Nagyon fontos és elgondolkodtató az a budakörnyéki térség erdősültségi adatait bemutató, NÉBIH által összeállított táblázat, melyet az országos szervezet szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátott.
Nagyon fontos és elgondolkodtató az a budakörnyéki térség erdősültségi adatait bemutató, NÉBIH által összeállított táblázat, melyet az országos szervezet szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátott. Ez egy olyan kimutatás, melyből megtudhatjuk, hogy egy-egy település területének hány százalékát borítja erdő, ill. az erdőhöz tartozó un. egyéb részletek (tisztás, erdei út, cserjés, nyiladék, stb.). Ennek alapján elmondhatjuk, hogy térségünkben, de talán országosan is Budakeszi és Nagykovácsi erdősültsége szinte egyedülálló, de a tobbi környező település is jól áll ebben a kimutatásban! TÉRSÉGÜNK A FŐVÁROS ZÖLD KAPUJA! MÉGIS, ERREFELÉ SZINTE SEMMIFÉLE JELENTŐSEBB FEJLESZTÉS NINCS A TURISZTIKAI ÁGAZATBAN,. LESZÁMÍTVA A VADASPARKI TÖRTÉNÉSEKET.
Íme a rendelkezésünkre bocsátott táblázat, melyből honlapunk néhány számítást végzett a települések területi- és erdősültségi adatai alapján.
Az alábbi összehasonlító adatok elolvasásakor természetesen tudni kell azt, hogy az egy-egy településhez tartozó erdőségek „csak közigazgatásilag” tartoznak oda. Ezen erdőknek a kezelői, szakmai felügyelői a Pilisi Parkerdő Zrt. Mégis minden település magáénak érzi őket. Így aztán természetes, hogy van budakeszi-, nagykovácsi-, biatorbágyi-, budaörsi-,pátyi-, telki-, budajenői, perbáli, herceghalmi-, töki, tinnyei, törökbálinti, stb. erdő. Ezek az erdők jelentősen emelik e településeknek az értékét, sőt ezek a legnagyobb, meghatározó értékei. Nem véletlen, hogy az elmúlt évtizedekben oly sokan költöztek ki Budapestről a budakörnyéki agglomerációba.
És most nézzük meg részletesebben a táblázatban szereplőket, az élmezőny tagjait!
Nagykovácsi, 7 ezres község, területe 30 km2 (3000 hektár), melyből 2305 hektár az erdősültség+egyéb. Nagykovácsi nem határos Budapesttel, un. zsákfalu, ahonnan nincs további út más irányba. Gyakorlatilag teljesen erdő veszi körbe. A TELEPÜLÉS TÖBB MINT 2/3-A ERDŐSÜLTSÉG!
Budakeszi, 14 ezres város, járási központ, területe 37 km2 (3700 hektár), melyből 2199 hektár az erdősültség+egyéb. Ez a hektár szám azonban még kiegészíthető további 710 hektárral. Ez utóbbi erdőterület a 12. és a 2. kerülettel határos erdőség, mely közigazgatásilag a 2. és 12. kerülethez tartozik (ez a Normafa felé eső rész). Mi, budakesziek ezt az erdei szakaszt is sokan hozzánk tartozónak véljük. Lelkileg tehát mindenképpen ez is a Budakeszihez tartozó erdő része, mely ugyancsak emeli városunk zöldövezeti értékét. Ezt a hivatalosan nem Budakeszihez tartozó erdőrészt, a térképeken a mai napig is Budakeszierdőnek hívják. Tehát, ha nem is legálisan, de a hivatalos 2199 hektárhoz „csapjuk hozzá” ezt a hozzánk oly közel álló további 710 hektárt is! Ez így összesen 2909, azaz, csaknem 3000 hektár. TELEPÜLÉSÜNK ERDŐSÜLTSÉGE TEHÁT ÍGY UGYANCSAK TÖBB MINT 2/3 RÉSZE BUDAKESZINEK. Ilyen óriási zöld tüdő vesz körbe minket!
