Darkó Jenővel 35 éve vagyunk szomszédok a Barackosban. Beszélgetésünk, melyet most közreadok honlapunkon, azzal a nagyívű munkával ismerteti meg honlapunk olvasóit, mely Budakeszi 1000 éves, eseményekben gazdag, de eddig nagyobbára tudományosan feldolgozatlan történelmének teljes feltárását tűzte ki célul. (tovább…)
Darkó Jenővel 35 éve vagyunk szomszédok a Barackosban. Beszélgetésünk, melyet most közreadok honlapunkon, azzal a nagyívű munkával ismerteti meg honlapunk olvasóit, mely Budakeszi 1000 éves, eseményekben gazdag, de eddig nagyobbára tudományosan feldolgozatlan történelmének teljes feltárását tűzte ki célul.
"A helyi történelem ismeretének megtartó ereje van"
Mikor kezdődött el a Budakeszi 1000 éves történetét feldolgozó monográfia elkészítése?
Vezetésem mellett négy tehetséges, fiatal budakeszi történésszel, Mayer Edinával, Bednarik Jánossal, Gellért Dáviddal, és Somlai Péterrel 2012 elején alakítottuk meg a Múzeumbaráti Kör Egyesület keretein belül a Helytörténeti Munkaközösséget, de valójában ezt a munkát már jóval korábban elkezdtük. Ki – ki a maga kutatási területén.
Jómagam a közép – és törökkort, valamint a Zichy uradalom időszakát dolgoztam fel Budakeszi történetében, de a Zichy korszak részét képező német betelepülésről (1698 – tól) Mayer Edina és Gellért Dávid is nagy kutatómunkát végzett. Jelentős rálátásuk van arra a korszakra. Bednarik János a XIX. század második felének eseményekben gazdag időszakával foglalkozik. Somlai Péter pedig egy doktori disszertáció részeként a II. Világháborút megelőző évtizedek időszakát dolgozza fel a térségben, többek között Budakeszi viszonylatában, melynek része az 1939 – országgyűlési választások minden részletre kiterjedő elemzése. Ezzel a választással eddig senki nem foglalkozott ilyen mélységekben.
Az itt mellékelt, csaknem negyven oldalas monográfia, amit eddig összeállítottam, nem fogja át időben a település egész történetét, így pl. külön figyelmet érdemelne a XVI – XVII. századi településen egykor működött protestáns prédikátorok tevékenysége is, mely még kidolgozott formában nem része ennek a dolgozatnak. A XVII. – XX. század meglehetősen mozgalmas történéseiről is számot kell adni a helybéli társadalomnak.
Erre a munkára kaptatok valamilyen juttatást?
Pillanatnyilag semmit.
A rendszerváltást követően felértékelődött a helytörténet kutatás és írás.
A helytörténetírás mindig is búvópatakszerűen jelentkezett a magyar történet – írásban. Időnként nagyon komoly teljesítmények is felbukkantak. A rendszerváltás pedig külön lökést adott mindehhez. A helyi társadalmak kezdték felfedezni saját múltjukat és felépíteni önazonosságukat. A helyi történelem ismeretének megtartó ereje van.
Ehhez kapcsolódva megemlíteném, hogy 2012. szeptemberében tartottunk egy egész napos helytörténeti konferenciát, ahol a már fentebb említett budakeszi történész munkatársaim és a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságától is néhány kollégám előadást tartott Budakeszi 1000 évéről. Ennek a konferenciának az anyagát szeretnénk megjelentetni egy kötetben. Ez tulajdonképpen egy előtanulmánya lehetne a már említett Budakeszi helytörténeti monográfiájának.
A hivatásos történetírók szerint a helytörténetírás beleesik néha abba a csapdába, hogy a kronológiának ellentmondó rekonstrukciók jönnek létre.
