Budakeszi Városközpont Fórum után. Csak egy kicsit lettünk okosabbak. Sok még a kétely és kérdőjel 1. rész

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Megmondom őszintén, nem vagyok lakossági fórum párti. Sok-sok éves tapasztalataim szerint ezek a 
fórumok inkább amolyan kötelező feladatok a mindenkori vezetés számára, ennek megfelelően a 
lakosság sem veszi ezeket túl komolyan. Nemigen hangzanak el fontos, alapos ismereteket is tükröző 
kérdések és ennek megfelelően a megadott válaszok sem kielégítőek. Ez a legutóbbi Városközpont 
Fórum egy kicsit kilógott a sorból, bár azért most sem lettünk sokkal okosabbak településünk e 
nagyszabású fejlesztése kapcsán. Változatlanul SOK MÉG A KÉTELY ÉS KÉRDŐJEL, ahogyan azt 
legutóbbi publicisztikám címében is kiemeltem. 
 
Több fontos, eddig ismeretlen információ is elhangzott a múlt szerdai, Városközpont Lakossági Fórumon,
melyek minden bizonnyal sokak érdeklődését kelthetik fel.
 
A még készülő, un. „Megvalósíthatósági tanulmány”–ból – mely március 31-én kerül a budakeszi 
képviselő-testület elé befejezett formában - több, már most véglegesnek tekinthető ismeret is 
elhangzott. Biztos, hogy a 35 éves EFMK épületét lebontják.  A tanulmány épületszerkezetileg 
megfelelőnek találta ugyana müv. házat, de minden egyéb szempontból az épület állapotát elavultnak 
nyilvánította.(műszaki, energetikai, stb.) Az épület átalakítása – a 21. századi követelményeknek 
megfelelő formában – csaknem annyiba kerülne, mint egy új felépítése, ezért lebontását, és új 
művelődési központ és könyvtár felépítését javasolják.
 
Ugyancsak fontos hír, hogy a tanulmány nem javasolja az eredeti elképzelések szerinti 40 lakás
felépítését sem a 6300 m2-es építési területen, mivel azok - megerősítve a lakosság véleményét – egy 
művelődési központ és mindenféle kereskedelmi tevékenységek mellett nem adnának ideális, nyugodt 
helyszínt az ott lakók számára.

Mindezeket Győri Ottilia polgármester asszony is megerősítette.

A tanulmányból azt is megtudhattuk, hogy a 6300 m2-es építési területet 65%-át(kb. 4000 m2,) több 
szinten, összesen 5000 m2 hasznos alapterülettel építenének meg. Ez a 65 %-os beépítettség, 
kb. 2300 m2-es beépítetlen területet eredményezne, ami egy elég jelentős köztér bővülés lenne 
Budakeszin. Az 5000 m2-es hasznos alapterület, így oszlana meg: 1000 m2-es művelődési 
központ + 200 m2-es könyvtár és egy önálló, 300 m2-es egészségház épülne fel, továbbá 3500 m2-es 
területen alakítanák ki, az un. kereskedelmi-szolgáltató területet.
 
Az új művelődési központban az elképzelések szerint egy korszerű színpadtechnikával felszerelt, un. multi 
funkcionális előadótermet alakítanának ki, mely 400 fő befogadására lenne elegendő (ez a jelenlegi 250 fős 
férőhelyhez képest + 150 fő lenne, ami jelentős emelkedés), melyet a legkülönfélébb programokhoz 
lehetne - mindenféle módon - alakítgatni. Ez nyilván egy jobb, gazdaságosabb helykihasználást feltételez, 
hisz a jelenlegi- és jövendőbeli müv. közp. méretei - a tanulmány szerint - azonosak lennének. 
 
És a könyvtár? Ez a 200 m2-es javaslat nagyon birizgálja a csőrömet! Milyen információk jutottak el a 
megvalósítási tanulmány elkészítőihez, hogy ez a kissé megbotránkoztató m2 szám megszülethessen? 
Jelenleg a könyvtár (felnőtt+gyermek+raktár) 300 m2-es. Nem tudom, ezt figyelembe vették-e? 
Egy biztos, arról aligha lehetett tudomásuk, hogy a budakeszi könyvtár látogatottsága az internet - olvasási
szokásokat átalakító - korszakában sem csökkent, csak legfeljebb átalakult az olvasói csoportok száma, 
mint ahogyan arról egy korábbi cikkünkben is szóltunk: 
Persze tudom, hogy vannak olyan vélekedések is, hogy miért járnak a budakeszi könyvtárba a térség más 
településeiről is, hisz az ő kiszolgálásuk nem településünk feladata. Nekem erről más a véleményem. 
Ez a helyzet két dolgot bizonyít. Egyfelől azt, hogy igényes, széles kínálatú a könyvtárunk készlete, 
másfelől pedig amolyan nem hivatalos járási könyvtárként felértékelődik Budakeszi kulturális szerepe a 
térségben, mely viszi a jó hírünket. Sajnos Budakeszi gyakran észre sem veszi, hogy néhány éve a 
Budakeszi Járás központja lettünk, melynek többek között az ilyen „csendes” sikerek is nyomatékot 
adhatnak, ezek is erősíthetik pozíciónkat a térségben. Azt már csak halkan teszem mindezekhez, hogy 
a könyvtár időről-időre megrendezett irodalmi estjei bármelyik fővárosi irodalmi szalonnal felveszik a 
versenyt, egy olyan helyszínen, ahol hering módjára zsúfolódnak be az érdeklődők, egy-egy nagyon 
sikeres rendezvényen.
 
A megvalósíthatósági tanulmány elkészítőjétől azt is megtudtuk, hogy egy 150 férőhelyes parkolót fognak 
kialakítani, többségében mélygarázsokat, ezzel is nagyobb helyet biztosítva a közösségi térnek.
 
A 3500 m2-es kereskedelmi-szolgáltató rész biztosítaná többségében a beruházáshoz szükséges 
pénzügyi feltételeket. Az itt kialakítandó középnagyságú, mindenféle profilú üzlethelységek 
eladásából, ill.kiadásából, továbbá banki hitelekből állna össze a végleges beruházási összeg, 
melyet 2 milliárd forint végösszegben határoztak meg a tanulmány elkészítői. 
Csak, hogy érzékeljük az arányokat: ez mindössze 300 millióval kevesebb, mint Budakeszi 2016. 
évi költségvetése!

Itt tart most a projekt megvalósításának előkészítése.

Végül is azt kell mondanom, hogy összességében egy korrekt és világosan felvázolt helyzetképet kaptunk
a megvalósíthatósági tanulmány készítőitől, de még sok a KÉTELY ÉS KÉRDŐJEL. Ezekről szól majd
cikkem 2. része.
Megosztás/Mentés Megosztás

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Jelölje be az alábbi jelölőnégyzetet. Ez az automatizált spamek kiszűrésére szolgál.