E publicisztika címének kérdőjel van a végén. Kérdőjel, mert nyilván a téma, melyért most ez cikk íródott, sok olyan erdőgazdasági kérdést is felvet, melyben mi budakesziek, nem vagyunk járatosak. Mi csak érzelmileg tudunk ehhez a témához közelíteni. Bár az kétségtelen, hogy Budakeszin a természet közelsége az itt élőket egyre nagyobb számban teszi környezet védőkké, akik sajnos nem egyszer találkoznak utólag, olyan számunkra megmagyarázhatatlan és visszafordíthatatlan történésekkel, melynek nem tudják az okát. Bizony, ez a mostani, elsőként Gábor Emese által felvetett kérdés is ilyennek mondható, bár ez még szerencsére nem valósult meg, még nem halljuk a fafűrészek végzetes zaját! Itt meg kell azt jegyezni, hogy sajnos a Pilisi Parkerdő Zrt. hatalmas erdősültségű térségünk polgáraival nem tudott az elmúlt évtizedekben egy igazán őszinte, tájékoztató jellegű, az itt élők tapasztalatait is figyelembe vevő kommunikációt folytatni, miközben láthatóan több olyan fejlesztés is történt a térség erdeiben, mely az itt lakók és az ide látogató turisták érdekeit is szolgálja. https://amikisvarosunk.hu/2020/06/18/budakeszi-es-nagykovacsi-erdosultsege-egyedulallo-budapest-agglomeraciojaban-a-margitsziget-a-varosliget-es-a-normafa-setany-apro-tor
De miről is van szó, milyen témát is vetett fel Gábor Emese a facebook posztjain?
https://www.facebook.com/budakeszi.termeszeti.ertekei/photos/2842549902625528/
https://www.facebook.com/1641854572695073/posts/2842565485957303/?sfnsn=mo
A Budakeszierdő, mintegy 700 hektáros területén főleg tölgyesek, fenyvesek és kis részben bükkösök találhatók. Ez utóbbiak a legértékesebbek! Emese posztjából az derült ki, hogy erdei sétái során a Szent Mihály szikla, ill. a Kossuth u. folytatásában található erdőben sok bükkfa kérgén találkozott a kivágásra ítélést jelentő jelöléssel a Szent. Számos kérdést vet fel ennek kapcsán, melynek eredményeképpen holnap, június 25-én pénteken dr. Győri Ottila, Budakeszi polgármester asszonya bejárást kezdeményezett az érintett területeken, melyre megívást kapott Gábor Emese mellett Rittling István és Keszléri József, a Pilisi Parkerdő Zrt. illetékes vezetői is.
Cikkünk végén megjegyzendő, hogy a mintegy 700 hektáros Budakeszerdő neve ellenére nem tartozik Budakeszihez. Az közigazgatásilag nagyobbrészt a XII. Ker.-, részben pedig a II. ker. Önkormányzathoz tartozik és az erdő kezelője a Pilisi Parkerdő Zrt.. Mindezekkel együtt a hatalmas terület történelmi múltját tekintve érzelmileg és földrajzilag Budakeszi része. Városunk lakossága is ennek tudatában van a mai napig. https://amikisvarosunk.hu/2018/04/19/budakeszierdo-budakeszitol-125-eve-vasarolta-meg-budapest-de-ma-is-nagy-lehetosegeket-jelenthetne-varosunknak/
