A Pilisi Parkerdő Zrt. lakossági fórumán Szamosfalvi Károly, a NÉBIH munkatársa ismertette az elkövetkező eu-s támogatási ciklus budakörnyéki térségre vonatkozó, közjóléti létesítmény megvalósítási terveit. ( tovåbb..)
A Pilisi Parkerdő Zrt. lakossági fórumán Szamosfalvi Károly, a NÉBIH munkatársa ismertette az elkövetkező eu-s támogatási ciklus budakörnyéki térségre vonatkozó, közjóléti létesítmény megvalósítási terveit.
Közjóléti létesítményként tartja nyilván az erdészeti igazgatás az erdőben vagy erdős környezetben, közjóléti berendezések elhelyezésével kialakított, korlátozás nélkül, általában térítésmentesen használható helyszínt, amely a látogatók rekreációját, szabadidejük eltöltését, ismereteik gyarapítását szolgálja. Közjóléti berendezések a pihenés, a közlekedés, a sport, a játék, és az ismeretszerzés célját szolgáló, jobbára természetes anyagból készült, az erdős környezethez illeszkedő tárgyak, eszközök, építmények.
Tervezett új közjóléti létesítmények
1. Budakeszi „Tündérkert” (gyümölcsfa génmegőrzési bemutatóhely)
Létesítmény típus: Bemutatóhely
Elhelyezkedés: Budakeszi
Terület: 4,0 ha
Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt Budakeszi Erdészet
Befogadóképesség: 30 fő
Súlypont EOV koordinátái: X: 638017, Y: 241885
A Pilisi Parkerdő Zrt Budakeszi Erdészete az erdészet központjához kapcsolódó, korábban kertként (47 KT2) és csemetekertként (47 CS2) hasznosított erdőtervezett 4 ha-nyi területen agrártörténeti jelentőségű feladatra vállalkozott. A Kárpát-medencében évszázadok termesztési tapasztalata alapján károsítókkal szemben rezisztenssé vált „őshonos” gyümölcsfajtákból, azok génállományának megőrzése céljából génrezervátumnak is tekinthető gyűjteményes kertet hozott létre. A génmegőrzés Kovács Gyula erdész technikus pórszombati és Szarvas József színművész viszáki „Tündérkert” kezdeményezésének nagy léptékű folytatása. A növényanyag első részét 2011 tavaszán szerezte be az erdészet a gyümölcsfák avatott és elkötelezett gyűjtőjének Kovács Gyula erdész technikusnak a rezervátumából. A gyűjtemény bővítése 2013, 2014 és 2015 évben is folytatódott. A Pórszombatról vásárolt gyümölcsfák (alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, kajszi, stb.) különböző fajtái mellett gyűjtést kezdeményeztek a Zsámbéki medencében ősidők óta termesztésben lévő régi gyümölcsfák oltóvesszőiből is, valamint színesítették a gyűjteményt birs, naspolya, háziberkenye és egyéb ritkább előfordulású gyümölcsfákkal is. A vadak esetleges kártételének megelőzése céljából az erdészet a területet kerítéssel határolta körül. A gyűjtemény darabszáma mára meghaladja a 900-at. Az erdészet együttműködési szerződést kötött az Öko-forrás Alapítvánnyal, melynek értelmében képzéssorozatot indítottak el (metszés, oltás, termésfeldolgozás, lekvár és szörpkészítés, környezettudatos agrárgazdálkodás, stb.). Évek óta megrendezett program a Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kötött gyümölcsfaoltás, amelynek jelenleg a Vadaspark biztosít helyszínt. A gyümölcsfák termőre fordulásával a rendezvény meghatározó helyszínévé válhat ez a bemutatóhely.
A környéken népszerűségnek örvendő programnak egyre több a látogatója, magánszemélyeknél és iskoláknál is megtalálhatóak az innen származó oltványok.
A területen folyó oktató-tudatformáló tevékenység folytatása mellet kötelezte el magát az erdészet, ezért olyan zárt és szabadtéri létesítmény létesítését is tervezi, amely időjárási körülményektől függetlenül lehetővé teszi a megszervezett programok biztonságos lebonyolítását. Azon kívül tájékoztató táblák, padok elhelyezését ismertető anyag összeállítását is tervezi az erdészet.
