Egy kis időutazásra hívom olvasóinkat egy olyan útvonalon, melyen nap mint nap közlekedünk és melyről azt hisszük, hogy mindent tudunk. (tovább..)
Egy kis időutazásra hívom olvasóinkat egy olyan útvonalon, melyen nap mint nap közlekedünk és melyről azt hisszük, hogy mindent tudunk.
Az itt látható vízfestmény egy Liebrich nevű festő alkotása, mely 1846-ban készült. A festményt alaposabban megvizsgálva megállapítható, hogy az alkotó a festőállványát Budakeszi irányában, valahol a mai tűzoltó állomás előtt, kb. 100 méterrel állíthatta fel. Ehhez a legjobb tájékozódási pont a festmény alsó harmadában látható Kuruclesi út, mely már abban az időben is keresztezte a Budakeszi utat, vagy ahogyan akkor nevezték, a Budakeszi országutat.
Mit látunk ezen a képen? Hátul a festmény bal felső sarkában a János-hegyet, melyen akkor egy geodéziai háromszögelési fa magaslat állt, amit akkoriban messzelátónak (kilátónak) is használtak a kirándulók. A mai, 1910-ben felavatott Erzsébet kilátó tervezője, Schulek Frigyes ekkor még csak 5 éves volt és még nem álmodott arról, hogy egyszer majd építész lesz. A kép jobb felső sarkában pedig természetesen a Hárshegy látható. Hátul tehát az erdős hegyek, az út két oldalán pedig szőlőbirtokokat és erdős részeket örökített meg a kor festő krónikása.
Néhány beazonosítható épület is látható. Mit tudhatunk ezekről? Az út jobb oldalán a Kalmárffy – féle kocsmaházak (présházak), feljebb pedig a Kalmárffy-villa és a Ferenchalmi Szűz Mária kápolna látható. Az út bal oldalán a Szarvashoz címzett fogadó, a Hild- és Ybl villa, majd leghátul, a János hegy meredek oldalának az alján, a Remete úton a Virradó nyaralószálló áll.
Mi változott meg az eltelt, csaknem 170 évben a festményen látható állapothoz képest? Tulajdonképpen minden (toronyházak, lakóparkok,. stb.), de erről most nem lelkiznék, hisz ezt a mai helyzetet valamennyien ismerjük. Persze azért nem annyira, hogy pontos ismereteink lennének annak a néhány épületnek a sorsáról, melyeket Liebrich 1846-os alkotása megörökített. Nagy szerencse, hogy Salamin András történész „Budai-hegyvidéki vasutak” című, hihetetlenül gazdag ismeret- és képanyaggal megszerkesztett könyvére felhívta a figyelmemet Ádám Éva, a Nagy Gáspár Városi Könyvtár vezetője. Ez a könyv a festmény alapján megfogalmazódott számos kérdésre választ adott, melyeket most olvasóink is megismerhetnek.
Induljunk el a kép bal alsó részétől……Időutazásunk második felét innen folytatjuk hamarosan.
Forrás: Salamin András: "Budai-hegyvidéki vasutak"
Képforrás: http://www.btmfk.iif.hu/seengerkepek.html
