Hogyan adjunk esélyt a hátrányos helyzetű Budakeszi gyermekeknek? – beszámoló egy Budakeszi civil társaság által szervezett nyári táborról és annak hatásairól –
Hogyan adjunk esélyt a hátrányos helyzetű Budakeszi gyermekeknek? – beszámoló egy Budakeszi civil társaság által szervezett nyári táborról és annak hatásairól –
A Jobb Kor Polgári Egyesület 16 évvel ezelőtti alakulása óta több ízben nyaraltatott hátrányos helyzetű gyermekeket. Korábban Kárpátaljáról és Erdélyből utaztattunk fiatalokat, de észrevettük, hogy szűkebb pátriánkban, Budakeszin is vannak olyan rászorulók, akik láthatatlanok a település lakóinak többsége előtt, mégis velünk élnek és szegénységük okán kiszorulnak olyan lehetőségekből, amelyek mások előtt nyitottak.
Hat éve minden nyáron 30-40 nagyon szegény sorban, vagy más jellegű kitaszítottságban élő Budakeszi gyermeket viszünk el a Balatonra, Badacsonylábdihegyre nyaralni. A táborok civil kezdeményezésből és túlnyomó részben civil adományokból valósulhatnak meg, de évek óta magunk mögött tudhatjuk a Budakeszi Önkormányzat és a Katolikus Karitász anyagi támogatását is. Az az érdekes, hogy kivétel nélkül minden esetben a tábor előtti napokban még nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrás, de a kezdés napján már pont annyi támogatás gyűlik össze, hogy semmiben sem szenved hiányt a projekt. Legnagyobb támogatónk Boros Judit, aki egy pompásan felszerelt, minden igényt kielégítő ingatlant bocsát rendelkezésünkre teljesen ingyen, sőt a borsos strandbelépőt is ő veszi meg minden évben az ott táborozóknak. A projektben mindenki önkéntes alapon, saját idejét és pénzét áldozva vett részt, és a tábor jó példa arra, hogy összefogással bármi megvalósítható, ami szebbé, lélekkel telivé teheti mindennapjainkat.
Hogyan valósulnak meg ezek a táborok? Egy általunk eltervezett és az évek során egyre finomabb hangolásban megvalósuló struktúrában, aminek a lényege az integráció. A kívánatos beolvadást az adja, hogy együtt nyaralhatnak a nehéz sorsú, sok esetben különböző mentális problémával küzdő, differenciált vagy egyéni bánásmódot igénylő gyermekek, olyan stabil és egészséges környezetben nevelkedő gyermekekkel, akik minden tekintetben, minden percben, minden mozzanatban velük együtt vesznek részt a közös tevékenységekben. Ennek harmonikus megvalósulására olyan segítőket is hívunk, akiket „ifiknek” nevezünk. Tudniillik a táborozó gyermekek kisebb csoportokba vannak osztva, amelyeket egy, vagy két 16-18 éves fiatal irányít. A legfontosabb szempont, hogy a folyamatos személyes odafigyelést, odafordulást megkaphassa minden gyermek. A táborainkban így négy csoport van együtt, egymást kiegészítve: a 6-14 éves gyermekek (idén külön az alsótagozatosak és külön a felsősök), a 16-18 éves ifik, a tábor szakmai irányítói (akik minden mozzanat szerves részesei is egyben) és a tábort kiszolgáló önkéntes személyzet.
A remekül megvalósuló struktúra következtében nap, mint nap olyan csodákat éltünk meg, ami leírhatatlan örömet okoz mindenkinek és felcsillantja a reményt, hogy a nehéz sorsú gyermekek számára is van kitörési pont. Példaképpen: a helyzetét általában agresszivitással megoldani képes gyermek a harmadik napon már együtt énekel a többiekkel, aktívan részt vesz a beszélgetésekben, a feladatok megoldásában, illetve, ami a legfontosabb, az alkotás folyamatában. De számtalan más csodát is megéltünk, azt is mondhatjuk, hogy a tábor a csodák sorozata.
Az együttlétnek mindig van fő témája, de legtöbbször valamilyen művészeti tevékenység köré vannak felépítve a programok. Idén minden csapatnak filmeket kellett készítenie, előre megadott, azonos téma köré építve. A technikai megvalósításban profik és amatőrök is segítették a tábor lakóit. A Balatonban való lubickolás mellett minden nap, minden percében értékes és érdekes közös foglalkozásokon, kirándulásokon, kenuzáson, közös játékon és számtalan élményprogramon vettek részt a tábor lakói.
Nagyon fontos, hogy ebben a táborban nem csak a célcsoport gyermekei kapnak életre szóló élményeket, de a segítő fiatalok is szociálisan olyan érzékenyekké válnak, amit egész életükben magukkal vihetnek. Talán ez is legalább olyan fontos, mint a nehéz sorú gyermekeknek felhőtlen napokat biztosítani. A támogatott gyermekek kezét nem engedjük el a tábor végeztével, legalább negyedévente találkozunk velük és közös programokon veszünk részt, pl. Karácsonykor is megajándékozzuk őket, vagy állatkerti sétára visszük a gyermekeket, a fontos, hogy élő kapcsolatban maradhassunk velük. Vannak olyanok, akik az évek óta tartó közös élmények hatására óriási fejlődésen, változáson mentek keresztül és reményeink szerint képesek lesznek megküzdeni a nehézségeikkel, és úgy érezzük, hogy valódi esélyt tudtunk adni nekik a jövőjük szebb megvalósításában.
Meg kell említeni azt a két személyt, akik e projekteknek a lelkei: Bágyoni-Szabó Zsuzsanna és Bezeczky Erzsébet. E két kiváló pedagógus olyan rendszert épített fel, amely mintája lehetne máshol megvalósuló, hasonló kezdeményezéseknek is.
Dalotti Tibor
