Nagykovácsi, az erdőkövezte, 8 ezres nagyközség a Budai hegység két legmagasabb csúcsa, a Kutya- és a Nagy-Kopasz hegy, valamint a Nagy-Szénás nyúlványai által ölelt völgyben helyezkedik el. A Budakeszivel szomszédos település légvonalban 7,5 km-es, közúton pedig 12,5 km-es távolságra van. (tovább)
Nagykovácsi, az erdőkövezte, 8 ezres nagyközség a Budai hegység két legmagasabb csúcsa, a Kutya- és a Nagy-Kopasz hegy, valamint a Nagy-Szénás nyúlványai által ölelt völgyben helyezkedik el. A Budakeszivel szomszédos település légvonalban 7,5 km-es, közúton pedig 12,5 km-es távolságra van.
Polgármester asszonya, Kiszelné Mohos Katalin, bő egy éve vezeti a várost. Ebben az interjúban olyan, a címben is megfogalmazott témákról esik szó, melyek a Budai hegység mentén fekvő szomszédos településeket is foglalkoztatják. Hasonló adottságok, hasonló gondok, hasonló tervek.
Nagykovácsi mellé gyakran biggyesztik oda jelzőként a zsákfalu kifejezést. Nem biztos, hogy mindenki ismeri ennek a szónak az értelmét?!
A nagyközség Nagykovácsi valóban egy sajátos helyzetben lévő, Budapesttel határos település. Csak egy útirányból, Budapest felől lehet megközelíteni, és a településünkről további út nem vezet semmilyen irányba. Ennek megfelelően nincs más irányba vezető, átmenő forgalmunk.
Ez előny, vagy hátrány?
Természeti-, közlekedési-, közbiztonsági szempontból óriási előny! Nem terhel minket átmenő forgalom, és akik ide bejönnek valamilyen rossz szándékkal, azok csak ugyanazon az egy úton tudnak távozni, ami előnyös számukra, de hátrány is lehet ez az egy út! Mikor tavaly decemberben volt az a hatalmas jégkár, ezt az egy utunkat le kellett zárni, és se ki, se be nem lehetett jönni jó ideig. Megállt itt az élet.
A Közép-magyarországi régió, így a mi térségünk sem számíthat az elkövetkező Eu-s pályázati ciklusban túl sok támogatásra 2020-ig, mivel a nagyon fejlett Budapesttel való közös régiós együttlét, szinte lenullázza Pest megye pályázati esélyeit.
Köztudott, hogy időközben döntött a Kormány, hogy támogatja Pest megye és Budapest közigazgatási határai mentén történő kettéválasztását, ami azt jelenti, hogy önálló NUTS2 régióvá válhat Pest megye. Sajnos ez csak a 2021-től induló uniós fejlesztési ciklusban jelenthet a megyének többletforrást, mégis óriási eredmény ez, hiszen közel másfél évtizedes küzdelem előzte meg.
Emellett, autópályák híján, a Budai hegység településeinek, így Nagykovácsinak is kevés az iparűzési adó bevétele, holott ez a bevételi forrás az, mely egy település fejlődését, a pályázatok mellett leginkább meghatározhatja. Ez az adóforma hozhatja a legnagyobb befizetéseket, nem pedig a telek- és építményadók. Nem utolsósorban ennek kapcsán önöknél tavaly télen, a Nagykovácsi Üzleti Kör, egy civil kezdeményezés szervezett egy ún. üzleti reggelit
https://www.youtube.com/watch?v=HV7iz6bn3ew, ahol információim szerint elsősorban az új szemléletű, feltörekvő, fiatalabb generáció képviseltette magát.
Való igaz, hogy Nagykovácsiban is, mint több környező településen, kevés az iparűzési adó, de ezt nem úgy akarjuk megoldani, hogy nagy- és újabb iparokat vonzanánk ide, mert szeretnénk megőrizni legnagyobb értékünket, zöld környezetünket.
