Budakeszi. Városközpont ötletpályázat után, lakossági fórum előtt. Egyelőre sok a kétely, a kérdőjel. Meg kellene szólítani városunk szellemi elitjét is

Egy városközpont megépítése hatalmas esély egy település számára, de egyben óriási intellektuális 
kihívás és nagy kaland is, mely sok veszélyt is rejthet magában, éppen ezért nagyon jó ötletnek tartottam 
a múlt héten eredményhirdetéssel lezárult ötletpályázatot. 
 
Ebben a publicisztikámban egy laikus, 35 éve Budakeszin élő lakos mondja el nagyon is szubjektív
véleményét a leendő városközpont megépítését megelőző időszak tapasztalatairól, ill. az ötletpályázat 
néhány megismert pályamunkája kapcsán e pályamunkák „üzeneteiről”, melyekre városunk 
döntéshozóinak is oda kell figyelnie az elkövetkező időszakban. Erre a szándékra egyébként az 
ötletpályázati kiírás is utalt és egyúttal arra is kitért, hogy ez nem a végleges tervekről szól, hanem az 
ötletpályázatra érkező tervezői javaslatok és a lakossági fórumon elhangzottak alapján fogják a 
végleges tervezési programot kialakítani.
 
Elsőként egy megjegyzés. Egy-két hónapja a helyi kommunikációban még a „Művelődési központ és 
környezete megújulása” kifejezés alatt futott a projekt elképzelés, újabban pedig „Új városközpont”-ról 
esik szó. Nyilván az elsőt már korrigálták, hisz itt többről van szó, mint a műv. közp. megújúlásáról, de 
a városközpont szó előtt az „új” szó is helytelen, hisz Budakeszinek soha nem volt jól körülhatárolható, 
funkciókkal bíró központja. Ha valaki elolvassa a Budakeszi számára korábban készített város stratégiai 
koncepciókat, azokban is szó esik erről. Mivel pedig az „új” jelzőt csak akkor használjuk, mikor egy eddigi 
meglévőt felvált egy másik, így itt teljesen felesleges és félrevezető a jelzős szerkezet. 
Tehát helyesen: Budakeszin VÁROSKÖZPONT épül.
 
Most pedig egy kicsit bővebben szólnék magáról a pályaművek értékelésekor és a győztes munkák 
megismerésekor bennem kialakult érzésekről, arról az összképről, melyben bennem laikus szemlélőként 
kialakult. Ehhez itt olvasható a Budakeszi Városközpont Ötletpályázat Zárójelentése:
Ebben a zárójelentésben megtalálhatóak a pályaművek értékelésének a szempontjai is, melyekből most 
csak hármat emelnék ki. Ezek mentén fejteném ki véleményemet. 

• kötődés városunkhoz, szimbólum, egyedi ötlet

• vizuálisan és lelkileg vonzó, pozitív benyomásokat sugárzó élmény közvetítése

• használati funkció: megfelelő telepítés, elrendezés

Hát, nem tudom……..! A nyertes pályamunkák értékelésekor elhangzott, hogy azok különféle építészeti
irányvonalakat képviselnek. Egyfelől tradícionális értékeket mutatnak fel, illetőleg az újdonság erejével,
új térkarakter, új architektúra, új tömegek jelennek meg. A zsűri szerint mindkét irány követhető és mindkét 
irány magába tudja fogadni a település által kiérlelt építési programot.
 
 
Ami az un. helyi, tradícionális értékeket illeti, én ilyeneket nemigen láttam a látványtervekben. Nehezen 
hiszem el, hogy a tervezés előtt ezek a pályázók megnézték volna Budakeszin a Kossuth utca végének 
szépséges építményeit, vagy a romkert alatti, egységes képet adó sváb parasztházakat, vagy éppen 
néhány más helyi értéket, pl. a Rákóczi utcában. Ezeken a helyeken településünk legszebb 
paraszti-polgári építészeti remekei ennél több impressziót adhattak volna, mint amelyeket ezek a tervek 
képviselnek. Semmi jelét nem láttam annak, hogy ezek a „tradicionális” tervek, 21. századi
„hangszerelésben” támaszkodtak volna Budakeszi építészeti értékeire. 
 
