Nem sok figyelmet
kapott a magyar
sajtóban a 90 éves
korában elhunyt
George Martin
halála, így
jómagam is egy
kissé megkésve írom ezt a
nekrológot, 8 nappal halála
után (tovább..)
Nem sok figyelmet kapott a magyar sajtóban a 90 éves korában elhunyt George Martin halála, így
jómagam is egy kissé megkésve írom ezt a nekrológot, 8 nappal halála után.
Sokan talán nem is tudják, hogy ki volt ő, pedig mikor Beatles felvételeket hallgatunk, az ő
zsenialitása is kihallik az együttes soha meg nem unt temérdek számából.
De miért is hívják a 20 éve lovaggá ütött Sir George Martint az ötödik Beatle-nek? A Beatles tagok nem voltak képzett
muzsikusok, autodidakta módon lettek azok, amik: komponisták és előadók, ösztönös zsenik.
Így került a képbe George Martin zenei producer, aki 1962-től, az együttes 1970-es megszűnéséig
meghatározta zenéjük hangzását.
A Beatles tagoknál csaknem egy generációval idősebb, megjelenésre is egy igazi angol úriember
Martin kiegyensúlyozottsága és biztos szakmai tudása nélkül ki tudja, hogy miképpen alakult volna a
4 zabolátlan liverpooli sorsa. George Martin hagyta a fiúkat, hogy megvalósítsák zeneileg legvadabb-
és legszokatlanabb kísérleteiket is. Soha nem erőltette rájuk saját nézeteit, inkább bátorította őket.
Mikor pedig elkerültek hozzá az újabb és újabb ötletek, közös munkával, Martin hangszerelési-,
stúdiótechnikai újításával, remekművek születtek, melyek újszerűségeit ma már észre sem vesszük,
pedig akkor azok szinte szentségtörésnek számítottak a „könnyű zene” világában.
A „Yesterday” vonósnégyes kísérete, a „Penny Lane” barokkos piccolo trombita szólója,
„A day in the life” hatalmas nagyzenekari hangzása 2.15-től, a Strawberry fields for ever”, és sok
más felvétel különös hangzásvilága, mind Martinmunkája, mely rengeteget emelt az amúgy is remek
szerzemények színvonalán.
Ennek a négy, most említett felvételnek a meghallgatásával emlékezzünk George Martinra.
Sajnos a Yesterday-nek csak a zenéjét hallhatjuk, erről 1965-ben nem készült videó felvétel.
Fotóforrás: wikipedia