Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A természet megújul, lassan ébredezik. Ilyenkor tavasszal a mag a földbe kerül, új élet növekszik. A csírázó magvak, az új élet kezdetét és a halál utáni újjászületést szimbolizálják. Tartózkodjunk többet a szabadban, a friss levegőn (tovább…)
Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A természet megújul, lassan ébredezik. Ilyenkor tavasszal a mag a földbe kerül, új élet növekszik. A csírázó magvak, az új élet kezdetét és a halál utáni újjászületést szimbolizálják. Tartózkodjunk többet a szabadban,a friss levegőn. Hagyjuk, hogy a napfény energiával és D-vitaminnal töltse fel kimerült szervezetünket. A kora tavaszi időszakban a télálló zöldségek- gyümölcsök mellett fogyasszunk zsenge gyermekláncfüvet, tyúkhúrt, hónapos retket, és zöldhagymát…
Élvezzük a tavaszt, mozogjunk, sétáljunk sokat a természetben családunkkal, vagy akár egyedül.
Lelkileg készülünk a húsvétra. Sokan ekkortájt kezdik el a tavaszi méregtelenítést, hogy szervezetük újra egészséges legyen. Esténként, mikor csend van körülöttünk, üljünk le egy kicsit és foglaljuk össze a nap eseményeit.
Adjunk időt gondolatainknak, hagyjuk, hogy megtaláljanak. Legyünk egyedül velük, majd engedjük el őket. Lassan, nyugodtan, egyenletesen lélegezzünk, érezzük, ahogy a feszült izmaink ellazulnak. Javaslom a „relaxáló” légzés technika kipróbálását: 4 számoláson át belégzés (4mp), 16 számoláson át kilégzés (16mp). Ezt a módszert akkor is szoktam alkalmazni, ha nehezen tudok este elaludni. Néha jólesik a csend és a magány ami feloldja a bennünk lévő problémákat, lelki blokkokat. Engedjük el a múltat,a holnap,- a jövő sok szépet tartogat még számunkra.
„A lelki nemesség mögött mindig ott vannak a fájdalmak érlelő tapasztalatai. De! Egy percnél tovább se maradj bennük, mint ameddig kell. Utána vedd a kalapod, sapkád, és menj tovább. Ne engedd, hogy az emlékek a hatalmukban tartsanak. Épp fordítva: te tartsd a hatalmadban őket, s ne akkor emlékezz, ha rád tör a múlt, hanem akkor, ha te akarod felidézni. Lépj tovább! Kezdj új életet!
Jusson eszedbe, hogy az élet, egyetlen élet is: tapasztalatok sorozata. Ahhoz, hogy tudj élni, és a hajód menjen tovább, rengeteg érzést, fájdalmat, sorscsapást, gyászt, csalódást, nyomorúságot kell a hajófenékbe, az emlékezet passzív tartományába dobni.
Valahol ott van, le lehet szállni érte a mélybe, de nincs mindig szem előtt. A hajó megy tovább. Új partok, új kikötők felé. Vár a jövő, várnak a tapasztalatok, örömök és persze a csalódások is. De hová teszed az újat, ha még mindig a régivel bíbelődsz?” — Müller Péter
Kalendárium dióhéjban
március 01. A tavasz első napja
Várnai Zseni: Csodák csodája- részlet
Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz….
március 02.
.jpg)
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő születésnapja: – a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. Legnépszerűbb művei a Toldi trilógia, A walesi bárdok, A rab gólya.
március 6.
1899-ben ezen a napon szabadalmaztatta Felix Hoffmann az aszpirint.