 
A másik, modern 21. századi iránytól pedig Ments Meg Uram Minket! Ez a térkarakter, ez az architektúra,
EZ A TÖMEG agyonnyom mindent, nem egy 14 ezer fős kisvárosba való, ráadásul még további 
terjeszkedést is megengedett magának az Fő út túloldalán! Ennek semmi kötődése városunkhoz és még 
egyedi ötletnek sem mondanám, szimbólumnak meg végképpen nem. HOL VAN ITT A VIZUÁLISAN ÉS 
LELKILEG VONZÓ, POZITÍV BENYOMÁSOKAT SUGÁRZÓ ÉLMÉNY KÖZVETÍTÉSE, mely egyébként az 
un. tradícionális pályaművekből is hiányzik. (Kivéve talán a nem díjazott, bár kétségtelenül 
kidolgozattlan, erősen elnagyolt 17-es pályaművet, melynek egyik látványterve, cikkünk főképe. Ámbár tradícionálisról
olyan nagyon itt sem beszélhetünk.)
 
Mind ezek mellett azt is tapasztalni kellett, hogy a pályázók meglehetősen „lazán” vették figyelembe a
kereskedelmi tevékenységre, a lakóházépítésre, a felszíni parkolásra, vagy éppen a mélygarázs építésre 
vonatkozó pályázati kiírás kívánalmait. Úgy tűnt, mintha a 6300 m2-es építési terület kicsi volna 
mindezekhez. Az egyik terv barakkszerű lakásai pedig egészen elképesztettek. Emellett szomorúan kellett 
elkönyvelnem, hogy a pályázók többségénél az egyébként elegáns, praktikus és mostanság nagyon divatos
térkövek alig engedtek helyet a zöld felületeknek egy olyan településen, melynek 3/4 részét erdő borítja!
 
A Budakeszin élő dr. Vágvölgyi Attila tüdősebész és egyben kitűnő grafikus az egyik Városközpont építéssel 
kapcsolatos lakossági fórumon arról szólt, hogy milyen jó lenne, ha majd a leendő épületegyüttesben 
érezné a finom, friss pékáru és kávé illatát. Nagyon is fontosak voltak ezek a mondatai. 
Ebben az óhajában ugyanis minden megfogalmazódott, amely ma még hiányzik ebből a körvonalazódó 
elképzelésből, meg úgy általában, Budakeszin is hiánycikk. A legfontosabb ugyanis egy ilyen központi
épületkomplexum és egyben közösségi tér esetében a városhoz való lelki kötődés, a babakocsizás, a 
padon ücsörgés, az önfeledt trécselés, magyarán, hogy érezzük magunkénak a helyet, minden egyéb 
fontos és praktikus céljaival együtt.
 
A fentiekkel szoros összefüggésben arra sem láttam egy igazán jó ötletet, hogy a jövőben várhatóan a 
Normafa-Budakeszi turisztikai tengely részét képező, előbb-utóbb felértékelődő Kossuth utca miképpen 
válhatna a jövőben mozgalmas, színes korzójává, településünknek. 
 
Végül talán a legfontosabb! Nem látom azt, hogy a hatalmas számú, óriási erőt, potenciát, kreativitást 
képviselő budakeszi szellemi elit bármilyen formában is szerepelne ebben a történetben. Az eredmény 
hirdetéskor elhangzott, hogy a 21 pályázatból mindössze 2 fűződik budakesziekhez. Emlékszem egy remek, 
2012-es rendezvényre. Akkor a városháza udvarán több tucat budakeszi építész jelent meg, ahol
ismerkedhettünk életpályájukkal. Jómagam, az amikisvarosunk.hu is nagy boldogan konstatálta  egy 
cikkben 
hogy milyen nagy erő egy település számára, ha ilyen hatalmas számú építész él  Budakeszin, köztük 
Ybl és egyéb díjasok is. E cikkemet akkor ezekkel a sorokkal zártam: „A budakeszi68-ak, karöltve 
településünk szellemi elitjének más csoportjaival nagy szerepet játszhatna  városunk sikeres jövőjének az 
alakításában.” Ezt követően még 2013-14-ben megismétlődött ez a találkozó, aztán semmi folytatás,
se kép, se hang.
 