Az „Üzleti reggelinek”, ennek az újszerű, civil kezedményezésű találkozói formának több célja is volt. Egyfelől, hogy a Nagykovácsiban működő helyi vállalkozók sikeres üzleti kapcsolatokat tudjanak egymással kialakítani egymás bizalmára építve, egymást támogatva, egy minőségi közösségben, melynek elengedhetetlen feltétele egy adatbázis megteremtése. Mindezek bevételeik növekedését eredményezhetik. Másfelől pedig, hogy a nem nálunk adózó, nem itteni székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vállalkozókat is próbáljuk idevonzani. Legalább azt szeretnénk elérni, ha székhelyüket nem is, de legalább a telephelyüket itt jelentsék be, ami növelné Nagykovácsi iparűzési adó bevételeit, melyek hozzájárulhatnának településünk közintézményeinek, úthálózatának, kulturális életének, stb. a fejlődéséhez.
Ez az új szemlélet, gondolkodásmód mennyire kezd teret nyerni?
Ez egy hosszabb folyamat, melynek még az elején tartunk, épphogy elindultunk.
Úgy gondolom, Nagykovácsiban – túl az eddig említetteken, akár csak Budakeszin – számos ott élő, de máshol vállalkozó és iparűzési adóját is máshol befizető nagyadózó van, akiket nehéz elérni, hozzájuk kapcsolatot találni, mert szinte elbújnak a világ elől.
A mi településünkre is szokták mondani, hogy ez egy alvó falu, ahol ezek a nagyvállalkozók reggel elmennek – általában Budapestre – és amikor este hazatérnek, nyugalomra vágynak.
Miképpen lehetne őket mindezek ellenére is megszólítani, felvenni velük a kapcsolatot? Gazdasági előnyöket kapnának-e, ha egy-egy telephelyüket Nagykovácsiban jelentenék be?
Tervezzük az önkormányzatban egy olyan külön csapat felállítását, amely személyi kapcsolatain keresztül megkeresné, meghallgatná ezeket a nagyon sikeres vállalkozókat, akik már sokat letettek az asztalra életük során. Tapasztalataikkal, tanácsaikkal, üzleti kapcsolat rendszerükkel sokat tudnának nekünk segíteni, mely településünk fejlődésének is rengeteget jelenthetne. Gazdasági előnyöket ugyan egyelőre nem tudunk biztosítani számukra, de ha látnák azt, hogy kialakulhat egy közös elképzelés, hogy mi történjen, mi fejlődjön Nagykovácsiban, az érzelmileg is motiválhatná őket, akár egy-egy telephelyük itteni bejelentéséhez is, és a több iparűzési adóbevétel jelentősebb fejlesztést tenne lehetővé.
Ez a fenti kérdésekben és válaszokban megfogalmazódott új gondolkodásmód és szemlélet mennyire kezd teret nyerni Nagykovácsiban?
Épp, hogy csak elindultunk, még össze kell gyúrnunk a dolgokat, de ezen az úton kell haladnunk.
2015. januárjában átadták Nagykovácsiban a Vállalkozói Inkubátorház „B” épületét, melyről megnyitásakor az amikisvarosunk.hu is beszámolt. https://amikisvarosunk.hu/cikk/nagykovacsi-tamogatja-vallalkozokat-atadjak-nagykovacsi-vallalkozoi-inkubatorhaz-b-epuletet A fent elmondottak folytatásaként, ennek az éppen most egy éves inkubátorháznak mit tud mondani a pályafutásáról, mik a tapasztalataik?
Ebben az egy éve induló inkubátorházban sok kis iroda van, melyeket nagyon kedvező áron, újonnan induló helyi vállalkozásoknak adjuk ki, ami azt jelenti, hogy ők itt telephelyként bejelentkezhetnek és van lehetőségük ide hozni a vállalkozásukat. Nem ipari dolgokról van szó. Van itt nyelvtanár, sőt méhész is, aki ugyan kinn dolgozik a természetben, de szüksége van még emellett egy kicsi irodára is. Ennek a B épületnek minden irodáját kiadtuk. Ha valamelyik megszűnik, azonnal van helyére új jelentkező.