A növényi genetikai értékek megőrzése mellett régi magyar baromfi fajták bemutatása is megkezdődött, aminek a folytatását tervezi az erdészet.
2. Budaörs sport és technikatörténeti emlékhely (egykori vitorlázó repülőtér környezete)
Létesítmény típus: Bemutatóhely, emlékhely
Elhelyezkedés: Budaörs
Terület: 0,1 ha
Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt Budapesti Erdészet
Befogadóképesség: 20 fő
Budaörs Város Önkormányzata a Budaörs 20 erdőtagban szeretné megőrizni az első magyar vitorlázórepülő egyesület által létrehozott műtárgyakat, illetve azok még megmaradt maradványait bemutatható formába hozni, hogy ezzel is emlékeztessenek a közel száz évvel ezelőtt megalapított sportegyesületre. A város célja, hogy az 1929-ben alapított egyesület által létesített építmények maradványait repüléstörténeti emlékekként bemutassa a Farkas-hegyre ellátogató turistáknak.
Az emlékhelyek az alábbi pontokon lévő objektumokat mutatnák be:
a.) Vitorlázó emlékmű (EOV koordinátái: X: 641877, Y: 236753; 20 TN2 részlet)
A P+ jelzésű turistaút mellett található emlékmű egy 1929-ben készült vitorlázó repülőgép 2 db V alakban felállított szárnya volt, amelyből mára csak az egyik maradt meg. Az 1950-es évek végén létesített emlékmű az 1929-től 1957-ig itt folytatott sportrepülésnek állít emléket. Állapota: megrongált.
b.) Hangárépület maradványai (EOV koordinátái: X: 641774, Y: 236617; 21 TN részlet)
Az 1920-as évek végén épült hangárépületből már csak egy boltíves záródású homlokzati falrész áll, az építmény egyes elemei a környéken szétszórva hevernek. A megmaradt falrész állagmegóvása és az egykori épületnek ismertető táblán történő bemutatása archív fotók és az esetlegesen fellelhető korabeli tervek alapján volna lehetséges. Állapota: romos.
c.) Vitorlázó kilövőpálya (EOV koordinátái: X: 641515, Y: 236990; 20 TN2 részlet)
A vasbeton szerkezetű kilövőpályát valószínűsíthetően az 1920-as évek legvégén létesítették, az egykori csörlőző-vontató szerkezetnek nem maradt nyoma. Rekonstrukciója archív fotók, a még élő vitorlázórepülők visszaemlékezései alapján volna lehetséges. Állapota: sérült.
A vitorlázó repüléssel kapcsolatos mindhárom helyszín állami tulajdonú és a Pilisi Parkerdő Zrt kezelésében lévő területen (Budaörs 20 TN2; 21 TN) van. Fokozottan védett terület. Ezért a létesítmények állagmegóvásával kapcsolatos tevékenységek végzéséhez, illetve bemutatásukhoz a területileg illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park engedélye is szükséges.
3. Erdei tanterem kialakítása
Létesítmény típus: Bemutatóhely
Elhelyezkedés: Budaörs
Terület: 0,1 ha
Kezelő: Budaörs Város Önkormányzata
Befogadóképesség: 30 fő
Súlypont EOV koordinátái: X: 643799, Y: 236212
Budaörs Város Önkormányzata az erdei iskolai oktatás népszerűsítése, a természeti környezet megismerése, és a környezettudatos gondolkodásmód fejlesztése céljából szeretne egy olyan programot elindítani, amelyben a város iskolái örökbe fogadnának egy erdőrészt, amelyben egy erdei tantermet alakítanának ki számukra. A gyerekek részt vennének az adott erdőrész fenntartásában. Erre a célra a város tulajdonában és kezelésében lévő őshonos és a tájban nem őshonos fafajokból álló erdőállományokat is magába foglaló Nap-hegyen (vagy a Tűzkő-hegy területén) kiváló lehetőségek vannak.
