Rebarbara - zöldség vagy gyümölcs?

Zöldes-rózsaszín szárával és savanykás ízével egészséges és különleges zöldségünk! Valójában kevesen ismerik, és használják konyhaművészetük során. Ismerkedjünk meg vele egy kicsit közelebbről. A sóskafélék családjába tartozik, Tibeti származású  évelő növény. Első konkrét írásos nyoma i.e. 2700-ból való, egy kínai gyógyfüves könyvben olvastak róla először. Megközelítőleg 4500 éve ismerik gyógyhatását, de csak a 18. század óta terjedt el a konyhában, és ekkortól kezdték el termeszteni. Áprilistól-júniusig fedezhető fel a piacokon.

 
Gyógyhatása miben rejlik?
A rebarbara salaktalanít, tisztítja a vért, ezért tisztítókúráknál javasolt a fogyasztása. Általános erősítő hatású, fokozza az epetermelést, és egyúttal vérképző hatású is. Hasznos növényi rostokat tartalmaz, továbbá értékes cseranyagokat, flavonoidokat, polifenolokat. A vitaminok közül megtalálható benne az A-, B1-, B2- és C-vitamin és niacin vagyis a B3- vitamin. Ásványi anyagok közül kiemelkedően sok kálium, kalcium, foszfor, magnézium, vas és szelén található benne.
 
Hogyan fogyasszuk?
Levele mérgező, ezért  a levél nyeléből készíthetünk süteményt és kompótot, szószokat, pitét, befőttet. Vásárlásnál figyeljünk oda, hogy mindig  friss zöldséget válasszunk. Ezt úgy tudjuk megnézni, ha a körmünkkel egy picit megkaparjuk és nedvedzik. Felhasználás előtt  meg kell pucolni, úgy mint a spárgát- vékonyan.
Mivel a rebarbara savanykás, erőteljes ízű, ennek következtében érdemes más gyümölccsel kombinálni például eperrel, almával vagy körtével. Ízesítésére elsőrangú fűszer a vanília, a gyömbér és a fahéj. Elkészíthetjük még húsok mellé mártásként.
Biokertészek, kertkedvelők figyelmébe ajánlom:
Leveléből környezetbarát levéltetű ellenes szert készíthetünk.
 
Tekintsenek be Vica mama konyhájába, ahol meglepjük egy epres-rebarbarás pite receptjével.
 
 
 
Megosztás/Mentés Megosztás