Március 12. Gergely napja
Gergely- járás, gergelyezés: iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő dramatikus játéka március 12-én, Nagy Szent Gergely pápa napján. – IV. Gergely pápa (827-44) rendelte el, hogy elődje ünnepnapja az iskolás gyermekek sajátos ünnepe legyen. A Gergely- járás rendeltetése kezdetben az iskolások toborzása volt. A iskolába toborzó funkciója idővel formálissá vált, adománygyűjtő (mendikáló), játékos jellege azonban megmaradt. Az ünnepléshez tartozott, hogy a gyermekek játékból gyermekpüspököt és mellé 2 káplánt választottak. Különböző foglalkozások jelmezeit és jelvényeit magukra öltve elkísérték a gyermekpüspököt a templomba, kinek ott versbe szedett prédikációt kellett tartania. Ezután bejárták a várost, az iskola-kezdést hirdetve énekszóval új növendékeket toboroztak, s az emberek megajándékozták őket. A Gergely- járás a német nyelvterületen nagyon kedvelt szokás lett, azonban Magyarországon is virágzott. Éneke az ország középső részén, sokunk számára ismerősen hangzik: Szent Gergely doktornak – híres tanítónknak – az ő napján / régi szokás szerint – menjünk Isten szerint – iskolába…- lexikon.katolikus.hu
március 15.
Az 1848–49- es forradalom és szabadságharc évfordulója – a magyar sajtó napja.
március 18. Sándor napja
Ehhez a naphoz kapcsolódó mondás: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."
március 19. József napja
A gyermek Jézus gondviselőjének, a názáreti ácsnak, Józsefnek az ünnepe.
József naphoz több népszokás is kapcsolódik. Ez a nap például a méhek kieresztésének is megszabott ideje.
Medvesalján úgy tartották, hogy ezen a napon kell elkezdeni a szántást, mert akkor jó termés várható.
március 21. Benedek napja
A bencés rendet alapító Szent Benedek ünnepe.
A költészet világnapja és a csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a Nap az Egyenlítő magasságában halad át az égen, sugarai merőlegesek a föld forgástengelyére, pontosan keleten kel, és nyugaton nyugszik, a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földgolyón egyenlő. Innen a neve „napéjegyenlőség”.
március 24. Virágvasárnap
A nagyböjt utolsó vasárnapja. Ezen a napon ünnepli az egyház Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulását a húsvéti misztérium beteljesítésére. A pap és a hívek barkával körmenetet tartanak, a szentmise evangéliuma pedig Jézus szenvedésének története. Ez a nap a nagyhét kezdete.
március 25.
Urunk megszületésének hírüladása. A katolikus egyház e napon ünnepli az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől való fogantatásának napját. Szép magyar megnevezése a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, mert ezt a napot alkalmasnak tartották a fák oltására és szemzésére. Gyimesben úgy tartották, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható.
március 28. Nagycsütörtök
Nagycsütörtök este az utolsó vacsora emlékmiséjén, az Oltárszentség megalapítását ünnepeljük. Jézus ezen az estén költötte el az utolsó vacsorát tanítványaival. A vacsora példát mutatott nekünk arra,hogy szolgáljuk embertársainkat. Ő az Isten Fia megmosta tanítványai lábát. Az éjszakát a Getszemáni kertben töltötte imádsággal, ahová Júdás katonákat hoz és csókkal elárulja. Az elfogatást jelzi a csend a szentmise közepétől: a harangok elhallgatnak „Rómába mennek”.
március 29. Nagypéntek
Jézus elítélésének, megkínzásának, kereszthalálának napja. Az elcsendesedés és az imádság napja is egyben. Szigorú böjti nap.
március 30. Nagyszombat
Ezen a napon nincs külön liturgia, a gyász napja ez, Jézus a sírban pihen, a hívek felkeresik a templomokban felállított szent sírt és ott imádkoznak.
Este már feltámadás ünneplése: és a húsvéti vigília szertartása. A templomban tűzszentelés tartanak, amelyről meggyújtják a húsvéti gyertyát és ünnepélyesen bevonulnak vele a templomba. Ezen az éjszakán keresztelik meg a felnőtt megtérőket. A szentmise végén /vagy másnap/ ünnepélyes körmenetet tartanak az Oltárszentséggel a templom körül, hirdetve a világnak, hogy Krisztus feltámadt.
március 31. Húsvétvasárnap
Jézus föltámadásának napja, a liturgikus év legnagyobb ünnepe.
Heti gondolat…
„Szenvedésével az Úr átment a halálból az életbe, és nekünk, hívőknek megnyitotta az utat feltámadásával, hogy mi is átléphessünk a halálból az életbe.” – Szent Ágoston
Vecsei Anett (Természetgyógyász – Reflexológus )
