A kaptárköveket az úgynevezett „jeles kövek” jelenségcsoportjába soroljuk. A fülkés sziklák természeti értékek és egyúttal kultúrtörténeti emlékek is. Először Szomolya nevű településen nevezték kaptárköveknek a fülkés köveket. Eger környékén vakablakos kövek, máshol terepen ill. tudományosan a püspöksüveg vagy bálványkő, emlékszikla, sziklalobor, megalith kő, köpüskő kifejezést használták. A kaptár szó ősmagyar jelentése szerint gyűjtőláda, tárolóedény a kap (megfog)-tár(tárol) összetételből. A Palóc vidékeken még ma is használják a kaptár kifejezést valamire, amelyben több mindent tárolnak.
