Várakozás és készülődés pillanatai teszik meghitté a szentestét megelőző adventi időszakot. Advent latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés. Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés és a szeretet időszaka. (tovább…)
Várakozás és készülődés pillanatai teszik meghitté a szentestét megelőző adventi időszakot. Advent latin eredetű szó, jelentése eljövetel, megérkezés. Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés és a szeretet időszaka. Az egyházi év az adventtel kezdődik, Szent András napja körül. A rövidebbé váló nappalok és hosszú, sötét éjszakák titokzatossága öleli át karácsony havát. Gyermekek, felnőttek egyaránt készülődnek, várakoznak és titkokat rejtegetnek. Titkokat, melyek nagyon szépek és kedvesek számunkra. Egy könyv, egy kedves rajz gyermekeinktől, egy apróság…amit, ha kezünkbe veszünk szeretettel gondolunk arra akitől kaptuk. Adventkor ,mintha életre kelnének az álmok. Ilyenkor a felnőttek újra gyerekek lesznek. Jönnek-mennek, ”repkednek, mint az angyalok”, a szekrények rejtett zugai megtelnek ajándékokkal.
Karácsony közeledtével lelkünket is ünneplőbe öltöztetjük, s tiszta szívvel várjuk Jézus születésnapját, az év legszebb napját. Advent elején a katolikusok hajnali szentmisére mennek, amit Roráténak hívnak, régen aranyos misének is nevezték. Advent első vasárnapján elkészítjük az adventi koszorút. Sok családban meghitt készülődés ez, a gyermekekkel együtt. Régen az adventi koszorút az asztalra tették, vagy a mester gerendára akasztották,és almákat aggattak rá. Először a kelet felé eső gyertyát gyújtották meg, majd a délit, nyugatit, végül az észak felé esőt, az utolsót. Ahogy telnek-múlnak a napok, közeledik a karácsony, egyre több fény ragyogja be lelkünket és otthonunkat egyaránt.
Kalendárium dióhéjban:
December 04. Borbála napja
Szent Borbála egy pogány apa nagyon szép leánya volt. Valahányszor az apa kereskedelmi útra ment, leányát egy magas toronyba zárta. Egy ilyen távollétet ragadott meg Borbála arra, hogy miután már régóta vágyott a keresztségre, fölvételét kérje az Egyház közösségébe. A Szentháromságba vetett hite jeleként a torony falába, amelyen addig csak két ablak volt, vágatott egy harmadikat is. Atyja hazatérve az ablakok számából fölismerte, hogy leánya elhagyta ősei hitét. Emiatt azonnal meg akarta ölni, ám Borbálának sikerült elmenekülnie, mert a torony fala és a sziklák megnyíltak előtte. A hegyek között egy barlangban rejtőzött, de egy pásztor elárulta atyjának a rejtekhelyet. A pásztor árulásának büntetéseként Isten a bárányait ganajtúró bogarakká változtatta. Ez azonban nem tartotta vissza az atyát attól, hogy leányát a bíró elé hurcolja. A bíró kegyetlen kínzásokat talált ki, hogy Borbálát megtörje, meggyötörje. Végül fővesztésre ítélte, sírjánál pedig hamarosan megkezdődtek a csodák. Ezen a napon gyümölcsfaágat vágtak a lányok és vízbe tették, és egy fiú névre gondoltak. Ha karácsonyra kizöldül, akkor hamarosan hozzámennek egy olyan nevű fiúhoz.
December 06. Miklós napja
Szent Miklós a mai Törökország területén lévő Myra városának volt püspöke. Égi jel hatására választották meg püspöknek. Jótékonyságáról számos történetet és legendát ismerünk. „Élt Myra városában egy szegény özvegyember három fiatal lányával. Annyira szegények voltak, hogy a lányok úgy határoztak, reggel elmennek , és tisztességtelen munkával szereznek pénzt, hogy magukat és apjukat el tudják tartani. Miklós püspök hírét vette ennek, és gondolt egyet. Bár ő is szegény volt, de valahonnan éppen azelőtt kapott egy marék aranyat. Varrt hát egy bársony zsákocskát, s beletette az aranyakat. Este a lányok lefeküdtek, de az ablakot nyitva felejtették. Ez éppen kapóra jött Miklós püspöknek. Hajnalban még kakasszó előtt a szegény ember házához ment, a zsákot az ablakon bedobta. A ház lakói alig hittek a szemüknek, mikor reggel meglátták a csodát. Nyomban hálaadó imádságba kezdtek, és dicsérték az Istent, mert e csodát csak ő tehette velük. Az apa most már férjhez adhatta lányait, és megmenekültek a rossztól. Ennek a történetnek az emlékére jön a Mikulás minden Miklós napra virradó éjszaka, s teszi a cipőbe, csizmába ajándékait.
