Judittal gyakran beszélgetünk, a nőiességről, a női betegségekről és a betegségek lelki hátteréről. Úgy gondolom, hogy még egy egyszerűbb betegségnél is érdemes megnézni lelkünk rejtett titkait. (tovább…)
Judittal gyakran beszélgetünk, a nőiességről, a női betegségekről és a betegségek lelki hátteréről. Úgy gondolom, hogy még egy egyszerűbb betegségnél is érdemes megnézni lelkünk rejtett titkait.
A múlt hónapban részt vettem egy tanfolyamon, amit Judit tartott. Tanácsai, tapasztalatai fontosak lehetnek számunkra, a mostani felgyorsult világban, ahol egyre inkább eltávolodunk a természetes családalapítástól, a szüléstől – születéstől, és a nőiességünket egyre nehezebben éljük meg. Anyává válni az első pillanattól fogva nagy felelősség, a gyermeknevelést sajnos nem lehet megtanulni könyvekből. Úgy vágunk bele, hogy az ösztöneinkre, érzéseinkre hallgatunk. Nagyon jó, hogy ma már vannak olyan orvosok és kórházak, ahol az alternatív szülést támogatják. Így természetesen, nyugodtan és nyugodt körülmények között hozhatjuk világra gyermekünket. / Sajnos ez nem általános./ Egy gondolattal szeretném zárni soraimat:
„Nincs szebb dolog a világon, amikor egy gyermek születésével egy Édesanya is születik.”
Vecsei Anett
Dr. Skultéti Judit :
„Évek óta dolgozom olyan nőkkel, betegekkel, akik beavattak a várandósságuk, szülésük körüli problémáik kialakulásának körülményeibe, majd megosztották velem a pozitív változásokat segítő tényeket. Sok tévhittel találkoztam, melyeket olykor szakemberek is megerősítettek pácienseikben.
Családi körből, barátainktól csak olyan információkat kaphatunk a szülés után várható következményekről, változásokról, amiket ők maguk megtapasztaltak, hallottak. Az ő tapasztalásaik nem jelentik azt, hogy mindenkinek egyforma élményeket, érzéseket vagy akár nehézségeket jelent a hüvelyi szülés.
Mindezen tapasztalás, mind pedig anatómiai – élettani-orvosi ismereteim arra ösztönöznek, hogy – reményeim és szándékom szerint – támogassam az olvasókat a számukra legjobb döntés meghozatalában.
Már a várandósság alatt elkezdődik
A várandósság hónapjai alatt gátizomzatunk komoly fizikai terhelésnek van kitéve. A kisbabánk fejlődéséhez optimális feltételeket az egyre növekedő méhünk biztosítja és előfordul, hogy a testsúlyunk is intenzíven gyarapodik. A méhünket tartó szalagok ezalatt megnyúlnak és a gátizmunkra terhelődő nyomás miatt a hüvely izomzata, a húgycső záróizma is nyúlik, vékonyodik, romolhat a keringése, összességében gyengülhet.
Mindez nem kell, hogy elvegye a kedvünket a gyermekvállalástól, mert van ellenszere: az intimtorna. Segítségünkre lehet még az is, ha tudjuk, melyek azok a szokásaink, amelyekről eddig nem is gondoltuk, hogy ártunk velük magunknak. Ha mindezekkel tisztában vagyunk, már nyugodtabb szívvel hozhatunk a magunk és születendő gyermekünk érdekében jó döntést.
Éhező szövetek
Általában úgy véljük, hogy a tampon hasznos, praktikus, kényelmes dolog. Mit “szól” ehhez a hüvelyünk? Azért nem esik ki (amikor nem), mert hozzáfekszik a hüvelyünk falához, nyomja a nyálkahártyát, akár a húgycsövünket is összepréselve, miközben természetesen akadályozza az ereinkben a keringést. Így a vér odaáramlása, a tápanyag, oxigénellátás, az elhasznált vér elszállítása mind-mind csökkentett “üzemmódban” történik az érintett területen.
