Aki rendszeresen olvassa honlapunk publicisztikáit, gyakran találkozhat a „FŐVÁROS ZÖLD KAPUJA”-ként emlegetett Budakeszi talán egyetlen kitörési pontjának, a turizmusnak a témájával.
Aki rendszeresen olvassa honlapunk publicisztikáit, gyakran találkozhat a „FŐVÁROS ZÖLD KAPUJA”-ként emlegetett Budakeszi talán egyetlen kitörési pontjának, a turizmusnak a témájával. Most egy olyan 125 éve történt eseményre emlékezik ez az írás, melyet olvasóink nagyobb része bizonyára nem ismer. És persze arról is szó lesz a cikkben, hogy ennek a városunkkal határos, de közigazgatásilag már 125 éve nem Budakeszihez tartozó területnek milyen nagy szerepe lehetne a jövőben is Budakeszi turisztikai felzárkóztatásában.
Ha a Budakeszierdőnek (így, egybeírva hivatalos és ismert), ennek a 7.1 km2-es (710 hektár) területnek a határát körbejárjuk fentről, a Petneházy- réttől elindulva, egy hihetetlenül impozáns névsort állíthatunk össze. Petneházy-rét – Budakeszi laktanya – Szép Juhászné – Jánoshegy – Tüdőszanatórium – Virágvölgy – Csillebérc – Központi Fizikai Kutató Intézet, aztán visszafele fordulva Nagyszénászug – Makkosmária – BM Kórház (néhány éve még MÁV Szanatórium), Rehabilitációs Intézet. A terület közigazgatásilag nagyobbrészt a 12. kerülethez tartozik, de a 2. kerülettel is van találkozása észak felöl. (Budakeszit ezen a 7.1 km2-es „idegen” erdőterületen kívül még 22 km2-es (2200 hektár) „saját” erdősültség veszi körül, mely Budakeszi közigazgatási területének csaknem a háromnegyede, ami egy egészen kivételes adottság országos viszonylatban is.
Sokan talán nem is tudják, hogy amikor a Budakeszierdőt járják, már nem településünk közigazgatási területén tartózkodnak. Ezt az erdőrészt a Székesfőváros 1893-ban (más források szerint 1892-ben) vásárolta meg Budakeszitől 600 000 koronáért, és az 1930. évi XVIII. törvénycikk alapján csatolták a fővároshoz. A városrészt eredetileg Erdődűlőnek nevezték. A vásárlással az erdő kivágását akarták megakadályozni. A budakeszi Erdő utca elnevezése is ehhez az időponthoz köthető egyes feltételezések szerint. Ugyanis ebben az időben településüknek ez a része még csupa erdő volt.
A főváros ezt követően sétautakkal látta el a Budakeszierdőt, így már korán kedvelt kirándulóhellyé vált. Az erdőben több völgy (pl. Virágvölgy) és köztük olyan kisebb magaslatok találhatóak, mint Ingovány, Meredek-csúcs, Diófás-tető, Magaskő.
A területet javarészt tölgyesek, bükkösök és betelepített fenyvesek borítják. Elzártsága és jó levegője miatt 1901-ben Korányi Frigyes kezdeményezésére megépítették az Erzsébet királyné Szanatóriumot, amely ma az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet nevet viseli. Ugyanide épült a budai MÁV Kórház és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (egykor Fodor József TBC Intézet) is. Ide helyezték át az első világháborút követő országvesztés után az Ógyalláról költözni kényszerülő csillagvizsgálót, valamint itt épült fel a KFKI kutatóintézete is.
A terület megvásárlásakor ki akarták zárni a közlekedést, de ennek ellenére 1949-ben itt jelölték ki az Úttörővasút (ma Gyermekvasút) nyomvonalát, ami észak-déli irányban átszeli a Budakeszi-erdőt, miközben három helyen is megáll a Budakeszierdőben: a Virágvölgy, a János-hegy és a Vadaspark megálló is e vidéken található.
Ennek a 7,1 km2-es (710 hektár), hatalmas területnek, a Budakeszierdő-nek a túlsó fele, teljes egészében összeér a mindössze cca. 2 km2-es (200 hektár) Normafával, mely a Margitsziget után Budapest leglátogatottabb kirándulóhelye napjainkban, és az volt már a 19. században is. 1840-ben, Schodelné Klein Rozália, a régi Nemzeti Színház Operatársulatának egykor híres szoprán énekesnője itt énekelte el Bellini, Norma című operájának híres áriáját egy azóta elpusztult bükkfa (normafa) alatt. Azóta nevezik ezt a területet Normafának. Ez tehát azt jelenti, hogy Schodelné azt az áriát alig pár méterre énekelte el Budakeszi akkori határától, hisz ezidőben még a BUDAKESZIERDŐ javában településünkhöz tartozott. https://www.amikisvarosunk.hu/cikk/ket-es-fel-kilometerre-budakeszitol-normafa-elnevezesenek-kronikaja-matyas-kiraly-bukkfaja
A Normafa napjainkban egy jelentős felújítási periódusban van, kormányzati támogatással. Akik ismerik ezt a felkapott részt, tapasztalhatják, hogy ott végül is csak egy keskeny sávon fordul meg évről évre az a hatalmas kiránduló tömeg, szinte tudomást sem véve a Budakeszierdőről. Többségük talán azt sem tudja, hogy kényelmes, 2,5 km-es sétával Budakeszire is eljuthatna.
Nem véletlen tehát a 12. kerületi Önkormányzatnak az a szándéka, hogy szeretnék szétteríteni a túlterhelt Normafa keskeny kis sávján mozgó turista tömeget a Budakeszierdő területére. Egyelőre még nem látszanak ennek a jelei, de ez is előbb-utóbb bekövetkezik a fejlesztés valamelyik ütemében.
A BÖT …………
Budakeszi és a Normafa között mindössze 2,5 km a távolság, ennyit kell megtenni a turistának, hogy átkeljen a BUDAKESZIERDŐN és megérkezzen Budakeszire, majd akár folytassa innen tovább turisztikai barangolásait a térség többi, erdősültségben ugyancsak gazdag településeire is.
Kreativitás, innovatív gondolkodás, és sok-sok újszerű attrakció. Csak így sikerülhet a paradigmaváltás itt, a BUDAKESZIERDŐ szomszédságában, 2,5 kilométerre a NORMAFÁTÓL4
KETYEG AZ ÓRA! NINCS IDŐ!
Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Budakeszierd%C5%91
Fotó: Forró Gábor
Wikipédia
Kapcsolódó cikkek: https://amikisvarosunk.hu/cikk/merre-tovabb-budakeszi-milyen-lehetosegei-vannak-budakeszinek-budakornyeki-tersegnek-turizmus
https://amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-jovojet-az-innovacio-turisztikai-innovacio-fogja-meghatarozni-az-elkovetkezo-evekben
