Ez a cikkünk két évvel ezelőtt jelent meg, de témája azóta sem veszítette el aktualitását. Reménykedünk abban, hogy most is sok olvasónkat fogják elgondolkodtatni a fenti táblázat adatai és az ebből levonható következtetések.
Ez a cikkünk két évvel ezelőtt jelent meg, de témája azóta sem vesztette el aktualitását. Reménykedünk abban, hogy most is sok olvasónkat fogják elgondolkodtatni a fenti táblázat adatai és az ebből levonható következtetések.
Korábban már kétszer is találkozhattunk honlapunk oldalán a budakeszi Jánosik Klaudiával, szakdolgozata https://www.amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-gasztronomiaja-es-vendeglatohelyei-janosik-klaudia-szakdolgozata-az-egykor-hires és egy interjú https://www.amikisvarosunk.hu/cikk/budakeszi-portrek-janosik-klaudia-aki-szakdolgozatat-budakeszi-vendeglatasarol-irta-legendas-0 kapcsán. Én most csak kis részletet szeretnék kiemelni 76 oldalas szakdolgozatából, hisz nem biztos, hogy egy ilyen bő terjedelmű szövegben feltűnt az a felmérés, mely talán a legfontosabb üzenetet tartalmazza Budakeszi számára. A felmérés ugyan nem nevezhető reprezentatívnak, hisz csak egy 140 fős, internetes on-line formában történt a kérdés feltevése. A kérdőlapos felmérést a Facebook közösségi oldalán tette közzé Jánosik Klaudia, így leginkább kortársai, barátok, ismerősök ismereteit tükrözi az összesítés. Ezzel együtt úgy gondolom, nagyon sok tanulsággal szolgál a végeredmény. Nem hiszem ugyanis, hogy egy több száz fős, tudományos alapossággal elkészített felmérés más eredménnyel végződne, hisz azok a budakesziek, akik egy kicsit is odafigyelnek városunk mindennapjaira, hasonlóképpen láthatják ezt a kérdést.
Mit olvashatunk ki ezekből a számokból? Azt, hogy a Budakeszire látogatók többsége csak rokonaihoz, ismerőseihez jön és persze a fő célpont a Vadaspark, kisebb mértékben pedig egyéb kirándulás, kikapcsolódás és néha betérnek éttermeinkbe is. A legszomorúbb, ordító adatként pedig azt látjuk, hogy senkit nem érdekelnek Budakeszi nevezetességei! Amit mi itt, Budakeszin látványosságnak gondolunk, azok Magyarország hasonló kisvárosaiban is megtalálhatóak. Valljuk be őszintén, a nekünk oly fontos templomaink nem vonzzák a látogatókat. Európában mindig is elsősorban a román-és gót stílusú templomokat látogatták a turisták. Csodálatos Kálvária-dombunk is elsősorban számunkra fontos, bár úgy gondolom, hogy sajnos az őslakós budakeszieket leszámítva, még a helyiek többsége sem járt még ott. A Helytörténeti Múzeum és Tájház káprázatos gyűjteménnyel büszkélkedhet, de a jelenlegi épület nem méltó hozzá. Ezzel együtt, az elmúlt időszak átalakításai, változatos tematikájú, színes rendezvényei jelentősen emelték az odalátogatók számát. A Mezei Mária-ház a fiatalabb korosztály számára nem igazán vonzó, sokan nem is hallottak a 20. század egyik legkiemelkedőbb művészéről. Ebben az elhanyagolt állapotában és funkció nélkül egy kihasználatlan lehetőség. Mindaddig, míg egy befektető nem lát benne lehetőséget – egy profitot termelő közösségi tér kialakítására – nem fog ez a régi probléma megoldódni.A pusztulófélben lévő épület két éve már lezárták, nem is látogatható A Himnusz-szobor ismertsége tekintélyes, látunk a szobor körül érdeklődőket, de ez sem old meg semmit. Pillanatnyilag a legnagyobb lehetőség a zarándok turizmus fejlesztésében rejlik, hisz Makkosmária a Mária-út része, bár itt is még sok a tennivaló. Az ide vezető közlekedési út felújítását remélhetőleg az önkormányzat meg fogja oldani az elkövetkező ciklusban. Óriási lehetőségei lehetnének a farkashegyi vitorlázó reptérnek is!
Sajnos a minket körülölelő kisebb természeti gyöngyszemeket sem ismerik a turisták. Mi budakesziek az elmúlt években már végre felfedeztük a mamutfenyők környékét, de az esetleg ide látogató turisták sem erről, sem a budakesziek által is alig ismert Mária-szurdokról, Bodzás árokról nem hallottak, pedig ezek is gyönyörűséges természeti kincseink. Itt persze felvetődhet még egy nagyon fontos kérdés. Van reális esélye a Nádas-tó revitalizálásának az elkövetkező , 7 éves EU-s pályázati ciklusban? A válaszom egy egyértelmű nem. Semmi sem utal ilyen törekvésre.
Hiába tehát a Vadaspark, a Gyermekvasút, a Normafa, a János-hegy, a Libegő milliós látogatottsága, mindebből Budakeszi semmit nem profitál már évtizedek óta!
Ma már tehát egyértelműen az látszik, hogy csak akkor lesz előrelépés ezen a téren, ha olyan egyedi, attraktív, turistacsalogató beruházások fognak megvalósulni Budakeszin, melyek behozzák ide a látogatókat, a potenciális fogyasztókat, akik jelentős adóbevételt jelenthetnek egy idő után. Ehhez azonban az kell, hogy az önkormányzat kialakítson egy karakteres város marketinget és elindítson egy olyan országos médianyomulást, mely településünk példátlan, de évtizedekig "alvó" lehetőségeit bemutatva felkeltheti az érdeklődést beruházói körökben is, és bizony ebben jelentős szerepet kaphatnának kreatív, innovatív civil kezdeményezések is. Csak velük együtt, közösen léphet előre a város ebben az akut, húsz éve húzódó kérdésben! Városunknak nagyon kevés az iparűzési adó bevétele, mely a fenntartható fejlődés kulcsa. Abudakeszi turizmus (bel- és külföldi) lépésről lépésre történő fejlesztése, ha nem is egy-két év alatt, de hosszú távon az egyik legjelentősebb iparűzési adó bevételt jelenthetné.
Budakeszi jelentős lemaradásban van ma azokkal a környező településekkel szemben, ahol autópályák vannak. Budaörs, Biatorbágy, Törökbálint adóbevételei és ennek megfelelő költségvetései messze Budakeszi előtt járnak. A mi autópályánk az a milliónyi ember, akik a Vadaspark, a Gyermekvasút, a Normafa látogatói, de be nem teszik a lábukat Budakeszire! Ennek csak Budakeszin is fokozatosan megvalósuló turistacsalogató attrakciók megjelenésével lehet realitása, melyhez sok kreativitás és innovatív gondolkodás szükségeltetik.
Persze tudom, hogy közlekedési gondjaink nagyok, és ez hátráltathatja turisztikai előrelépésünket. Ha azonban az MO-ás körgyűrű megépítéséig várunk egy valóban nagy ívű turisztikai program megvalósításával, ez a hajó is végképpen el fog menni az orrunk előtt. Észre kell vennünk végre, hogy a mai Magyarországon egy nagy belföldi turizmus bumm indult el. A város turisztikai elképzeléseit tehát mindenképpen úgy kell kialakítani, hogy az a lehető legkisebb mértékben növelje az autósok számát. Tudom, nem könnyű feladat.
Kapcsolódó cikkek:
