Nyárelő és Napisten havaként is emlegetik. Hűvös reggelekkel köszöntött ránk a június. Az első gyümölcsök már kezdenek érni, szedjük a korai zöldségeket. A fák és a növények az ég felé nyúlnak. Májusban tetőfokát elért madárének, júniusban fokozatosan elcsendesedik. (tovább…)
Június – Szent Iván hava
Nyárelő és Napisten havaként is emlegetik. Hűvös reggelekkel köszöntött ránk a június. Az első gyümölcsök már kezdenek érni, szedjük a korai zöldségeket. A fák és a növények az ég felé nyúlnak. Májusban tetőfokát elért madárének, júniusban fokozatosan elcsendesedik. A tücsökciripeléstől hangos júniusi estéken, még találkozhatunk legnagyobb, és sajnálatosan a kipusztulás veszélyétől fenyegetett rovarunkkal, a szarvasbogárral. Akinek már volt szerencséje repülés közben látni ezt a csodálatos élőlényt, az meggyőződhetett róla, hogy inkább tréfás, mint sebes a repülése. Hagyjunk a kertünkben korhadó farönköket, így kedvező feltételeket teremtünk lárváik számára. Június jeles napokban, ünnepi szokásokban, népi hiedelmekben gazdag hónapunk.
Június első vasárnapja – Pedagógusnap
1951 óta ünnepünk. Gyermekeinkkel együtt köszönjük meg az óvónéniknek, tanító néniknek, tanároknak türelmes,áldozatos munkájukat. Törődést és a gondoskodást.
Június 8. Medárd napja
Szent Medárd püspök a V. században élt. Ő alapította az első keresztény rózsaünnepet. Az ünnepi ceremónián a falu legszófogadóbb és legfedhetetlenebb erkölcsű leánygyermekét 12 fiú és 12 leány kísérte a templomba, ahol rózsakoszorúval koronázták meg, és pénzjutalomban részesült. Medárd nevéhez kapcsolódó rózsaünnep nálunk sem ismeretlen, több balatoni településen a legpedánsabb viselkedésű hajadont választják meg a rózsa királynőjévé, aki megkapja a rózsakoszorút. Ha Medárd napja esőt hoz, negyven napig esni fog. Ha Medárd napján nem esik, akkor negyven napig szárazság lesz. Hogyha Medárd napján pityereg, negyven napig csepereg. Sajnos csapadék hiánnyal küzdenek földjeink, növényeink. Az erős szelek sem tesznek jót a gazdaságnak, mert a föld felső rétegét jelentősen szárítják. Bízzunk benne, hogy Medárd megoldja gondjainkat, és elegendő éltető eső hullik földjeinkre.
Június 10. Margit napja
Skóciai Szent Margit napja. Magyarországon született 1047-ben és Skóciában halt meg 1093-ban. A Skóciában uralkodó Malcolmhoz adták férjhez, akit alattvalói Véresnek hívtak, mert félelmetes kegyetlenségéről volt híres. Margit hatására elhagyta vad szokásait, és egész környezete megváltozott. Margit királynő templomokat és kolostorokat épített, minden nyomorúságos szenvedőn segített és megtérített. Sokáig ezen a napon ünnepelte az Egyház, mert ez a nap születésnapja. 1969-ben került egyházi ünnepe halála napjára nov.16-ra. Ez az időszak a len, a káposzta vetésének ideje.
Június 11. Barnabás napja
Barnabás apostol, bár nem a 12 apostol közül való. Ő fogadta el először Sault, mint keresztényt (a későbbi Pál apostolt) és vitte magával prédikálni. Segítőkészséggel közeledett Pálhoz, az egykori keresztényüldözőhöz, akitől a jeruzsálemi tanítványok féltek. Sok helyen szénakaszáló nap, de ekkor érdemes bizonyos gyógyfüveket is gyűjteni.
Június 13. Szent Antal napja
Padovai Antal 1195-ben előkelő és vallásos szülők gyermekeként született Lisszabonban. Tizenöt éves korában belépett a Sao Vincente de Fora nevű ágostonos kanonokrendi kolostorba. Szilárdan elhatározta, hogy meghal a világnak, és csak Istennek él. Igehirdető szerzetes,egyháztanító volt, a szónoklás művészetével megáldva. Európa több egyetemén is tanított. IX. Gergely pápa alig tíz hónappal halála után szentté avatta. Különösen a szegények és a tévelygők pártfogója, de védőszentjüknek tekintik az agyagmunkások, gyümölcskereskedők, porcelán gyárosok, szobrászok, utazók is. Elveszett dolgok, jó kívánságok, szerencsés szülés, tengeri betegség, tengeri vihar, láz, marhavész ellen kérik oltalmát.
