Két évvel ezelőtt két idős képzőművésznek, az akkor 90 éves Fekete Edit grafikusnak és a 93 éves Thuronyi István festőművésznek volt kiállítása Budakeszin. Egyikük sem él városunkban, mégis mindkettőjüknek erős a Budakeszi kötődése. (tovább…)
Két évvel ezelőtt két idős képzőművésznek, az akkor 90 éves Fekete Edit grafikusnak és a 93 éves Thuronyi István festőművésznek volt kiállítása Budakeszin. Egyikük sem él városunkban, mégis mindkettőjüknek erős a Budakeszi kötődése. Ott voltam a két kiállítás megnyitóján, azzal a szándékkal, hogy írok majd arról a világról, amit ott láttam és egy kicsit talán életüket is megismerhetem. Aztán gyorsan eltelt két év és ezek az írásaim nem készültek el. Most igyekszem mindkettőt pótolni, különösen annak kapcsán, hogy Fekete Edit életmű kiállítását a napokban nyitották meg a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, Thuronyi István pedig ebben az évben lesz 95 éves.
Fekete Edit munkásságának egyik meghatározó részét jómagam is láttam kisgyermekkoromban, az 50-es évek elején készített rajzfilmjei által, de akkor még nem sejthettem, hogy több mint fél évszázaddal később, a felfedezés erejével ismerem majd meg sokszínű, nagy ívű életpályát, éppen itt, Budakeszin.
Az 2013 nyarán megtartott budakeszi kiállításra kedves szomszédom, Rózsa Judit, Fekete Edit unokahúga hívta fel a figyelmemet, aki egyúttal a tárlat kezdeményezője is volt.
Fekete Edit pályája 12 éves korától indult el. Ez időtájban már óradíjas rajziskolába-, majd divatrajztanfolyamra járt. Ezekre az évekre tehetők azok a nyarak is, mikor 3 leánytestvéreivel együtt számos hétvégét töltött el Budakeszin élő nagymamájánál, akinek légzőszervi problémái miatt bérelt a család egy szobát településünkön.
Fekete Edit első jelentősebb munkái a divattervezésben mutatkoztak, belvárosi divatszalonoknak dolgozott, 1942-től pedig részt vett az első magyar animációs reklámfilmek elkészítésében is, a legendás Macskássy Gyula rajzfilmrendező csapatában, akit a magyar rajzfilmkészítés atyjaként tartanak számon.
A 2. Világháború borzalmai, a zsidóüldözés, a holokauszt 1944 őszén Fekete Editnek a 7. kerületben – a zsinagóga övezte városrészben – élő családját is elérte. Fekete Edit az auschwitz-birkenau-i haláltábor poklából 30 kilósan szabadult. Megmenekülési körülményeire a mai napig nem emlékszik.
A szabadulását követő években vendéghallgatója volt a Képző- és Iparművészeti Főiskolának, ill. esti hallgatója lett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakának. Az 50-es évek elején a Macskássy csapattal megszervezi a magyar rajzfilmgyártást. Az első alkotás, „A kiskakas gyémánt félkrajcárja”. Az 1951-ben készült gyermekrajzfilmet Fekete Edit és Macskássy Gyula 1951-ben közösen rendezték. Akkoriban minden kisgyermek látta ezt a korszakindító alkotást. Később ugyancsak együtt rendezték 1953-ban a „Kutyakötelesség” című rajzfilmet is. Fekete Edit ebben az időben e két alkotás mellett minden más, akkor készített animációs filmben részt vett. Forgatókönyvet írástól az alakok megrajzolásáig minden munkafolyamatban részt vett.
1957-ben meghívják az induló magyar televíziózás első 150 munkatársa közé. Hamarosan a grafikai osztály vezetője lett. Sok olyan emlékezetes grafikai alkotás, melyek meghatározták a tv arculatát – logok, horoszkópok, ábrák, illusztrációk, feliratok – Fekete Edit szellemi termékei voltak, emellett a rajzfilmkészítést is folytatta. Óriási munkabírása legendás volt, ahogyan magát jellemezte, „strapagrafikus voltam”.
1981-es nyugdíjba vonulása után belső késztetésre, a fióknak kezdett el grafikákat készíteni. Minden nap, évtizedeken át, saját magának. Ahogyan mondta: „Megrendelésre nem dolgozom!” Fekete Editnek ez a második alkotói korszaka 2013-ban zárult le megromlott látása miatt. A 92 éves Fekete Edit letette a ceruzát, az ecsetet, a zsírpasztellt.
Ennek a több mint 3 évtizednek a termése talán soha nem kerül a nyilvánosság elé, ha a közvetlen családtagok nem „fedezik fel” ezt a sokszínű alkotás özönt, mely az idők során felhalmozódott.
Az e cikkhez mellékelt képeket Fekete Edit 2013-as budakeszi kiállításán készítettem az EFMK mini galériájában. Jó kedély, vidámság, játékosság, mesék, arcok a gyermekkorból, tévéadások illusztrációi és mindenek előtt a személyesen megélt pokol, a holokauszt soha el nem múló borzalmai.
Fekete Edit életmű kiállítását április 24-én nyitották meg a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban, HIHETETLEN HITELES 70 ÉV címmel.
További békés, nyugodt éveket kíván az amikisvarosunk.hu Budakeszi Családi Magazin Fekete Editnek!
A 2013-as budakeszi "Pajzs" kiállítás megnyitóján Vágvölgyi Attila, a KESZI-ART Egyesület alapító tagja mondja a megnyitó beszédet.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