Megállapíthatjuk, hogy a tamponhasználat ideje alatt éheztetjük a hüvelyünk szöveteit, izomzatát. Olyan ez, mint amikor begipszelik a törött végtagot és néhány hét elteltével a gipszelt kar-láb izomzata szemmel láthatóan elvékonyodott. Az a különbség, hogy a hüvelyünk izomzata nem látszik és “kicsit” tovább sorvasztjuk, mint a gipszelt végtag esetében. Számoljunk együtt: ha kamaszkorunkban elkezdjük a tamponhasználatot, 12 éves kortól menstruálva, 28 napos ciklussal, 1 menstruáció során 3 napig tampont használva 32 éves koráig egy nő átlagosan 840 napon át nyomja össze az ereit a tamponnal.
Ez 20x több, mint az a 6 hét, amit egy kar esetleg gipszben töltve ilyen súlyos sorvadást szenved. Adódik a kérdés, hogy vajon a felsoroltakat a gátmetszéssel, illetve a császármetszéssel ki tudjuk-e védeni. A válasz ezek ismeretében már könnyű: sajnos, nem.
Szorongás fent és lent
Amit még jó, ha tudunk – sajnos, ez sem közismert – hogy a gátizomzatunk úgy viselkedik, mint a mimikai izmaink. Gondoljunk a farkát csóváló vagy azt éppen behúzó kutyára, a farka mozgásából felismerjük, hogy örül-e vagy éppen fél. Nekünk, embereknek is van farok mozgató izmunk (a gátizom része, a farok csigolya és a végbélzáró izom között, utóbbiba belesugárzik), csak a farkunk nem fejlődött ki:-)
Érzelmi hatásra – szorongás, aggodalom, félelem, egyéb negatív érzelmek – a farok mozgató izom és a gátizom összehúzódik, pedig a kisbabánk megszületéséhez éppen az oldottság, elernyedés jelentene támogatást. Ez az elsősorban, ami szükségessé teszi a gátmetszést.
Optimális feltételek
A gátvédelem elsődleges célja az, hogy a legoptimálisabb feltételeket biztosítsa ennek az érzékeny, sebezhető területnek a szülés folyamán és a regeneráció is zökkenő mentesebb lehessen. A metszés egy másodfokú gátsebet eredményez, ilyen fokú sérülés gátvédelem alkalmazása esetén nagyon ritkán fordul elő.
A vágás után a gyógyulás hegesedéssel jár, így sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy gyengül a gátizomzat funkciója, hiszen a hegszövet viselkedése eltér az ép izomszövetétől (pl. kevésbé rugalmas, tornával nem erősíthető), de természetesen a nagyobb, épen maradt rész ezt kompenzálhatja.
Viszont nagyon nem könnyű első – de többedik gyermekünk születésekor sem – ismeretlen helyen, kiszolgáltatott testhelyzetben (fedetlen alsótesttel, széttett lábakkal, hátunkon fekve) idegen szakemberektől körülvéve ellazultan beleengedni magunkat a szülés folyamatába. Olyan ez egy kicsit – hiszen testünknek ugyanaz a területe vesz részt a folyamatban – mintha azt várnák el tőlünk, hogy nyilvánosan szerelmeskedjünk és közben még orgazmusunk is legyen! Lehet, hogy nem mindenkinek sikerülne?
Érdeklődő olvasóink figyelmébe ajánlom azt a részletes leírást, amelyből a gátvédelemről mindent megtudhatunk:
Ajtóstul az élet kapuján át. Hasznos információkhoz juthatunk még Ina May Gaskin hazánkban is kapható könyveiből”.
Felmerülő kérdéseire szívesen válaszolok:
Dr. Skultéti Judit
tel.: 06-30-297-1650
e-mail: gatizomtorna@gmail.com
Honlap: www.intimorvos.hu
Fotó: Száz Jenő