A Budai hegység menti települések igazán nagy lehetősége, kitörési pontja a jövőben a turizmus lehet. Ezt erősíti meg az a kormányzati törekvés is, hogy ne csak az autóipar legyen a gazdaság húzóágazata, hanem a gyógyszer- és élelmiszeripar mellett a TURIZMUS is, mely most már évről évre 10%-os fejlődést produkál országos szinten és a GDP 9 %-át adja. Ez előrevetítheti azt is, hogy a jövőben a kormányzat azokat a térségeket, tájegységeket fogja támogatni a turizmus fejlesztésében, amelyek egy kiérlelt turisztikai koncepcióval fognak megjelenni. Mindezek mellett, ha Budaörs, Biatorbágy, Törökbálint az autópályák közelsége miatt vonzotta magához a beruházói tőkét, akkor ez a térség, a Budai hegység turisztikai lehetőségei miatt kelthetné fel a beruházói körök figyelmét és válhatna a fővárosiak által látogatott turisztikai központtá.
Biztos vagyok benne, hogy az adottságaink maximálisan megvannak ahhoz, hogy erre a területre helyezhessük a hangsúlyt. Egyelőre azonban a kötelező feladatokat kell ellátni. A folyamatos lakosság szám emelkedés miatt a megfelelő infrastruktúrát – óvoda, iskola, utak, stb.) – kell fejleszteni, bővíteni. Elsősorban ezek viszik el az anyagi lehetőségeinket.
Ugyanakkor dolgozunk olyan dolgokon, amik nem igényelnének túl nagy befektetést, és mégis fellendíthetnék a turizmust. Ilyen pl. a lovas-turizmus. A Pilisi Parkerdő Zrt-vel már folynak is tárgyalásaink arról, hogy a környékbeli lovardák számára kijelöljék a megfelelő útvonalakat. Ez nem kerülne túl sokba.
A másik téma – aminek még ugyancsak a kezdetén járunk – a szálláshelyek kialakítása. Ez Nagykovácsi óriási hátránya, hogy egyáltalán nincsenek szálláslehetőségeink. Falusi turizmus kialakítása a célunk, akár, un. kulcsos házak működtetésével, akár olyan módon, hogy pl. egy-két szobát is kiadhatnának az arra jelentkező háztulajdonosok. Az ily módon egy-két napot itt eltöltők száma, máris több turistát jelentene.
Ezen kívül Nagykovácsi csatlakozott a Mária Út Közhasznú Egyesülethez, akikkel közösen pályázni kívánunk zarándokszálláshely, turistaszálláshely kialakítására Nagykovácsiban, hiszen Mária zarándokút menti település vagyunk. Várhatóan még 2016. első félévében kiírásra kerülnek olyan GINOP és VEKOP pályázatok, amik keretében ez megvalósítható lenne. Még az sem kizárt, hogy Nagykovácsi akár egyik kiemelt központja lehetne a Mária Útnak. Nagy reményeket fűzünk hozzá, óriási fejlődést jelenthetne ez községünk turisztikai életében.
Emellett próbáljuk lehetőségeink szerint rendben tartani a turista útvonalainkat.
Nagykovácsi lassan a hazai mountain bike sport kultuszhelyévé válik. Évről-évre itt kerül megrendezésre a Crosskovácsi Maraton, melyet egy 80 km-es, nagy szintkülönbségű erdei útvonalon rendez meg egy helyi vállalkozás. http://www.crosskovacsi.hu/hu/nyitolap
Ha jól tudom, ennek kapcsán, a nagykovácsi erdőben, nagyközségük közigazgatási területén, a Crosskovácsi Sport és Környezetvédő Egyesület kezdeményezésére egy nagy attrakció van születőben. Egy 6 km-es, korszerű, eddig inkább csak a közeli Ausztriában létező, mesterséges montainbike cross pálya kiépítése látszik körvonalazódni, sziklákkal. egyéb technikai elemekkel, akár a nagy világversenyeken. Ez hatalmas turisztikai fejlődést hozhatna Nagykovácsinak! Budapestről és az egész országból rengeteg fiatal extrém sportra, kalandra vágyó biciklista jelenne itt meg egyik percről a másikra. Erről mit lehet tudni?
