A Széll Kálmán tér helyén (1929-ig nevesincs tér) a török uralom után agyagbánya működött, amely egy közeli téglagyár alapanyagát adta.
A Széll Kálmán tér helyén (1929-ig nevesincs tér) a török uralom után agyagbánya működött, amely egy közeli téglagyár alapanyagát adta. Aztán a 19. század végétől korcsolya pályaként használták, majd teniszpálya épült itt. 1914-től pedig már egy fedett sportcsarnoknak is helyt adott a tér. A sportcentrum egészen a tér 1938-as forgalmi centrum kialakításáig működött.
Egy polgár a ma is meglévő kis egyszintes házaknál, a Szilágyi Erzsébet fasor torkolatánál 1903-ban.
A fotó adományozója: Schoch Frigyes
Teniszpálya játékosokkal 1905-ben, a háttérben balra, a Retek utca.
A fotó adományozója: Saly Noémi.
Csoportkép a Budapesti Budai Torna Egylet sportcsarnoka előtt 1925-ben. A háttérben a Vérmező és Várfok utcai sarok ház látható. A fotó adományozója: Lakatos Mária.
Ugyancsak csoportkép az előzőek szerint.
Teniszpálya játékosokkal 1933-ban. Hátul balra, a Retek utca látható. Fotó adományozó: Kurutz Márta
A sportpálya a 30-as évek elején madártávlatból. Tenisz- és atlétikai pálya.
Fotóforrás: magyarfutball.hu
