjegyezte, ennek az összefoglaló tanulmánynak az elkészítésével az ő munkája befejeződik Budakeszin. Városunk turisztikai centrummá fejlesztése már a budakeszieken múlik. 
 
Ezt a gesztenyét senki nem fogja kikaparni helyettünk! Ha az elkövetkező 7 éves eu-s ciklusban nem élünk lehetőségeinkkel, ez a hajó is el fog menni! TALÁN SOHA TÖBBÉ NEM LESZNEK ILYEN FORRÁS LEHETŐSÉGEI A JÁRÁSI KÖZPONT BUDAKESZINEK!
 
 
 
 
                      
 
 
 
 
 
 
 
Megosztás/Mentés Megosztás

Hozzászólások

Egy javítással kezdenék, hazánknak nincs 3600 települése csak kb 3200.
Érdekes ez a turizmusfejlesztés, mert amit felsorol, mint látogatható cél (Normafa, Vadaspark, Jánoshegy) nem vagy részben tartoznak Budakeszihez és nagy forgalmat bonyolítanak le. Kérdés miért jöjjenek tovább, Budakeszire? Szükséges lenne valami egyedi attrakció, ami idevonzza az embereket. Ez ma nincs Budakeszin. És a megnövekedett forgalmat, látogatókat kiszolgáló infrastruktúra sincs meg jelenleg a városban! Ez nagyon fontos!!!

Kedves Krisztián!

Köszönjük észrevételeit!  Sajnos figyelmetlen voltam, így írhattam 3600-ot, 3200 helyett. Kijavítottam.

Ami pedig a város turisztikai jövőjét illeti, ahogyan Ön is írta, ahhoz, hogy  felfedezzék a turisták Budakeszit, látványos, újszerű attrakciók kellenek. Persze ehhez sok minden szükségeltetik, ahogyan azt ebben a hossszú publicisztikámban is írtam.

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Jelölje be az alábbi jelölőnégyzetet. Ez az automatizált spamek kiszűrésére szolgál.