A Széll Kálmán tér helyén (1929-ig nevesincs tér) a török uralom után agyagbánya működött, amely egy közeli téglagyár alapanyagát adta.
A Széll Kálmán tér helyén (1929-ig nevesincs tér) a török uralom után agyagbánya működött, amely egy közeli téglagyár alapanyagát adta. Aztán a 19. század végétől korcsolya pályaként használták, majd teniszpálya épült itt. 1914-től pedig már egy fedett sportcsarnoknak is helyt adott a tér. A sportcentrum egészen a tér 1938-as forgalmi centrum kialakításáig működött.
![](https://amikisvarosunk.hu/wp-content/uploads/2017/11/27672.jpg)
Egy polgár a ma is meglévő kis egyszintes házaknál, a Szilágyi Erzsébet fasor torkolatánál 1903-ban.
A fotó adományozója: Schoch Frigyes
![](https://amikisvarosunk.hu/wp-content/uploads/2017/11/151661.jpg)
Teniszpálya játékosokkal 1905-ben, a háttérben balra, a Retek utca.
A fotó adományozója: Saly Noémi.
![](https://amikisvarosunk.hu/wp-content/uploads/2017/11/22029.jpg)
Csoportkép a Budapesti Budai Torna Egylet sportcsarnoka előtt 1925-ben. A háttérben a Vérmező és Várfok utcai sarok ház látható. A fotó adományozója: Lakatos Mária.
![](https://amikisvarosunk.hu/wp-content/uploads/2017/11/22028.jpg)
Ugyancsak csoportkép az előzőek szerint.
![](https://amikisvarosunk.hu/wp-content/uploads/2017/11/10557.jpg)
Teniszpálya játékosokkal 1933-ban. Hátul balra, a Retek utca látható. Fotó adományozó: Kurutz Márta
![](https://amikisvarosunk.hu/wp-content/uploads/2017/11/1401224766_bp_szell_kalman_ter.jpg)
A sportpálya a 30-as évek elején madártávlatból. Tenisz- és atlétikai pálya.
Fotóforrás: magyarfutball.hu