December 13. Luca napja
Szent Luca tántoríthatatlan volt hitében ezért vértanúhalált halt. Neve fényt jelent. Ehhez a naphoz több népszokás is kapcsolódik. Különböző vidékeken az asszonyok Lucapogácsát, Lucakását, Lucalepényt sütöttek. Ezen a napon kezdték el készíteni a Lucaszéket, amit karácsonyig kellett befejezni. Csak férfi készíthette, minden darabját másféle fából kellett kifaragni. Csak karácsony estére készülhetett el vele. Naponta csak egy kicsit faraghatott rajta, ezért terjedt el a mondás: Olyan lassan készül el, mint a Lucaszéke. A hagyomány szerint kilenc féle fából állították össze. Úgy gondolták, aki az éjféli mise alatt ráül a Luca-székre, meglátja a boszorkányokat. Luca-búza : A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára kizöldültek. Ebből a jövő évi termésre következtettek, de a beteg állatokat is ezzel etették. Később e szokás átlényegült, kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették. Egyes vidékeken kék szalaggal kötötték át, égő gyertyát is helyeztek közéje. Zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte. Szokás volt, hogy az emberek e naptól kezdve 12 napon át megfigyelték az időjárást. Ebből az elkövetkező év 12 hónapjának időjárására tudtak következtetni.
December 24. Ádám, Éva napja és Szenteste
Az advent utolsó napja. Bibliai ősszüleinknek, Ádámnak és Évának neve napja. 
Magyarországon elsőként a Brunszvik és a Podmaniczky család állított feldíszített fenyőfát az 1820-as években. Ez a szokás Németországból indult ki.
Magyarországon elsőként a Brunszvik és a Podmaniczky család állított feldíszített fenyőfát az 1820-as években. Ez a szokás Németországból indult ki.Évekkel ezelőtt Szenteste délelőttjén, készülődés közben a rádió karácsonyi műsorát hallgattam. Melyben elhangzott, hogy bármily meglepő is, szaloncukrot csak mi, magyarok aggatunk a karácsonyfára. Karácsony ünnepe az éjféli szent misével kezdődik a katolikusoknál.
December 25. Karácsony napja
Jézus Krisztus születését ünnepeljük. Az ünnepre a gyermekek, felnőttek betlehemezéssel, kántálással, szentcsalád járással… készültek fel. Mit tettek régen a karácsonyi az asztalra? Luca búzát középre /szentelt/gyertyával. A hagyományos ebéd a töltött káposzta és a hal volt. Az asztalon megtalálhatók voltak a termények, amit az elmúlt évben termeltek. Alma, tört dió, amit mézbe mártogattak. Mézbe mártogatták a fokhagymát is, ami a betegség távoltartója volt. Az asztalra kétféle rétes került: mákos-a szaporaságot, diós-ami a rendet, a csigavonalba összetekert rétestészta az életet jelképezte. Régi erdélyi szokás, hogy a karácsonyi asztalon három almát helyeznek el. Az almákat éjfélkor megmerítik a kút ezüstösen csillogó vizében. Utána a három almából egyet az állatoknak adnak, ez biztosítja az állatok egészségét és szaporaságát. A második almát a föld kapja, hogy bő legyen a termés. A harmadik alma a családé, amelyet annyi szeletre vágnak, ahány családtag van. A család minden tagja elfogyasztja a maga almadarabkáját, ezzel is jelképezvén, hogy ők egy nagy egésznek a részei és bármerre is vigye őket a sors, mindig összetartoznak.