Ilyenkor megfogalmazódik az emberben, hogy miért van olyan távol budakeszi szellemi elitje a város
közéletétől. És itt természetesen nem csak az építészekre gondolok.
 
Sajnos most is azt tapasztalom, hogy a szerdai lakossági fórum
(tapasztalataim szerint sajnos túl nagy szerepe nincs városunk életében az ilyen fórumoknak) - az ötletpályázat lezárása mellett
– mintha befejezése lenne a városközpont előkészítő szakaszának. Pedig ez az építési program 
még nem úgy tűnik, mintha már egy kiérlelt, letisztult stádiumban lenne. És itt most arra a 
publicisztikánkra utalnék, melyet az ötletpályázat meghirdetésekor írtam.
remek-gondolat-de-meghirdetese-ellentmondasos-es-itt-ott Ebből ajánlom elolvasásra az alábbi 
sorokat, melyek csak alátámasztják aggodalmaimat.
 
"Sok remek, magasan kvalifikált, a kulturális életben tekintélyt szerzett ember él ma Budakeszin, akiket
meg kellene keresni és meg kellene szólítani, mert tapasztalataikkal sokat tudnának hozzátenni ehhez a 
projekthez.
 
Kikre gondolok? Neveket nem mondok, csak azokat a kulturális területeket, ahol
megtalálhatóak:

   Egykori kulturális miniszter

   Országosan ismert, befolyásos média szakemberek

   Színházigazgató

   Színházi társulat

   Bábszínház igazgató

   Táncszínház igazgató

   Tánctársulat vezető

   Fővárosi kulturális intézmény igazgatója

   Múzeumigazgatók

   Neves színművészek

   Képzőművészek

   Galéria tulajdonosok

   Könyvkiadók

   Vendéglátó ipari szakemberek

   Turisztikai szakemberek

És nem lehet elfeledkezni az EFMK és a városi könyvtár munkatársairól sem, hisz ha valakik, ők igazán
ismerik ezt a terepet, nyilván nekik is sok jó meglátásuk lehet."
 
Eme elgondolkodtató felsorolás után csak reménykedni szeretnék abban, hogy a szerdai, lakossági 
fórum után még nem záródik le a városközpont tervezési programjának az előkészítése. SŐT, ABBAN 
REMÉNYKEDEM, HOGY  A FENTEBB FELSOROLTAK KÖZÜL NAGYON SOKAKAT
MEGSZÓLÍTANAK MAJD AZ ELKÖVETKEZŐ IDŐKBEN. AZ Ő VÉLEMÉNYEIK, MEGLÁTÁSAIK 
ADHATJÁK A GARANCIÁT ARRA, HOGY ITT VALÓBAN, EGY EGYEDI ÖTLETŰ 
SZIMBÓLUM SZÜLESSEN, MELY KÖTŐDÉST JELENTHET SZERETETT VÁROSUNKHOZ.

Megosztás/Mentés Megosztás

Hozzászólások

Mélységesen egyetértek a cikk írójával. Talán Budakeszin élő szakembereket kellene megkérdezni arról, hogy ők hogyan képzelik el a városnak ezt a részét.
Sőt akár gyerekeknek is hirdethetnénk rajz pályázatot. az ő fantiáziájuk igen jó és valószínűleg el is olvassák a feladatot, miszerint stílusban illeszkednie kell a környezethez.
A Fő utcán és Kossuth utcán található házakhoz kérdem én, melyik förmedvény illeszkedik stílusban?
Ezek a 3D látványtervek önmagukban is borzasztóak. A hely kihasználtságáról nem is teszek említést.

