Honlapunk számos cikket közölt az elmúlt egy évben a budakeszi.blog.hu írásai közül. Ezúttal is egy nagyon izgalmas és talán Budakeszi jövőjét is meghatározó témáról esik szó abban az interjúban (tovább…)
Az elmúlt évtizedekben Budakeszin hiányoztak a választási meggondolások, a napi- és pártpolitika felett álló elemzések, gazdaságfilozófia fejtegetések, melyek előbbre vivői lehetnek egy település fejlődésének, különösen egy olyan városban, ahol statisztikailag kimutathatóan is talán a legtöbb értelmiségi él ma Magyarországon. Remélhetőleg egyre több ilyen lopkálpatrióta érzülettel íródott vélemény fog a jövőben megjelenni, melyek egyik-másik gondolatával szemben biztosan lehet majd ellenvéleményeket megfogalmazni, de alapvető, jó szándékú megállapításaikat kétségbevonni aligha. Honlapunk szerkesztői elvei legalább is ezt az irányt fogják követni a jövőben is. (Szerkesztőség)
Honlapunk számos cikket közölt az elmúlt egy évben a budakeszi.blog.hu írásai közül. Ezúttal is egy nagyon izgalmas és talán Budakeszi jövőjét is meghatározó témáról esik szó abban az interjúban, melyben Koós Kolozs többek között Budakeszi páratlan természeti adottságai kapcsán településünk kiaknázatlan turisztikai lehetőségeiről kérdezi dr. Szilvácsku Zsoltot, a Natúrparkok Szövetségének az alelnökét.
Megszólal a szakember – a Natúrparkról
A Normafa fejlesztések kapcsán elindult valami. A környékre irányuló turizmus és a sok természeti érték megőrzésének együttes lehetősége ellentmondásosnak tűnik: mintha be kellene áldozni valamit. Igen, ez volt eddig a gyakorlat – de talán lehet ez másképpen is? Koós Kolos interjúja dr. Szilvácsku Zsolttal (részletek a teljes beszélgetésből)
Mennyire ismert a natúrpark fogalma?
Magyarországon a natúrpark, mint vidékfejlesztési, térségfejlesztési eszköz, tájszintű együttműködés, illetve fenntartható tájgazdálkodási, tájhasználati térségi gyakorlat még nem ismert. A legfontosabb, hogy a tájra fordított figyelem erősödjön, a táj természetessége javuljon.
Ha létrejönne a Natúrpark, annak működését mennyiben segítené a főváros közelsége?
A Natúrpark alapvetően a települések összefogására épít. Ha hosszútávon odafigyelnek arra, hogy az értékes területek iránt mutatkozó érdeklődés fennmaradjon úgy, hogy az érdeklődésnek alapjául szolgáló természeti értékek (gyepterületek, erdők, szép tájak, vizes élőhelyek) állapota javuljon, de olyan mértékben, hogy ugyanakkor bemutathatóvá is váljon, akkor többféle érték egyidejű megőrzéséről beszélhetünk.
Hogyan tud a Natúrpark az egyéb tájhasználókkal együttműködni? Gondolok itt a Nemzeti Parkra és a Pilisi Parkerdő Zrt-re.
Amit össze kell egyeztetni, az az egész tájvédelmi szerepkör, a területkezelői és szakértői szerep, ahol a hatóság szakértője alapvetően a Nemzeti Park. A Natúrpark melletti másik két szereplő részéről az lenne a jó, ha fölismernék, hogy éppen az ő munkájuk, állami feladataik jutnak szélesebb társadalmi bázishoz. A pénzügyi része pedig kőkemény egyeztetés – de ezt el kell különíteni.
Mekkora szerep jut az önkormányzatoknak, és milyen haszonnal jár számukra az együttműködés?
Elsősorban nagyobb működési összehangoltság és nagyobb potenciál az érdekérvényesítésben, vagyis hatékonyabb működés minden szervezeti résztvevő és a lakosság számára is. A területfejlesztésnek (benne a vidékfejlesztésnek, településfejlesztésnek) a helyi eredményekről és értékekről kellene szólnia.
Milyen lehetőségeket látsz Te számunkra, budakesziek számára?
Természeti értékekben egyértelműen a térség leggazdagabb része. Át lehet ezt váltani másra: át lehet váltani lakóparkká, meg iparterületté, de akkor azon kívül más haszon nem fog származni ebből, mint a cég befizetése és az ott dolgozók keresete (ezt láthatjuk Budaörsön). A rövid távon gondolkodó területhasználati változtatások ugyanis, hosszú távon kizárnak sok olyan lehetőséget, ami, ha van egy ilyen területe a településnek, akkor sokféle módon értékké alakítható, felhasználható lenne (turisztikailag, oktatásban, rekreációban, stb.). Úgy, ahogy Budaörs esetében, aki már nem nagyon tud természetes területeket felmutatni; neki már szűkebbek a lehetőségei. A natúrparki szemlélet egy sokkal több szempontot jelentő hozzáállás, sokrétűbb tájhasználat – nagyon sok lehetőséggel, ami a budaörsi jellegű rendszerben lehetetlen. Budakeszinek arra kéne törekednie, hogy a budapestiek pihenőhelyévé váljon – Budakeszi emblematikus ebből a szempontból, illetve Budakeszi és Zsámbék együtt. Az nagyon nagy baj lenne, ha Budakeszi nem ebbe az irányba fejlődne.
Mennyiben képes egy Natúrpark választási ciklusokon átívelő, maradandó kezdeményezések megvalósítására?
Ha jól szervezik magukat a szereplők, akkor a natúrparkok olyan sokféle szereplőt fognak össze, hogy függetleníteni tudják magukat, mert olyan sokféle különböző forrásra tudnak sikerrel pályázni. Ezért is a Natúrpark címet nem az önkormányzatok kapják, hanem egy civil szervezet, ami ezt az egészet összefogja és felelősséget vállal érte.
Uniós forrásokon kívül van-e valamilyen nemzetközi támogatás, ami a Natúrpark számára segítséget jelenthet?
Ez nagyon jól működő dolog, főleg Franciaországban, ott sok a nemzetközi kapcsolat a natúrparkok részéről. A németek például nagyon várják, hogy létrejöjjön a Budakörnyéki Natúrpark, mert Berlin mellett, hasonló körülmények között működik már ilyen natúrparkjuk.
(Dr. Szilvácsku Zsolt, a Magyar Natúrparkok Szövetségének alelnöke. A teljes beszélgetés
itt olvasható.)
Kedves olvasóink, honlapunkon időről-időre olvashatják a budakeszi.blog.hu-ban megjelenő publicisztikákat, melyek utánközlések, és nem minden esetben tükrözik véleményünket. Ezeket a cikkeket vitaindítónak szánjuk, mert kiváncsiak vagyunk a véleményükre. A tartalmi kifogásokat ne honlapunknak, hanem a blog szerzőjének küldjék el! (Szerkesztőség.)
