Kevésbé ismert neve: pohánka, haricska, pogány gabona, tatárka, tönkő. A hétköznapi életben a gabonafélékhez sorolják, azonban a keserűfűfélék családjába tartozó egyéves növény, melynek a legértékesebb része a virágos leveles szár és a három élű, barnás színű makkocska, mely egyben a termése. (tovább…)
Az egyik „mentőöv” lisztérzékenyeknek!
Hajdina – gabonaként ismert magocska, valójában egy keserűfűféle
Kevésbé ismert neve: pohánka, haricska, pogány gabona, tatárka, tönkő. A hétköznapi életben a gabonafélékhez sorolják, azonban a keserűfűfélék családjába tartozó egyéves növény, melynek a legértékesebb része a virágos leveles szár és a három élű, barnás színű makkocska, mely egyben a termése. A növény Közép-Ázsia mérsékelt égövi területeiről származik, elterjedése Európában a török illetve tatár népeknek köszönhető. Hazánkban ez a kevésbé ismeret magocska, régen gyakori táplálék volt, főleg a szegényebb emberek asztalán fordul elő. Ma az egészségtudatos táplálkozók fedezik fel újra. Oroszországban nemzeti ételnek számít, Németországban és Ausztriában is előszeretettel fogyasztják. Hasznos lenne a hajdina újrafelfedezése, mivel nemcsak az emberi táplálkozásban, hanem az állatok takarmányozásában is kiváló lenne, de a termőtalaj feljavításában is segítségünkre van. Kártevőkkel szembeni ellenálló-képessége miatt biotermesztésre alkalmas. Régen „méhlegelőnek” is vetették, a hajdina méznek gyógyító, szívvédő hatást tulajdonítottak.
Hatóanyagai:
A növény felbecsülhetetlen értékét a magas rost tartalom, a fehérje tartalom és a rutin nevű hatóanyag szolgáltatja. 
A magas rost tartalomnak köszönhetően a hajdina növeli a bélperisztaltikáját, alkalmas a székrekedés kezelésére. A rutin fokozza az érfal rugalmasságát, valamint javítja a perifériás vérellátást, csökkenti a vénás pangást és kedvezően hat a nyirokáramlásra. Kiválóan hat a kapilláris vérzések okozta egészségkárosodás ellen is. A rutin fontosságát az is bizonyítja, hogy a népi gyógyászatban a magas vérnyomás kezelésére alkalmazták. Ezen kívül a hajdinában megtalálhatóak még a flavonoidok, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek is. A vitaminok szempontjából a növény igen gazdag E-, B1- és a B2-vitaminban. A hajdina igen kedvező ásványi anyag összetétellel rendelkezik. Magas magnézium, kálium és a kalcium tartalma mellett alacsonynak számit a nátrium tartalma. A nyomelemek közül nem elfelejtendő megemlíteni a vas, cink és réz tartalmat sem. A magas cink tartalomnak köszönhetően a hajdina szerepet játszik a HDL-koleszterin -jó koleszterint képzésében, melynek szintén érvédő hatása van, mint a rutinnak. Gyermekorvosok a hajdina fogyasztását kifejezetten ajánlják gyermekeinknek.
A magas rost tartalomnak köszönhetően a hajdina növeli a bélperisztaltikáját, alkalmas a székrekedés kezelésére. A rutin fokozza az érfal rugalmasságát, valamint javítja a perifériás vérellátást, csökkenti a vénás pangást és kedvezően hat a nyirokáramlásra. Kiválóan hat a kapilláris vérzések okozta egészségkárosodás ellen is. A rutin fontosságát az is bizonyítja, hogy a népi gyógyászatban a magas vérnyomás kezelésére alkalmazták. Ezen kívül a hajdinában megtalálhatóak még a flavonoidok, vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek is. A vitaminok szempontjából a növény igen gazdag E-, B1- és a B2-vitaminban. A hajdina igen kedvező ásványi anyag összetétellel rendelkezik. Magas magnézium, kálium és a kalcium tartalma mellett alacsonynak számit a nátrium tartalma. A nyomelemek közül nem elfelejtendő megemlíteni a vas, cink és réz tartalmat sem. A magas cink tartalomnak köszönhetően a hajdina szerepet játszik a HDL-koleszterin -jó koleszterint képzésében, melynek szintén érvédő hatása van, mint a rutinnak. Gyermekorvosok a hajdina fogyasztását kifejezetten ajánlják gyermekeinknek.
Felhasználhatjuk levesbetétnek, köretnek, lisztjéből készíthetünk palacsintát, hajdinalepényt, sőt még tökfőzelékébe is tehetjük. Mindegy milyen formában, de fogyasszuk rendszeresen!
Tudta?
Egy napjainkban végzett felmérés rámutatott, hogy az 1-3 éves korú gyermekek étrendjében átlagosan öt-hatszor annyi fehér lisztből készült kenyérféle és pékáru szerepel, mint teljes értékű gabona. A gyermekek 1-3 éves korban a maximálisan ajánlott sómennyiség négyszeresét fogyasztják el, ami nagyban köszönhető a sós kenyérféléknek is. A cukros péksütemények, fánkok és társai pedig a gyermekkori elhízásért és a kettes típusú cukorbetegség kialakulásáért lehetnek felelősök. A köles, hajdina, árpagyöngy kiemelkedő mennyiségben tartalmaz rostokat, ez igaz a zabpehelyre, teljes kiőrlésű búza- és rozslisztre is.
forrás: www.gyermekorvostarsasag.hu
Fontos tudni:
A hajdina túlzott fogyasztása során kialakulhat az úgy nevezett fagopirizmus pohánka-mérgezés, mely a fagopirin felhalmozódása miatt alakul ki. A fagopirin egy antraglikozid típusú vegyület, mely fotoszenzibilitást- fényérzékenységet okozhat. Az orbáncfűnek is ilyen hatása van, ezért kell odafigyelni ha rendszeresen fogyasztjuk. A fagopirin a bőrt fényérzékennyé teszi, és a napfény hatására bőrpír vagy gyulladás jelenhet meg. A fényérzékenységet a hajdina héjában lévő fényérzékenyítő vörös festékanyag válthatja ki, mely meleg vízben kioldódik. Ezért szükséges a hajdinát meleg vízben megmosni, picit áztatni vagy a főzés során képződött habot leszedni, vagy a nyákot leöblíteni.
Úgy tudom, hogy Vica mama hamarosan egy igazán egészséges hajdina levessel ismertet meg bennünket.
Vecsei Anett (Természetgyógyász- Reflexológus)