Az erdei tanterem szabadtéri biológia és természetismereti órák, szakköri foglalkozások megtartásához kitűnő helyszínt biztosíthatna. Az elképzelést jól támogathatnák a mindkét helyszínen már meglévő tanösvény ismertető táblák, illetve a megfelelő körülmények kialakításához szükség lenne egy 30-35 fő befogadására alkalmas védőház (szabadtéri oktatóterem) megépítésére. A tevékenységet jól szolgálhatná madárodúk, madáretetők és egyéb a madarak megfigyelését szolgáló berendezés elhelyezése.
4. Piktortégla geológiai és ipartörténeti tanösvény
Létesítmény típus: Erdei tanösvény
Elhelyezkedés: Budaörs
Hossz: kb. 600 m
Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt Budapesti Erdészete
Befogadóképesség: 20 fő
Súlypont EOV koordinátái: X: 642604, Y: 236978
A budai festőföld előfordulási helye Budaörs és Budakeszi határában jellemző. A Budaörs 33 B és D erdőrészletek területén az egykori téglavetők tevékenységének nyomán mesterséges üregek, az un. Piktortégla üregek közül máig megmaradt néhány. Ennek a rég megszűnt és elfeledett mesterségnek a bemutatását tervezi a város önkormányzata. Turisztikai szempontból bizonyára érdeklődésre tarthat számon az itt gyakorolt tevékenység bemutatása. A piktortégla bányászata az 1880-as években kezdődött, amikortól több helyi családnak ez volt a fő tevékenysége és megélhetési forrása. A kibányászott anyagot festők használták festéskor első, fedőrétegként. A „budai föld” néven ismert festő segédanyagot nem csak hazai felhasználásra bányászták, hanem nagy mennyiségben külföldre is szállították. A bányászat mára már teljesen megszűnt. Az üregek nagy részét betömedékelték, de néhányra még ma is rá lehet találni, pl. a 33 B és D erdőrészletben.
Az üregeket tartalmazó terület geológiai és ipartörténeti szempontból is érdekes látványosságokat ígérhet, ha kellő feltártsággal és tájékoztató információkkal rendelkező bemutató területet (tanösvényt) alakítana ki az önkormányzat a Pilisi Parkerdőgazdasággal illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve. A tanösvény a P – és a S Q jelzésű turistaút mentén kialakítható, külön nyomvonal kialakítását nem igényli.
5. Mária-szurdok (Budakeszi)
Létesítmény típus: Erdei kirándulóhely
Elhelyezkedés: Budakeszi
Terület: 3,0 ha
Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt Budapesti Erdészete
Befogadóképesség: 30 fő
Súlypont EOV koordinátái: X: 641033, Y: 238963
A Mária-szurdok Budakeszi város közigazgatási területén a Makkosmáriai és a Nagyszénászugi településrészek közé ékelődő 92 G és 92 H erdőrészletek területét foglalja magába. A keskeny szurdok természetvédelmi szempontból rendkívül értékes terület. Sajátos mikroklímájának köszönhetően botanikai (sziklanövények, mohák, páfrányok, zuzmók) és mikológiai ritkaságok előfordulási helye. A meredek, szűk szurdokfalak között olyan védett növényfajok életfeltételei biztosítottak, amelyek már az innen száz-kétszáz méterre lévő környező erdőterületeken sem, hanem csak itt találhatóak meg. Különösen a tavaszi aszpektus flórája nagyon faj-és egyed gazdag (pl. a hóvirág tömeges megjelenése). A szurdokon végig vezet a Normafától induló, a Máriamakk-i Kegytemplomot érintő és a mamutfenyőkhöz vezető Z + turistaút, amely a Máriaút hálózatnak is ajánlott ösvénye. A Mária szikla közelében egykor piktortégla üregek voltak, amelyekből a 19. század második felétől a budai festékföldet bányászták az un. piktortéglákhoz. A Mária szikla Budakeszi ősi kegyhelye, zarándokhelye, amelyet napjainkban is látogatnak. A helyi civil szervezetek (Makkosmáriai Civilek és Nagyszénászugi Civilek), valamint a Budapesti Erdészet a szurdokban padot, asztalt, hulladékgyűjtőt helyezett el és igyekeznek gondját viselni a területnek. A helyi lakosok egy része azonban ezzel nem törődve rendszeresen helyez el illegálisan háztartási hulladékot (veszélyes hulladékot) és kerti zöldhulladékot a területre (a tiltó tábla ellenére is). Ez különösen a szurdok legfelső, (már nem szurdok jellegű) Törökvész utcai végére jellemző.
