Környezetünk

A Széll Kálmán tér helyén (1929-ig nevesincs tér) a török uralom után agyagbánya működött, amely egy közeli téglagyár alapanyagát adta....

 „Szállnak a darvak, szállnak az égen   Vége a nyárnak, szép napok szállnak   Messze a vándorok V betűjében.” Ennek...

„A természetes patakmeder visszaállítására MOST nyílik az első és legjobb alkalom. Az új, budakeszi  szennyvíztisztító megépülésével, a régi bezárásával nem terheli többé tisztított szennyvíz a patakot,  mely a városka vizeit és az időszakos esőket gyűjtve természetes, tiszta vizű, élő patakvízzé válik!  A patakmeder pedig megelégelve az erőszakos kiegyenesítést, természetének megfelelően több  helyen komolyan megbontja a falakat, (a parti fecskék és egyéb parti madarak nagy örömére...)  melyet nem is fog abbahagyni, amíg újra kanyargóssá nem válik. Majd hordalékból szigeteket épít, ahol megtelepszik a zöldellő természet.” (Gábor Emese) Nem sokan tudják, hogy mit is rejt a különös hangzatú Bodzás-árok elnevezés. Budakeszi e védett területe a Hosszúréti patak mentén húzódik, egészen a fokozottan védett Kopárok és a Szálláshegy lábáig. Kiinduló ösvénye a budakeszi Domb utcánál található, csaknem szemben a másik természeti csodával, a Mária-szurdokkal. A Bodzás-árok már a híres ornitológusnak, Schmidt Egonnnak is az egyik legkedvesebb madármegfigyelő helye volt. Az ősszel vonuló madarak százai jelennek itt meg. Fogyasztják a bodzabokrok érett terméseit, tavasszal pedig  itt költenek, és találnak búvóhelyet az áthatolhatatlan, szövevényes dzsungelben. Vannak olyan madár-...