59 éve, 1958. november 6-án hajnalban vezették a bitófa alá Bokor Jánost és Takács Kálmánt. Korábban talán nem is ismerték egymást. 1956. október 26-án, a Márity László életét kioltó lövés után mentek a Sziklai házhoz, talán kiváncsiságból.
59 éve, 1958. november 6-án hajnalban vezették a bitófa alá Bokor Jánost és Takács Kálmánt. Korábban talán nem is ismerték egymást. 1956. október 26-án, a Márity László életét kioltó lövés után mentek a Sziklai házhoz, talán kiváncsiságból.
A forradalmat eltipró Kádár rezsimnek példát kellett statuálni. A Sziklai per 17 vádlottja közül azért ítélték éppen őket halálra, mert nem voltak gyermekeik. Ez is ékes bizonyítéka annak, hogy az ítélettel csak az elrettententés és a megadott kivégzési kvótaszám elérése volt a cél.
Az 1989-es exhumáláskor nem tudták szétválasztani csontjaikat. Még a 301 es parcellában is egészen kivételes az olyan közös sír, mint kettőjüké.
Eddig csak azon a két fotón láthattuk Bokor Jánost és Takács Kálmánt, melyet elfogásuk után készítettek róluk 1957 tavaszán, s most is láthatunk cikkünk főképén, sírjukon. A másik, esküvői fényképet Bokor Józseftől, Bokor János Budakeszin élő unokaöccsétől kaptuk. A fotó 1950 tájékán készülhetett. A kép jobb szélén ül Bokor János.
A cikkünk végén láthatnak két videóösszeállítást is.
Az egyik 2010-ben készült. A megemlékezést budakeszi civilek szervezték, melyen akkor Bokor János Budakeszin élő rokonai, Gárdonyi József, a Sziklai-per azóta elhunyt elitéltje és önkormányzati tisztségviselők is részt vettek. Kristófi Ágnes, "Esti dal" énekét a 301-es parcella sok száz, éppen jelen lévő látogatója soha nem fogja elfelejteni.
A másik felvételt Bokor János és Takács Kálmán sírjánál, az amikisvarosunk.hu készítette 2012. október 23-án.