December 26. István napja, Szent Család napja
Ezen a napon a Szent Családot Jézust, Máriát és Józsefet ünnepeljük.
Minden keresztény család példaképét.
December 27. János napja
Az Úr tanítványai köréből János kiemelkedő személyiség Péter után ő a legfontosabb az apostolok közül. A négy evangélista közül az ő szimbóluma a sas, melynek szárnyalása, magas röpte és napra figyelő tekintete jól kifejezi János sajátságait. A negyedik evangéliumban csak úgy szerepel, mint ,,a tanítvány, akit Jézus szeretett'', s ez olyan jelző, amelyet a tanítványok közül senki más nem visel. Mikor már nagyon öreg volt, egyre csak ezt ismételgette: ,,Gyermekeim, szeressétek egymást!'' Aki ezt teszi — biztosította tanítványait — megtette, amit tennie kellett.
December 28. Aprószentek napja
Azok a gyermekek viselik ezt a kedves nevet, akiket Jézus, a prófétai ígéreteket beteljesítő Messiás király miatt öletett meg Heródes, azt gondolván, hogy így megmentheti királyságát, és dinasztiát alapíthat a zsidók országában. ,,Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant, s Betlehemben és környékén minden fiúgyermeket megöletett két éves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően'' (Mt 2,13–16). A bölcsek csillaga ugyanis ekkor már második éve ragyogott az égen. Ez indította Heródest arra, hogy a két év alatti fiúkat ölesse meg, mert biztosra vette, hogy az áldozatok között ott lesz az új király is. Egy korabeli esszénus forrás ezeket mondja: ,,Akkor egy kegyetlen király következett, egy vakmerő és istentelen ember. Ölte az embereket és a gyermekeket, és rettenetes félelem vett miatta erőt az egész országon. Olyan vérengzés történt az ő nevében, mint amilyen Egyiptom földjén történt.''
December 31. Szilveszter napja
December 31- e az év utolsó napja és I. (Szent) Szilveszter pápa emlékünnepe. Bár ő maga nem túl jelentős személyiség, uralkodásának idejére (314–335) esett a kereszténység történetének első nagy fordulópontja.
A római birodalom akkori uralkodója, Nagy Konstantin császár nemcsak hogy felhagyott a keresztények üldözésével, intézkedései az egyházat egyenesen az állam első intézményévé emelték. December 31-e, vidám nap, az ó esztendőt búcsúztató, az új évet köszöntő ünneplés, mulatság napja. A néphit szerint az év utolsó órájában azért kell nagy zajt kelteni, mert az elűzi a gonoszt. Más elgondolások szerint azért keltették a zajt, hogy mindenki felébredjen, és az újesztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt, hogy a nyáj az újév beköszöntekor a másik oldalára forduljon. Ekkor ugyanis bízni lehetett az egészséges szaporulatban. Ezért aztán a nagyobb fiúk vagy a falusi pásztor végigjárta a házakat, és kolompolással, ostordurrogtatással riasztották fel a háziakat és az állatokat. Pálinkával, borral, süteménnyel kínálták, és ajándékokkal köszönték meg látogatásukat.
A római birodalom akkori uralkodója, Nagy Konstantin császár nemcsak hogy felhagyott a keresztények üldözésével, intézkedései az egyházat egyenesen az állam első intézményévé emelték. December 31-e, vidám nap, az ó esztendőt búcsúztató, az új évet köszöntő ünneplés, mulatság napja. A néphit szerint az év utolsó órájában azért kell nagy zajt kelteni, mert az elűzi a gonoszt. Más elgondolások szerint azért keltették a zajt, hogy mindenki felébredjen, és az újesztendőben szorgalmasan dolgozzon, másrészt, hogy a nyáj az újév beköszöntekor a másik oldalára forduljon. Ekkor ugyanis bízni lehetett az egészséges szaporulatban. Ezért aztán a nagyobb fiúk vagy a falusi pásztor végigjárta a házakat, és kolompolással, ostordurrogtatással riasztották fel a háziakat és az állatokat. Pálinkával, borral, süteménnyel kínálták, és ajándékokkal köszönték meg látogatásukat.Heti gondolat:
Juhász Gyula: Karácsony felé
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.
1902