Június 15. Vid napja
A démoni eredetűnek tartott betegségek (vitustánc, epilepszia, megszállottság, veszettség, hisztéria, kígyómarás, kutyaharapás) elleni, vagy azokban szenvedők segítő szentjének ünnepe.
A nyarat is jelenti: a szántóföldi növények befejezték növekedésüket és az érés időszaka következik.
Egyedülálló látványban lehet részünk, ha alkonyatkor ellátogatunk az Alcsúti Arborétumba és megnézzük a szentjánosbogár rajzást. Szemet gyönyörködtető látvány,mikor ezernyi fénylő zöld lámpásként repkednek a bogarak. Szeretettel ajánlom mindenkinek ezt a kis esti kikapcsolódást.
Június 24. Szent Iván napja azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének születésnapja.Miért tulajdonítják az ünnepet mégis Szent Ivánnak? Azért, mert az Iván név a régi magyar Jovános, Ivános alakjából származik, illetve a János név szláv formájából. A név jelentése: Isten kegyelme, Isten kegyelmes. Így már érthető, hogy a Szent János hava, Szent János éjszakája az nem más, mint Iván napja júniusban. Érdekes, hogy a népi kultúrában a szlávos Szent Iván név használatos e nap és rítusai jelölésére.
Ezen a napon van a nyári napforduló. Az esztendő leghosszabb nappala és legrövidebb éjszakája köszönt ránk. Ettől a naptól kezdve rövidülnek a nappalok. Régebben nálunk is számtalan babona és hiedelem kapcsolódott e naphoz. Előestéjén sokfelé ágat tűztek a tyúkólakra a rontás és a boszorkányok ellen. A Szent Iván éjjelén szedett gyógyfüveknek különleges hatást tulajdonítottak. Ezen a napon került sor a híres tűzgyújtásra is. A tűzugrálás alkalmából tűzbe dobott gyümölcsnek is fontos szerepe volt, mágikus tárgyként használták. A tűzben sült almát a gyermekeknek szórták, hogy egészségesek maradjanak; Szeged vidékén a fog- és hasfájás orvossága volt, Baranyában a sírokra is tettek a sült almából. Csongrádon azt tartották, hogy a tűzbe vetett gyümölcsnek, főként a Szent Iván-i almának gyógyító ereje van. Egyes helyeken, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút feltűnő helyen a falra akasztották. Úgy tartották, hogy a Szent Iván-napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól és jó termést biztosít.
Június 27 Szent László napja
A 11.század utolsó harmadának volt az uralkodója. Árpád – házi szent királyunk, a Turul nemzettség tagja. A magyar lovagkor példaképe, táltos királyunk, mondáink hőse. Szent László király szerette, szolgálta a népét. Jóistennek tetsző életet élt. Megvédte nemzetét a támadó kunoktól. Szigorú törvényeket hozott, így védelmezte a becsületesen élő embereket. Bölcs, erős királyunk volt, az emberek biztonságban érezték magukat királysága alatt. Nagyváradon püspökséget alapított. Népünk „újra keresztelőjének” is mondjuk, mert keresztény életre mutatott példát. Az egyház 1192-ben avatta szentté.
Június 29. Péter- Pál napja
Szent Péter Jézus tanítványa volt. Péter a ,,Szikla'', amelyre Jézus Krisztus Egyházát építette, a kiválasztott pásztor, akinek az Úr átadta ,,a mennyek országának kulcsait''. Szent Péter a keresztény egyház első pápája.
Szent Pál Könyörtelen keresztényüldözőből lett Krisztus követője a damaszkuszi úton. Ez az egyik legjelentősebb megtérés az egyház kétezer éves történetében. Pál tiszteletére számos templom, bazilika épült világszerte . Azért ünnepeljük őket együtt is, mert a hagyomány szerint egy napon haltak vértanú halált Rómában. Ezen a napon, ezen a helyen tartották az aratók miséjét. Megáldották az aratók szerszámait, hogy áldás legyen a búzán: az életen is. A hagyomány szerint Péter – Pálkor kezdődik az aratás.
Benedek Elek: Aratáskor
Megérett a búza, sárgul a kalásza
Piroslik a szeme, kész az aratásra.
Dűl a kalásztenger, a kalongyák gyűlnek,
Aratók danája hangzik mindenünnet.
Amerre én járok, mindenütt aratnak,
Izzad a szegény nép, tüzében a napnak.
Arcát a tüzes nap perzseli keményen,
Bánja is a jó nép, dolgozik serényen.
Peng a kasza, sarló, csendül hegy, völgy, róna,
Nincs az a muzsika, amely szebben szólna:
Még a pacsirta is elhallgat dalával,
A levegő-égben némán lebeg, szárnyal.