A szurdok több pontján tájékoztató táblák kihelyezését javasoljuk. A táblák ismertethetnék a kegyhely történetét, a Mária-kultusz magyarsághoz való kötődését, a szurdok sajátos adottságait és élővilágát, a piktortégla üregekhez kapcsolódó ismereteket, sugallva kulturtörténeti és természeti értékeink megőrzésének fontosságát. A közjóléti célú fejlesztés hatására a szurdokot felkereső, vagy a jelzett ösvényen túrázó turisták számára ezáltal komfortosabb és rendezettebb állapotokat biztosító feltételek volnának biztosíthatóak és a természet megóvására irányuló törekvések hatékonysága is javulhatna.
6. Erdei tanterem
Létesítmény típus: Erdei pihenőhely
Elhelyezkedés: Telki
Terület: 0,1 ha
Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt Budakeszi Erdészete
Befogadóképesség: 30 fő
Telki Önkormányzata részéről merült fel egy erdei tanterem létesítésének igénye. A szabadtéri természetismereti oktatás célját szolgáló létesítmény egy 30 főnyi iskoláscsoport elhelyezését szolgáló, padokból és „tanári katedrából” álló erdei oktatóhely lenne. Elhelyezésének egyik fő szempontja, hogy a településről turistaösvényen elérhető legyen és erdős környezetben helyezkedjen el.
Erre a célra alkalmasnak látszik az Anna-lak udvarán lévő fedett védőház, amely alatt 30-35 gyermek elhelyezéséhez padok és asztalok is rendelkezésre állnak. Az egyébként zárt udvarban lévő védőház ilyen célú használatához a Pilisi Parkerdő Zrt. előzetesen megkötött megállapodás alapján hozzájárul.
A helyszín Telki belterületéről az Annalaki utca végétől a Telki-hegy nyugati lábánál haladó Z – jelzésű turistaúton gyalogosan is könnyen elérhető. A turistaút nyomvonalán a belterülettől való távolsága 1900 m.
7. Erdei tornapálya
Létesítmény típus: Erdei tornapálya
Elhelyezkedés: Telki
Terület: 0,0 ha
Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt Budakeszi Erdészete
Befogadóképesség: 30 fő
Telki Önkormányzata részéről jelentkezett igény gyermek és felnőtt erdei tornapálya, futóösvény kijelölése iránt. A helyszín kijelölésének szempontja, hogy a településről egyszerűen megközelíthető legyen és más forgalom ne zavarja a tornapályát használókat.
A település belterületéről jól megközelíthető és alkalmas területnek látszik az Annalaki utca végétől az Anna-lak felé vezető Z – jelzésű turistaút nyomvonala mellett a 23 TI jelű nem védett terület.
8. Erdei madár és vadmegfigyelő pontok
Létesítmény típus: Egyéb
Elhelyezkedés: Telki
Terület: 0,0 ha
Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt Budakeszi Erdészete
Befogadóképesség: 3-5 fő
Az erdő és általában a természet megismerése, illetve élményszerzés céljából egyre több erdőt látogató turista választja a fotózást. Az erdei élővilág életének megismerése figyelmet és sok türelmet igénylő, ugyanakkor a természeti környezetet legkevésbé zavaró kellemes időtöltés. Igény merült fel arra, hogy legyenek az erdőben legálisan kijelölt megfigyelő helyek, ahonnan az élővilág zavarása nélkül jól megfigyelhető volna az erdő madarainak és vadjainak viselkedése. A helyszínek kijelölésekor feltétlenül figyelembe kell venni a területen a vadgazdálkodásra jogosult szervezet véleményét, hiszen a vadgazdálkodással összefüggő tevékenységek üzemszerűen végzett tevékenységek. A balesetveszély elkerülése pedig a legfontosabb szempont kell, hogy legyen. Az erdő vadjainak megfigyelésére és fotózására a biztonsági szempontokat is figyelembe véve a Vadaspark az egyik ajánlott helyszín.