A történelem egy olyan folyamat, amelyik három részből áll: tér, idő és maga a történés. A tér és idő adja a koordinátákat és ebben lehet elhelyezni a történést. Egy kollégám szerint a történelemírás az nem lehet svédasztal. A történeti adatokat nem lehet önkényesen felhasználni. A források felhasználásának megvannak a maguk mesterségbeli szabályai.
Budakeszi történetírását mennyire segítik elsődleges, hiteles források?
Én csak a saját kutatási területemről szólhatok. A középkori forrásanyag a mai formájában hiányos. A török hódítók tudatosan elpusztították Székesfehérvárt, a Pilisi Apátságot és valószínűleg a királyi levéltár is ekkor pusztul el. A középkori oklevelek egyházi hiteles helyeken, püspökségeknél, káptalanoknál maradtak fenn. Ezek az egykori keletkezés szerint másodlagos, harmadlagos források.
Budakeszi neve mikor fordul elő legkorábban a forrásanyagokban?
1276 – ban. Az a három templom, melyet a településsel kapcsolatba tudunk hozni – Alkeszi település Szent György- és Felkeszi település Szűz Mária temploma, valamint egy bizonyos szőlődombon említett Szent Lőrinc kápolna egyházi tisztségviselői dézsma ügyeinek a mentén alakultak ki azok az oklevelek, melyekben Budakesziről először tesznek említést.
Budakeszi múltjának a kutatásával kik foglalkoztak korábban?
Mindenekelőtt megemlíteném Kumorovitz L. Bernátot, aki a veszprémi püspökség XIV. századi okleveleinek volt a jeles kutatója és Jankovich Miklóst. Utóbbi a budakörnyéki királyi kápolnák anyagából elsőként tárt fel budakeszi okleveleket. Mindketten az 1960-70-es években végezték ezeket a kutató munkákat.
Jelentős a “Régészeti topográfia”, Torma István lelőhely katasztere (telekkönyvi nyilvántartás) és a Dercsényi Dezső szerkesztésében megjelent, a magyarországi műemlékekről írott, pest megyei összefoglaló kötet is.
Fontos megemlítenem dr. Siklósi Gyula régész nevét, aki lakótársam volt abban a Felkeszi u – i társasházban, melynek alapozása során 1976 tájékán feltárták Budakeszi honfoglaláskori temetőjének egy részét. (Jómagam is emlékszem arra a napra, mikor az első sír feltárult. A szomszédban épülő házunk kubikus munkáját félbeszakítva rohantunk át, hogy lássuk a nagy szenzációt. Horváth Jenő) Siklósi Gyula akkoriban, az MTA Régészeti Kutatóintézetének volt a munkatársa és az ő révén vezette a kutatást dr. Erdélyi István. Siklósi Gyula behatóan foglalkozott a település régészeti feltárásával. Ő írta le többek között Budakeszi történeti földrajzát XVIII.- XIX. századi térképek alapján. Ő azonosította be és találta meg a katolikus templom melletti romkertet is. Ennek a feltárását Pásztor Adrien régész vezette.
A fentiekben történészek és régészek neveit említetted. Jelentős helytörténeti munkák is készültek Budakeszi évszázadairól. Kiket lehet ennek kapcsán megemlíteni?
Feltétlenül megemlítendő az 1800-as évek második feléből Arányi Lajos orvos professzor neve, aki műkedvelő régész és helytörténész volt, és Pest megyére vonatkozóan nagyon sok régészeti és történeti anyagot hozott elő és dolgozott fel.
Az 1930 – 40 – es évekből Jautz Flamina nővér doktori disszertációja, Eszterle Mária Edit nyelvészeti dolgozatai és Kisvárdai Gyula helyi tanító helytörténeti munkássága emelendő ki.
Az 1960 – 80- as évek között írta helytörténeti munkáit Veér Ilona nyugalmazott iskolaigazgató, és erre az időszakra tehető Herein Gyulának, a Budakeszi Szépítő Egyesület néhai elnökének a munkássága is. Számos helytörténeti kiadványt jelentetett meg ezekben az években.