Ezután jönnek a második helyezett települések:
Budajenő területe mindössze 12 km2 (1200 hektár), lakóinak a száma 2 ezer. Erdősültsége, 604 hektár, tehát AZ ERDŐSÜLTSÉG ITT 1/2 RÉSZE A KÖZSÉG KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉNEK.
Telki területe 10 km2 (1000 hektár), melynek egy 497 hektáros erdeje van. ITT IS 1/2-ES ERDŐSÜLTSÉGRŐL BESZÉLHETÜNK.
A mezőny harmadik részében jönnek az 1/3-os és 1/4-es erdősültségek:
Biatorbágy a térség legnagyobb területű települése a maga 43 km2-vel. A város nagy méreteihez képest viszonylag kevés a lakosság száma. A 13 ezer lakosú településhez 1138 hektáros erdő tartozik. EZ VALAMIVEL TÖBB MINT 1/3-OS ERDŐSÜLTSÉG.
Perbál lakóinak a száma is igen alacsony, 2 ezer fő, de nagyon jelentős a területük, 25 km2. 940 hektáros erdő tartozik hozzájuk közigazgatásilag. EZ KICSIT TÖBB MINT 1/3-OS ERDŐSÜLTSÉGET JELENT SZÁMUKRA.
Páty területe 39 km2 (3900 hektár), ami bizonyára sokak számára meglepetés, hisz nagyobbb területű, mint Budaörs, vagy Budakeszi. A község lakossága viszont kisebb, midössze 7 ezer fő. Erdősültsége 1233 hektár, ÍGY A TELEPÜLÉSHEZ 1/3-OS ERDŐ TARTOZIK.
Budaörs területe a kiemelkedően magas lakosság számhoz (27 ezer) képest nagyon alacsony, mindössze 28 ezer km2 (2800 hektár). 715 hektár az erdő nagysága. 1/4-ES ERDŐSÜLTSÉGŰ A VÁROS.
A többi, táblázatban található település erdősültségi adatai nem kimagaslóak, így ezen a virtuális dobogón nem kapnak helyet.
LÁTVÁN A FENTI, KIMAGASLÓ ERDŐSÜLTSÉGI ADATOKAT, A HELYZET EGYÉRTELMŰEN A TÉRSÉG TURISZTIKAI FEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYÁBA MUTAT. SAJNOS ENNEK KÉZZELFOGHATÓ JELEI EGYELŐRE MÉG NEM MUTATKOZNAK MEG KÖRNYEZETÜNKBEN. SOK-SOK ATTRAKCIÓNAK KELL MEGJELENNI AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVTIZEDBEN A TÉRSÉGBEN. HOGY EZ BEKÖVETKEZZEN.
ERŐTELJES, CÉLTUDATOS MARKETING MUNKA, KREATIVITÁS, INNOVÁCIÓ, ÚJSZERŰ MEGOLDÁSOK HOZHATJÁK EL EZT AZ ÚJ KORSZAKOT. HA BUDAKESZI, NAGYKOVÁCSI, BIATORBÁGY, PÁTY, TELKI, BUDAJENŐ, PERBÁL ÉS A TÖBBI KÖRNYEZŐ TELEPÜLÉS, A PILISI PARKERDŐ ZRT. -VEL ELINDUL EGY KÖZÖS, ÖSSZEHANGOLT EGYÜTTGONDOLKODÁS ÉS CÉL IRÁNYÁBA, AKKOR A TÉRSÉG BELÁTHATÓ IDŐN BELÜL A FŐVÁROS TURISZTIKAI CÉLPONTJA LEHETNE, MELY JELENTŐS BEVÉTELI FORRÁSOKAT HOZHATNA ÉS MEGHATÁROZHATNÁ DINAMIKUS FEJLŐDÉSÜKET.
A NORMAFA KORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÚ FEJLESZTÉSE A SZOMSZÉDOS, BUDAKÖRNYÉKI TÉRSÉGRE IS KITERJEDHETNE. EHHEZ AZONBAN NAGYON ERŐTELJESEN KELLENE LOBBIZNIA A HELYI TELEPÜLÉSEK VEZETŐINEK!
Fotó: Forró Gábor
