Önkormányzat, képviselő-testület, polgármesteri hivatal, polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, ügyintéző, építéshatóság (tovább..)
E cikk megírását egy kedves barátom ihlette, aki Pest megye túlvégén lakik egy kisvárosban és egy meglehetősen hosszan elhúzódó föld elbirtoklás ügybe keveredett, ahol szomszédja volt az elbirtokló, míg barátom és a város volt az elbirtoklás elszenvedője. A mohó szomszéd ugyanis az önkormányzat és barátom földjének egy részét is lekerítette, egyesítve a saját, frissen felállított kerítésén belül. Nos, a dolgot rövidre zárva csak annyit mondhatok, a polgármesteri hivatalnak éppen két év alatt (!!!) sikerült visszaszereznie az elbirtoklott önkormányzati földet. És tudják miért? Mert a polgármesteri- és a jegyzői jogkörök helyenkénti kuszasága miatt mindkettő a másikra várt. (Az már egy külön történet, hogy ezek után saját földje elbirtoklását barátom miként fogja érvényesíteni polgári peres úton.)
Önkormányzat, képviselő-testület, polgármesteri hivatal, polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, ügyintéző, építéshatóság, ……
Vajon tisztában vagyunk azzal, hogy a fenti személyek és intézmények hogyan kapcsolódnak egymáshoz, illetve hogyan lehet elkülöníteni őket. (A jogban illetve közigazgatásban jártas olvasótól előre is elnézést kérek. Igyekeztem a hétköznapi polgár számára érthető módon körülírni ezeket a fogalmakat. Elképzelhető, hogy itt-ott nem felel meg teljesen a szakmai meghatározásoknak.)
Egy város vezetését alapvetően két részre lehet osztani. Egyrészt a választott polgármester és képviselők, akik az ön kormányzat képviselő-testületét alkotják. Őket bizonyos időszakonként (jelenleg 5 évente) megtartott önkormányzati választásokon választjuk. Másrészt a hivatal apparátusa mely pályázatatás útján választott, kinevezett köztisztviselőkből áll, akiket a jegyző vezet és általában a munkaviszonyban (köztisztviselői jogviszonyban) látják el feladatokat. De nézzük szépen sorba:
Önkormányzat: a település önkormányzata a település szempontjából olyan, mint az ország esetében az állam. Az önkormányzat egy jogi személy (úgy mint a Kft, Zrt, tehát nem valós személy, mint a kedves olvasó, vagy Kis Pista) Képviseletében a polgármester jár el. Az önkormányzat a közös tulajdonú ingatlanok az önkormányzati cégeknek tulajdonosa, illetve fenntartója a különböző intézményeknek. (Természetesen vannak állami fenntartású intézmények, illetve olyanok melyek vegyes üzemeltetésben vannak.)
Képviselő testület: a település esetében olyan, mint az állam esetében a parlament. Tagjai két vagy több részre oszlanak, frakciókat alkotnak, és általában ugyanúgy van a képviselő testületekben ellenzék mint a parlamentben. A képviselő testület hozza meg az önkormányzat működéséhez szükséges döntéseket. Dönt az önkormányzat költségvetéséről, ezen belül az adók kivetéséről. Dönt az önkormányzati ingatlanok hasznosításáról, eladásáról. Meghatározza a település működésével kapcsolatos rendeleteket. Dönt a fejlesztésekről, meghatározza a település szerkezeti, építészeti kialakítását. Dönt a település intézményeivel kapcsolatosan. A képviselő testület tagjai a képviselők, akiket az önkormányzati választásokon választunk. (Illetve listán kerülnek be a szavazatok alapján). A választók sok esetben szimpátia, politikai hovatartozás, ismeretség alapján döntenek, és nem a szakmai végzettség vagy a gyakorlat a kiválasztás alapja. A képviselők számára jelenleg sem iskolai végzettség, sem gyakorlat nincs előírva.
Polgármester: Ő vezeti a képviselő-testületet, ő képviseli az önkormányzatot. Egy kicsit olyan, mint egy cégvezető, aki sok kérdésben maga dönt, de a legfontosabb kérdésben a tulajdonosok összessége a taggyűlés (képviselő testület) dönt. A polgármestert közvetlenül választjuk. Végzettséget vagy gyakorlatot a jogszabály nem ír elő.
Polgármesteri Hivatal: Az önkormányzat és a képviselő testület munkaszervezete (kiszolgáló egysége). A hivatal alkalmazottait pályázat útján választják ki. Munkakörük ellátásához, megfelelő végzettség, illetve gyakorlat szükséges. A hivatal egyben hatósságként jár el, azaz az állam meghosszabbított keze is. Jogszabályt, rendeletet nem alkothat, sőt működését épp ezek határozzák meg. Ma már sok hatósági jogkört a járási hivatalokhoz helyeztek át. Hatósági jogkör az építési, működési engedélyek kiadása, anyakönyvek vezetése, egyes szabálysértések elbírálása. Ide tartoznak egyes szociális, gyermekvédelmi és birtokvédelmi eljárások lefolytatása.
Jegyző: Ő a hivatal vezetője, és a hivatali alkalmazottak munkáltatója. Jelenleg a polgármester dönt személyéről. (Korábban a képviselő-testület döntött róla). Kinevezéséhez szakmai (jogi vagy államigazgatási felsőfokú) végzettség és gyakorlat szükséges.
A polgárokban az okozhat egy kis zavart, hogy a Hivatal látja el az önkormányzat, a polgármester, és a képviselő-testület titkársági feladatait, azaz a polgármester titkársága, a képviselő-testület előkészítő, ügyintéző szervezete is a hivatalhoz tartozik. A hivatal alkalmazottja egyik pillanatban határozatot hoz valamilyen ügyben (pl: birtokvédelmi ügyben a jegyző nevében), másik pillanatban a képviselő-testületi ülésre készít előterjesztést. Előkészíti esetleg a polgármester tárgyalását, és kikeres a képviselő számára egy ügyiratot. Mind-mind különböző feladatok.
A gond, hogy sok esetben a polgármesterek, a képviselők sem tudják, hol a határ az önkormányzat és a hivatal között. Sőt, egyes peres eljárásokban még a bíróságok is vitát folytatnak arról, hogy a peres oldalon az önkormányzatnak vagy a hivatalnak kell-e perben állnia.