9. Katonasírok Budakeszi határában 
Létesítmény típus: Emlékhely
Elhelyezkedés: Budakeszi
Terület: 0,01ha
Kezelő: Pilisi Parkerdő Zrt Budakeszi és Budapesti Erdészete
Befogadóképesség: 3-5 fő
Budakeszi községhatárában erdőterületen több helyen is nagy harcok folytak a világháború idején. Az itt elesett katonák közül sok nyugszik jelölt vagy jelöletlen sírhelyen az erdő mélyén. Budakeszi határában két helyen térkép is jelöli az ismeretlen katonák sírhelyét. Bár nem szorosan vett erdészeti közjóléti jellegű létesítmény, de az erdős helyszín miatt emlékhely kialakítása lehetséges.
Budakeszi 8 A erdőrészletben a községhatár mellett (a terület kezelője a Budakeszi Erdészet)
EOV koordinátái: X: 639923, Y: 243991
Budakeszi 3 F erdőrészletben a 28 NY mellett, a Z + jelzésű turistaút közelében (a terület kezelője a Budapesti Erdészet)
EOV koordinátái: X: 638258, Y: 243710
A sírok környezetében egy-egy tájékoztató tábla elhelyezését javasoljuk, amelyeken a helytörténeti kutatásokra támaszkodva ismertetik a harcokkal összefüggő kortörténeti eseményeket. A katonasírok gondozását a Honvédelmi Minisztérium Katonai Hagyományőrző és Háborús Kegyeleti Osztály koordinálja. Az emlékhely kialakítással kapcsolatban a kezdeményezőnek a Budapesti Erdészeten kívül velük is fel kell venni a kapcsolatot.
fotó: Bánkúti Ákos, Budakörnyéki Iránytű
A budakörnyéki térség jelenleg használt közjóléti helyei:
Biatorbágy:
– Szily kápolna bemutatóhely, emlékhely (0,02 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
Budajenő:
– Ilona-lak erdei pihenőhely (0,1 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
– Öreg Tölgy Tanösvény erdei tanösvény (2,7 km) Kodolányi János Kulturális és Környezetvédő Közhasznú Egyesület; PP Zrt Budakeszi Erdészet
Budakeszi:
– Szilfa tisztás erdei kirándulóhely (1,2 ha) PP Zrt Budapesti Erdészet
– Vadaspark bemutatóhely (300 ha) PP Zrt Budapesti Erdészet
– Mamutfenyő erdei pihenőhely (0,2 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
– Budakeszi Arborétum bemutatóhely (37 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
– Hideg-völgyi erdészház erdei pihenőhely (0,86ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
Budaörs:
– Frank-hegyi terület erdei kirándulóhely (60 ha) PP Zrt Budapesti Erdészet
– Tűzkő-hegyi parkerdő erdei kirándulóhely (2,2 ha) Budaörs Város Önkormányzata
– Nap-hegyi parkerdő erdei kirándulóhely (6,8 ha) Budaörs Város Önkormányzata
– Törökugrató parkerdő erdei kirándulóhely (11,3 ha) Budaörs Város Önkormányzat
Nagykovácsi:
– Nagyszénás erdei kirándulóhely (91ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
– Remete-szurdok erdei kirándulóhely (10 ha) PP Zrt Budapesti Erdészet
– Nagykovácsi kirándulóhely erdei kirándulóhely (35 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
– Julianna-major cserkésztábor állandó erdei tábor (10 ha) PP Zrt Budapesti Erdészet
Páty:
– Páty-Főkút erdei kirándulóhely (3,5 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
– Dezső kunyhó erdei pihenőhely (0,1 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
– Csergezán Pál kilátó kilátó (0,1 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
Perbál:
– Mária-völgy erdei pihenőhely (0,01 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
Telki:
– Csergezán emlékmű bemutatóhely, emlékhely (0,1 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
– Anna-lak erdei pihenőhely (0,5 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
– Széltörési kunyhó erdei pihenőhely (0,1 ha) PP Zrt Budakeszi Erdészet
Törökbálint:
– Törökbálinti parkerdő erdei kirándulóhely (150 ha) PP Zrt Budapesti Erdészet
