Örömmel számolunk be arról, hogy a Jobb Kor Polgári Egyesület, ismét – remélhetőleg maradandó- nyári élményt tudott nyújtani gyermekek számára. Ahogy a korábbi években már többször is tettük, idén is tábort szerveztünk olyan gyermekek számára, akik, ha nem is kimondottan "hátrányos helyzetűek", de az átlagnál nehezebb sorsú családban élnek. (tovább…)
Örömmel számolunk be arról, hogy a Jobb Kor Polgári Egyesület, ismét – remélhetőleg maradandó- nyári élményt tudott nyújtani gyermekek számára. Ahogy a korábbi években már többször is tettük, idén is tábort szerveztünk olyan gyermekek számára, akik, ha nem is kimondottan "hátrányos helyzetűek", de az átlagnál nehezebb sorsú családban élnek. Választásunk ebben az évben budakeszi gyerekekre esett: ezt azért kell hangsúlyozni, mert korábban – amint arra bizonyára sokan emlékeznek városunkban – Moldvából, Kárpátaljáról, Erdélyből hoztunk gyermekeket, akiket egy ízben budakesziekkel együtt táboroztattunk. Most azonban szándékoltan saját szűkebb pátriánk háza táján tájékozódtunk tanítónénik segítségével, kik azok, akik valami miatt leginkább rászorulnak egy egyhetes balatonparti kikapcsolódásra. A Budakesziről érkezők mellett hét budajenői gyermek is részt vett a táborban. Mindkét településen az iskola vezetősége választotta ki a gyermekeket. Kérésünkre segítségünkre volt Bezeczky Erzsébet, a Széchenyi István Ált. Iskola tanítónénije is, aki szintén részt vett ebben, és a táborban is egyik motorja volt az eseményeknek. Az ő választási szempontjai, nem kizárólag az anyagi helyzetre irányultak, hanem – mint később kiderült, igen bölcsen – a harmonikus és diszharmonikus családból érkező gyerekek vegyítésére törekedett. És valóban, a pozitív hatás érvényesült is azon gyerekek felé, akik anyagi, vagy egyéb családi nehézségek miatt visszafogottabbak, kevésbé barátkozók, vagy csak "élmény-szegényebbek" a többinél: az „integrálandó” és az „integráló” gyermekek együttléte csodákat tett.
Egyesületünknek mint korábban, most is elő kellett teremtenie a táboroztatáshoz szükséges anyagi bázist: ez részben saját forrásból, elsősorban tagdíjainkból, másrészt személyes adományokból, valamint jótékonysági koncerteken befolyt hozzájárulásokból és az erre a célra rendezett bálon gyűjtött összeg egy részéből, nem utolsósorban a Budakeszi önkormányzat támogatásából sikerült. Úgy, mint az eddigi összes tevékenységünk esetében, most is pont annyi gyűlt össze, ami elegendőnek bizonyult a kitűzött cél megvalósítására. Így volt ez korábban is pl. a szoborállításunk, a zászlóállításunk, vagy a nyaraltatásaink esetében is. A 32 gyermek táboroztatása így hozzávetőlegesen 800 ezer forintba került, oly módon, hogy a balatoni táborhelyet ingyen kaptuk Badacsonylábdihegyen.
Ez a ritka adomány külön említést érdemel. Nem lehet meghatottság nélkül beszámolni arról, hogy elanyagiasodott világunkban ilyen jelenséggel is találkozhattunk: a minden komforttal, tökéletes, modern konyhával, legalább egy tucat kis szobával, fürdőszobákkal, ágyneművel, edényekkel és tisztítószerekkel felszerelt ház tulajdonosa minden térítés nélkül bocsátotta rendelkezésünkre nyaralóját (tulajdonképpen egy kisebb és egy nagyobb épületet) a szépen gondozott kerttel. Még a rezsi-költséget sem kellett kifizetnünk. A tulajdonos egyetlen kérése az volt, hogy úgy tekintsünk a házára, mintha az a sajátunk volna – vagyis tartsuk tisztán, locsoljuk meg a virágokat, nyírjunk füvet, rakjuk ki a szemetet, stb. A tulajdonos hölgy saját fogalmazása szerint több pénzt keres, mint amennyit elkölt, a fölösleget tehát ő szívesen áldozza mások megsegítésére. Elsősorban gyerekekre. Valódi hívő keresztény tartás és szeretet árad belőle. Nyaralójában egész nyáron fogad csoportokat az ország minden részéből. Idén mi, budakesziek voltunk az elsők. Csak ámulunk, hogy még létezik ilyen példamutató önzetlenség és segítőkészség néha kissé zord világunkban.
Igyekeztünk a gyerekek számára változatos programot összeállítani: a strandoláson kívül jártak Szigligeten, ahol megismerkedtek a várral és annak múltjával, voltak a Tihanyi Apátságban, hajóztak és csónakáztak a Balatonon, esténként pedig a ház teraszán festették pólóikra a tábor logóját /Szent Anna/, várat építettek, kis faházakat dekoráltak, és egy csapat mindig segített a konyha körüli munkákban. A tábor szakmai részének előkészítésében és lebonyolításában egyesületünk nagy szakmai tapasztalattal rendelkező tagjai, pedagógusai, művészei vettek részt, ami reményeink szerint felejthetetlen élményt szerzett a gyerekeknek. Az együtt töltött napok természetesen nekünk, szervezőknek is óriási élményt nyújtottak, mi is gazdagodtunk lelkileg az együttlétből.
A táborozás utolsó napján egy egész fúvószenekar búcsúztatta a gyereksereget: erre az alkalomra leutazott hozzánk a Csuka Zsolt vezette 18 tagú, kissé furcsa hangzású Anatidaephobia nevű együttes, akik korábban Budakeszin adtak jótékonysági koncertet, hasonlóan a Zákányi Zsolt Református Vegyeskarhoz és a Prohászka Gimnáziumban rendezett hangversenyhez. Ezúton is köszönjük támogatásukat és mindazokét, akik a koncerteken, vagy más módon adományaikkal lehetővé tették a gyerekek számára ezt a szép nyári élményt.
Együttlétünk Badacsonylábdihegyen ugyan csak egy hétig tartott, a végén úgy éreztük – talán a gyerekek is -, hogy e rövid idő alatt kialakult kapcsolatokat nem szabad elvesztenünk: szeretnénk velük közös programokat szervezni a későbbiekben, az eredetileg elgondolt integráció megvalósulásáért pedig egyesületünk pályázaton vesz rész, de addig is évszakonként szeretnénk a gyerekekkel találkozni, számukra egynapos programot összeállítani a velük való kapcsolattartás céljából.
"De kár, hogy vége van!" – a tábor zárásakor a legtöbb gyerektől ezt a felkiáltást hallottuk, s ez nekünk, szervezőknek is – hogy beszámolónkat annak kezdő szavával zárjuk – a legnagyobb öröm.
Jobb Kor Polgári Egyesület, 2013. július