1965-ben születtem Budapesten, gyerekkoromat Újpalotán töltöttem. Mindenki azt hiszi, hogy ott csak betonrengeteg van… Pedig a lakótelep határában folyik a Szilas-patak, egy kis erdős sávban, állandóan ott gyűjtöttünk tücsköt, békát, bogarat. Innen van, hogy pesti létemre szeretem a természetet. 22 évvel ezelőtt költöztünk ki Budakeszire. Nagyon megfogott a táj szépsége, a természet közelsége. (tovább…)
1965-ben születtem Budapesten, gyerekkoromat Újpalotán töltöttem. Mindenki azt hiszi, hogy ott csak betonrengeteg van… Pedig a lakótelep határában folyik a Szilas-patak, egy kis erdős sávban, állandóan ott gyűjtöttünk tücsköt, békát, bogarat. Innen van, hogy pesti létemre szeretem a természetet. 22 évvel ezelőtt költöztünk ki Budakeszire. Nagyon megfogott a táj szépsége, a természet közelsége.
Felnőtt fejjel vettem az első fényképező gépemet, de akkor még csak családi fotókat készítettem, mivel elég költséges hobbi volt a fotók kidolgozása miatt. A digitális gépek megjelenésével kezdtem el komolyabban foglalkozni a fotózással. Szerencsém volt, mert az ebben a rovatban már bemutatkozó Berényi Csaba fotós a szárnyai alá vett, és sok mindent megtanított a fotózásról. Több kiállításra már együtt küldtük el a képeinket, melyekkel ő is, meg én is szép eredményeket értünk el.
Eredményeim, sikereim, szerencsém… 2007-ben az Alcsúti Arborétum fotópályázatán egy képemet állították ki, rá két évre a Négy évszak az Alcsúti Arborétumban című pályázatán már öt képemet, melyek közül négy külön díjat kapott. Műveim brosúrákban, címlapon jelentek meg.
Szeretem megörökíteni a környezetemet, épületeket, embereket, állatokat, növényeket, hiszen annyi csodálatos dologgal találkozunk. Rohanó világunkban elmegyünk mellettük, és nem vesszük észre az apró csodákat. Pedig a téma, a LÁBUNK előtt hever.
A rovat szerkesztői: Gönye és Gönye