Mátyus Attila, nagykovácsi vállalkozó volt az, aki kitalálta és megszervezte az első Crosskovácsit 20 évvel ezelőtt. Azóta szinte a hazai mountain bike sport kultuszhelyévé vált Nagykovácsi. Szintén Mátyus Attila az, aki megálmodta és csapatával kivitelezni is hajlandó egy erdei kerékpáros cross pályát. A pálya nyomvonala megtervezésre került, a lehetőségek adottak arra, hogy akár egy nemzetközi szintű cross pálya kerülhessen kialakításra. Jelenleg tárgyalások folynak a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel, hogy minden érintett szempontjából (kerékpárosok, lakosság, erdőgazdaság, állatok, növények) a lehető legjobb megoldás születhessen. Remélhetőleg nem kell sokat várnunk a megvalósításra.
És hogy áll a festői szépségű kis ékszer, a Békás tó ügye?
Ez egy megvalósításra váró nagy álma Nagykovácsi vezetőinek és az itt élőknek is. Van itt egy Békás-tónak nevezett mocsaras terület, melyből szeretnénk, ha előbb-utóbb valóban tó lehetne, bár néha, csapadékosabb években így is megtelik vízzel, és ilyenkor megjelennek a tőkésrécék és a petéiket lerakó békák. Ugyanis itt, a közelünkben ered az Ördögárok patak és ennek a pataknak az útvonalán szélesedik ki az ún. Békás tó. Ezt szeretnénk mihamarabb rendbe tenni, rekultiválni. Már tárgyaltunk az ügyben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával..Ők hajlandóak arra, hogy összedolgozzunk ennek a szép feladatnak a megoldásában. Nyitottak a közös munkára, ennek az álomnak a megvalósítására.
Nyilván nem lehet a teljes tavat kikotorni, mert akkor az élővilágát olyan mértékben megzavarnánk, hogy kipusztulhatnának ott az élőlények és a nádast is teljes egészében meg kellene hagyni, de van olyan része is, melyet ki lehet kotorni a rekultiválás érdekében.
Ez a szép és megnyugtató, érintetlen környezet nagyon fontos része lehetne a nagykovácsi turizmusnak, mely a helyieknek most is kedvelt, kikapcsolódásra alkalmas pihenő helye, bármilyen állapotban is van éppen. Télen, néha még korcsolyázásra is alkalmas.
A Budai hegység erdőzónájában fekvő településeken egyre erőteljesebben fogalmazódik meg az a gondolat, hogy a turisztikai fejlesztés lehet a térség gazdaságának a kitörési pontja. Ön is így látja ezt?
A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás (BÖT) 2015-ben megalakította a Tájegységi Értéktár Bizottságot, amely megalakulása már jelzi a közös gondolkodást ebben a témakörben. Az Értéktár Bizottság megalakulása egy rendkívül lényeges fejlemény, mert ha feltérképezzük értékeinket, és ebből katalógust készítünk, az egy kiindulási pont lehet, hogy hova és miért érdemes menni. Ez magában foglalhatná természeti-, épített-, kulturális értékeinket is. Itt jegyezném meg, hogy Nagykovácsiban rendkívül pezsgő kulturális élet zajlik. Rengeteg művész él itt, a legkülönfélébb műfajok képviselői.
Hogy meglévő adottságainkat nem használjuk ki, az vétek, de ezt a turisztikai fejlődést csak együtt, összefogással, a környező településekkel lehet kialakítani, elindítani. Mindezt csak közös tervekkel, közös stratégiával valósíthatjuk meg. Ez egy hosszú, de remélhetőleg sikeres folyamat lesz.
Képforrás:
http://www.crosskovacsi.hu/hu/nyitolap
http://www.budai-rfg.sulinet.hu/joomla_cms/index.php?option=com_content&view=article&id=437:nagyk&catid=113:oko&Itemid=133
www.confector.hu
Kapcsolódó cikkek:
https://amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-es-nagykovacsi-erdei-legnagyobbak-tersegben-elgondolkodtato-adatok-melyek-varosunk
https://amikisvarosunk.hu/cikk/deltai-karoly-telki-polgarmestere-leggazdagabb-telepulesrol-es-turizmusrol-terseg-kitoresi
