A Bohony Beatrix-el készített interjúnkat éppen egy hónapja tettük fel honlapunkra. Azóta már több mint 700-an olvasták el, ami egy kisvárosi honlap esetében tekintélyes szám, és még nyilván később is sokan fognak rábukkanni. (tovább…)
A Bohony Beatrix-el készített interjúnkat éppen egy hónapja tettük fel honlapunkra. Azóta már több mint 700-an olvasták el, ami egy kisvárosi honlap esetében tekintélyes szám, és még nyilván később is sokan fognak rábukkanni.
Bohony Beatrix ezúttal, mint blogíró is bemutatkozik olvasóinknak. Nemrég családjával a szépséges Prágában járt. Ottani élményeit teszik még élvezetesebbé férje, Zöld László ihletett fotói. Zöld László fotóinak külön érdekessége, hogy nemegyszer csak egyszerű mobiltelefonnal készülnek sajátos színvilágú , néhol melankólikus, álomszerű képei.
Klasszikus hétfői napon indultunk Prágába. Nyűgösek és fáradtak voltunk, ami nem túl ideális kezdet egy nyaraláshoz. Jó autóval utazni, mert van idő elmerengeni az úton, hogy honnan hová tartasz és az ablakban moziként pergő képek átmossák a gondolataidat. A családom többi tagja is így lehet ezzel, mert mire begördültünk a Kampa szigetre már nem is volt semmi baj. Leraktuk az autót és négy napon keresztül sétáltunk: töltődtünk fényekkel, illatokkal, ízekkel. Nem először járunk itt, így a kötelező látnivalókat nyugodt szívvel tettük félre. Most csak bóklásztuk, ettünk, ittunk, és elvegyültünk a helyiek közt. Jó itt létezni, ez egy nagyon élhető város. Az emberek barátságosak és nyugodtak. Döbbenet: A Kampa parkban zongora állt a füvön. Volt, hogy játszottak is rajta emberek jövet-menet, amíg mi kutyát sétáltattunk. Ezekért a spontán, zseniális részletekért szeretjük ezt a várost. Itt nem felejtettek el élni és játszani. Ez az élmény most fontosabb volt nekünk, mint hogy kipipáljuk az útikönyv által javasolt állomásokat.
Dana jóvoltából rengeteg futó ismeretséget kötöttünk. Találkoztunk egy ohio-i vadásszal akinek díjnyertes német vizslája van és a Kossuth utcában lakik. A Kossuth utcában, Ohioban!!! 😀 Turistacsoportok estek bámulatba Danától, és a látnivalók helyett őt fotózták. Néha nehéz volt osztozni a lelkesedésükben, mert Dana itt ismerkedett meg mélyebben a pórázon közlekedés tudományával. Kétes eredménnyel és fájó karokkal zártuk az oktatást. De nem bántuk meg, hogy velünk jött, mert vitathatatlanul neki köszönhető, hogy egy hajnali kötelező körük alkalmával a férjemnek abban a kiváltságban volt része, hogy teljesen egyedül sétálhatott át a Károly hídon. Egy lélek nem volt ott rajta kívül. Vajon hány ilyen pillanat van az életben? Janka pedig…nos ő rutinos utazóként észrevétlenül volt jelen az életünkben, jól bírta a megpróbáltatásokat, ezért külön fáj, hogy Emmának nem jutott ilyen szép öregkor. Van egy kép amit évről évre meg szoktam ismételni a Bakeshop előtt, most Emma profilja helyett Dana buksija furcsán idegennek tűnt. Nagyon elkalandoztam…szóval voltak még klassz dolgok, például az, hogy Bojkát teljesen elvarázsolta egy művészellátó bolt kínálata. Élvezettel nézegette, fogdosta vásárolta a kellékeket. Erre eddig nem volt példa! Most láttam csak, hogy a vér….naugye.
Amíg mi inspirációt gyűjtöttünk, megérkezett az első cseh azaz PRÁGAI rendelésünk! Köszönjük! Mi jöttünk, csomag megy! 🙂
Szokásomhoz híven megosztom veletek a kedvenc helyeink listáját, hátha hasznos lehet! A helyi specialitások kipróbálásához az u tri ruzit választottuk.Nagyon nem bántuk meg! Ha arra jártok feltétlenül kóstoljátok meg a: "a pound of roasted pork ribs in dark beer served with spicy sauce and dark bread"-et és a "roasted knuckle of pork with pickled vegetables, horseradish and coarse-grain mustard"-ot! A másik kedvencünk helyünk ennek pont az ellentéte: a Maitreia. Semmi cseh hagyomány, abszolut vega életérzés! Itt a "Quesadilla with goat cheese, baked pepper served with cranberries, lettuce and toasted foccacia with herb butter" és a "Quesadilla with tomatoes, fresh spinach, olives, feta cheese, rice, guacamole, tomato salsa and sour cream" vettek le a lábunkról. Továbbra is a legkedvencebb helyünk Bakeshop. Ajánlom kipróbálásra a Waldorf salátás croissant, a sült paprikás, kecskesajtos szendvicset és nem utolsó sorban a férjem kedvencét a roastbeef szendvicset lilahagymával. Ja és mindenhol szeretettel látják a kutyákat! A hotel Arcibaldban is ! (nem véletlenül választottuk!:-)
Kapcsolódó cikk: Budakeszi a mesefőváros. A Marbushka Játék Manufaktúra világkarrierje. Beszélgetés Bohony Beatrix-el. (+VIDEÓ)