Megkérdeztek olyat, aki itt él?

Menjünk a 9-i fórumra. Remélem, kíváncsiak, mit gondolnak Budakeszi lakosai.

A bevezetőt író,Horváth Jenő szerénységből naivnak illeti Önmagát,de ha végig olvasom-od a cikkét meg kell állapitani,hogy degradálta írását a
főszerkesztő úr.Nagyon is logikusan, jelenben és jövőbelátóan tálalja e
fontos ,Városunkat talán örökre meghatározó, épitészeti karakterét.
Azt hiszem jól emlékszem a polgármester Aszony is ugy nyilatkozott a helyi TV-ben,hogy ezek a látványtervek, még nem azt jelentik,hogy
egyet is egy az egyben meg fognak valósitani.Tehát nyilván a fő szempont
az lessz,hogy a tervezett Városközpont ezen a "kis" területen illeszkedjen be a könyékét meghatározó,korábbi időkből örökölt lakóházak
közzé.Én ezt szretném.Erre példa a Városháza.Nekem nagyon tetszik.
Hogy milyen fontos, szükséges:gazdasági,(szolgáltatásokat)és nem utolsó
sorban kulturális igényeinket kielégitő helységek kerüljenek kialakitásra az a második kérdés.Ebben a kérdében (már az eddig is jó uton haladó)nyilvánosság bevonása is fontos.Én örülök annak,hogy a lakóházak épitéséről lemondtak,ezt korábban is kértem.Tudom,hogy kell
a bevétel a város költségvetésébe,de tartok az esetleges kereskedelmi
tevékenység,nagyságrendü kialakitásától,vagyis ezen a területen nem
lenne szerencsés,élelmiszer kereskedeleme céljára helységet létrehozni,majd bérbe adni.Én nem akarom leirni,nevezetesen,hogy milyen
tevékenységekre gondolok,mivel ezek már korábban elhangzottak a közmeghallgatáson.
Mindenesetre én örömmel veszem az egész elképzelést, és szurkolok annak megvalósulásáért.Szándékosan kerültem az idegen kifelyezést(projekt).
Most nem írom le miért.

Kedves cikkíró!
Az építési telek nem 9000, hanem 6315 m2. Azért nem mindegy. Személy szerint én pedig erősen túlzónak éreztem a pályázati kiírásban megfogalmazott igényéket, melyek a telek túlzsúfoltságát eredményeznék. A tradicionalás építészet pedig két nyertes esetében merülhet fel, de annyiban ki is merül, hogy lényegébben felnagyított házformákkal dolgoznak, illeszkedni akarnak, de úgy gondolom ez pont a lépték miatt nem sikerül.

Egyébként ekkora léptékű épületnél az illeszkedés (főleg tradicionálisan) szintén komplikált. Megjelenhetnek részletek, utalások az épületben, de léptékéből adódóan soha nem lesz olyan, mint jelen esetben a fésűs beépítés (különésképp a művelődési ház), ezért sem tudok egyet érteni a felnagyított házforma megoldással. De a középület nem is lehet olyan, annak ki kell tűnnie, hogy ott valami más történik.
A zárójelentést olvasva én jobban hiányoltam a vizsgálatok jelentőségét, hiszen kihangsúlyozták a kiírásban milyen fontosak, arra lehet építeni a tervet, bizonyos helyzetek hogyan befolyásolják mondjuk a tömegek elhelyezkedését, megjelenését. Ezek objektív szempontok, a konrét megjelenés már szubjektív, kinek mi tetszik.

Új hozzászólás

Plain text

  • A HTML jelölők használata nem megengedett.
  • A webcímek és email címek automatikusan kattintható hivatkozásokká alakulnak.
  • A sorokat és bekezdéseket a rendszer automatikusan felismeri.
CAPTCHA
Jelölje be az alábbi jelölőnégyzetet. Ez az automatizált spamek kiszűrésére szolgál.