Kedves honlap olvasóink! Ezúttal eltérve szokásainktól, térben és időben is eltávolodtunk Budakeszitől. Itt látható kisfilmünket ugyanis három éve, nyáron forgattuk Óbudán, a Római-parton, ill. Pesten, a Duna-korzón. (tovább…)
Kedves honlap olvasóink! Ezúttal eltérve szokásainktól, térben és időben is eltávolodtunk Budakeszitől. Itt látható kisfilmünket ugyanis még a nyáron forgattuk Óbudán, a Római-parton, ill. Pesten, a Duna-korzón. Semmi különös célunk nem volt, pusztán annyi, ha majd eljön a tél, a zimankós, ködös, depressziós januárban egy kis laza filmösszeállítással szórakoztassuk magunkat és mindenekelőtt olvasóinkat. Persze, néha az embernek egyéb gondolatai is támadhatnak egy ilyen összeállítás elkészítve és megtekintve. Most én is így voltam ezzel a könnyed, nyári kisfilmmel.
Bármennyire is meglepő, miután elkészültünk a film vágásával és megtaláltuk a hozzá illő zeneanyagot, nekem mindjárt a hajdani 19. századi, 20. század első harmadát jellemző Budakeszi jutott az eszembe. Azé a Budakeszié, mely több, mint 100 éven át meghatározó turisztikai célpontja volt elsősorban a budapestieknek. A legfényesebb időkben 16 vendéglő, étterem működött itt! (Egy korábban írott cikkemben már számba vettem a 16 vendéglőt, "Azok a hajdan volt, csodás budakeszi vendéglők" címmel. )
Ámbár, ha jól belegondolunk, Budakeszi határában ma is hatalmas mozgás tapasztalható. A Vadasparkot, a Gyermekvasút vonalait, a János-hegyet és a Normafát (sokan talán nem is tudják, a Normafa mindössze 2,1 km távolságra van Budakeszitől) hatalmas tömegek látogatják évről-évre. Csak a Vadaspark és Gyermekvasút regisztrált látogatóinak a száma félmilló ember egy évben.. Ha pedig arra gondolunk. hogy a Normafa felújítása már elkezdődött 2015-ben és még csak az elején tartanak, akkor talán nem meglepő az a jóslatom, hogy a Normafa turistái néhány éven belül itt, Budakeszin fogják befejezni útjukat.
Budakeszi gyakorlatilag a rendszerváltás óta keresi a helyét, pedig lehet, hogy a kezünkben van a megoldás kulcsa, bármennyire is keservesen nehéz és hosszadalmas ez a folyamat. Persze nyilván vannak olyanok, akik erre azt mondják, hogy féltik Budakeszit attól, hogy az „alvó város” nyugalmát majd felbolygatják a „hangoskodó, randalírozó” turisták. Aztán jön a többi ellenvetés: még zsúfoltabb lesz a forgalom, nincsenek parkoló helyeink, stb., stb. Bizonyára vannak ezekben az ellenvetésekben jogos aggodalmak. Egyet azonban ne felejtsünk el! Budakeszi turisztikai célponttá alakítása nyilván nem egyik percről a másikra következne be. És bármennyire is dühöngünk a rossz közlekedési viszonyaink miatt, ez a sarkalatos kérdés is meg fog oldódni néhány éven belül, mert a jelenlegi helyzet ki fogja kényszeríteni.(Lehet, hogy naiv vagyok?!) Addig meg szívhatjuk a budaörsi és törökbálinti bevásárló központokba autózók kocsijainak a bűzét, akik még jó ideig az ottani gazdag önkormányzatok zsebét fogják tömni,
Budakeszi a fent említett Budaörs, Törökbálint költségvetésének a töredékével gazdálkodik sok-sok éve, Biatorbágy is többszörösen nagyobb büdzsével rendelkezik. Nyilván nem őket kell követnünk, hisz annak a „fene nagy jólét” – nek is ára van. Ugyanakkor azt is szoktam hallani, hogy könnyű ennek a három településnek, mert autópálya mellett helyezkednek el, és oda megy a tőke, ahol autópályát talál.
De kérdem én, nekünk nem az az évről – évre Budakeszi határában megjelenő tömérdek ember az „autópályánk”, a nagy lehetőségünk? Nincs még egy település az országban, ahol ilyen óriási számú turista fordulna meg, de sajnos csak a közelünkben, pedig ezek az emberek „POTENCIÁLIS FOGYASZTÓK”, akik a helyi vállalkozásokat felvirágoztathatnák, ők pedig jó adózói lennének a városnak. Sokan nem is tudják, de Budakeszi 2 évtizede nagyon kevés iparűzési adóbevételt szed be és ez sajnos a költségvetéseinket is meghatározza évről-évre.
Magyarországon az utóbbi években robbanásszerűen megnőtt a belföldi turizmus! Budakeszi és a térség települései azonban egyelőre még csak a turisztikai kibontakozás stádiumában vannak. Hatalmas turisztikai lehetőségek bújnak meg itt, a Budai-hegység körzetében, a főváros szomszédságában. EZ LEHET A BUDAKÖRNYÉKI TELEPÜLÉSEK KITÖRÉSI PONTJA!
Az itt olvasott írás természetesen csak egy vélemény, melyet egy könnyed, nyári filmetűd csalogatott elő belőlem.
Köszönet a fotókért Martin Lőrincnek, Dobos Lászlóné Fischer Katának és Dobos Lászlónak!