Ugyancsak fontos munkaként kell megemlíteni a Németországba kitelepített magyarországi svábság által a 70 – es években megjelentett Heimatsbuch – ot is, mely először ad kerek képet a településről. Elsősorban a XVIII. – XIX. századi helyi társadalomról ad hiteles képet. A gazdálkodásról, a telekviszonyokról, az életmódról, a nagyon erős egyházközség köré szerveződő ünnepekről szól legfőképpen ez a nagyon fontos kiadvány.
Az eddig elmondottakból azt látom, hogy Budakeszinek nem készült még el az egységes, a település történetét feldolgozó monográfiája.
Pest megyei kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy Solymáron, Budaörsön, Telkiben, Budajenőn, Biatorbágyon, stb. már elkészültek ezek a monográfiák, de ezek között sincs összhang, mert mindegyiket helyi szempontok alapján készítették el. Sajnos a budai régió történeti feldolgozásából mind a mai napig hiányzik az egységes szemlélet.
Mi lesz ennek a kutatásnak, ennek az általad megírt budakeszi történeti monográfiának a sorsa, mely nyilván része lesz egy nagyobb egységnek? Van esélye Budakeszinek egy város monográfia kiadására, különösen az után, hogy járási székhely lettünk?
Budakeszi helyzete megegyezett de facto egy járási székhely jelentőségével a XIII.- XVIII. században, mely napjainkban különösen figyelemre méltó a jelenleg járási székhely Budakeszi megítélésében. Ezt erősíti az is, hogy már a középkorban három temploma volt Budakeszinek, mely általában csak a mezővárosokat jellemezte. Mindemellett a Zichy uradalmat Budakeszin keresztül irányították. A közlekedési utak kereszteződésében lévő Budakeszi az uradalom részét képező Szentendre, Zsámbék és Óbuda között központi helyet foglalt el.
Budakeszinek nagyon jó a forrásadatoltsága. 1276 – tól a település dokumentálhatósága néhány 3-10 éves kimaradástól eltekintve folyamatos. Mindenképpen bővíteni kell az eddig elkészült munkákat fiatal, budakeszi történész barátaimmal együtt munkálkodva.
Szükséges lenne még a monográfia bővítése egy olyan forráskiadvánnyal is, mely a latin nyelvű oklevelek és német nyelvű iratok magyar fordítását is magában foglalná. Eljött az ideje annak, hogy végre Budakeszin is elkészüljön egy átfogó monográfia. A helyi történelem ismeretének megtartó ereje van. A helyi társadalomnak határozott igénye van a helyhez köthető történelmi ismeretek művelésére. Különösen az iskolai oktatás szempontjából lenne ez fontos, hogy használható ismereteket kapjon az ifjúság ahhoz, hogy egészséges lokálpatrióta érzülettel éljenek városunkban, de egyes önkormányzati döntéseknél is komoly segítséget adna ez a város monográfia a döntéshozóknak.
Darkó Jenő: 1948-ban született Csíkszeredán, történészi tanulmányait a Debreceni Egyetemen folytatta történész szakon. 1980 – ban bölcsész doktori-, majd 2000 – ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1972 – 1995 – ben az Iparművészeti Múzeumban dolgozott. 1994 – 98 között a Károli Gáspár Református Egyetemen tanított, 2002 – 2011 között a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságán, mint megyei múzeum igazgató helyettes dolgozott. Nagyapja, id. Darkó Jenő filológus, bizantológus a Debreceni Egyetem rektora és a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt.
Publikációi:
Császárimádó Róma –Képromboló Bizánc (1979)
A magyarság és Kelet (2003)
Források a hunok történelméhez (2003)
Bizánc és a sztyeppei népek (2004)
Hungaro – ironica, Őstörténeti füzetek (2005)
A „Géza lemez” (2011)
dr. Darkó Jenő 38 oldal terjedelmű munkájának néhány különösen fontos és nagyobb érdeklődésre is számító részleteivel a későbbiekben készítendő interjúkban foglalkozunk.
